A magyarokon a világ szeme, amikor az angolok ma letérdelnek a Puskásban
2/09/2021 07:26
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Anglia futballistái letérdelnek a meccseik előtt a rasszizmus ellen tiltakozva, a magyarok közül Orbán Viktor ezt provokációnak tartja. Mit lép az UEFA? Miért dicséri az orosz külügyminiszter a magyar kormányt és miért védi a hírhedt LMBTQ-ellenes törvényt. És miért élte meg máshogyan egy dán a járványt, mint egy magyar? Nemzetközi lapszemle.
A nemzetközi hírekben a mai magyar-angol vb-selejtezőről esik a legtöbb szó, persze más kontextusban, mint a magyar médiában. Marco Rossi magyar szövetségi kapitány úgy nyilatkozott, reméli, hogy a szurkolók nem úgy fogadják az angolokat, mint júliusban az Európa Bajnokságon, amikor rasszista és homofób bekiabálásokkal, táblákkal háborították fel a közvéleményt, és aminek eredményeképpen az UEFA büntetést szabott ki, és akkor nem kerül sor az UEFA büntetésére sem – olvashatjuk a France 24, az AFP francia hírügynökség tudósításában.
Amennyiben ilyen incidensre sor kerülne, akkor az angolok pártját fogja, jelentette be Rossi. A meccs teltházas lesz, 60 ezres tömeg várja. Az angolok edzője, Gareth Southgate egyelőre nem nyilatkozott, hogyan reagálnak az esetleges incidensre.
A fenti kép illusztráció. Az MTI-ben nem találtunk az Európa-bajnoksáról olyan képet, amin a mérkőzés előtt térdeplő játékosokat mutattak.
A brit Telegraph közli, az angol játékosok a rasszizmus elleni tiltakozásukat kifejezve le fognak térdelni a mérkőzés előtt, és megvan a forgatókönyvük arra, hogyan reagálnak majd egy esetleges magyar sértésre. Felidézi Orbán korábbi reagálását, aki szerint az ilyen viselkedés provokáció és egyetért azokkal, akik ellenezték azt. A Fifa diszkrimináció-ellenes vizsgáló bizottságának vezetője, Piara Powar szerint az angolok vonuljanak le a pályáról, ha nem tartja magát a Puskás stadion közönsége az elvárt viselkedési normához. Szerinte ezt a reakciót az egész világ támogatná.
A brit Daily Mail jelzi előre, hogy különös éberséggel figyelik a magyar reakciókat, amit fel is vesznek, ha bizonyítékra lenne szükség a későbbiekben.
Az orosz külügyminiszter a moszkvai diplomata képző egyetemen, a MGIMO-n tartott tanévnyitó beszédében általában beszélt Oroszország egyre javuló európai kapcsolatairól, kiemelve Magyarországot, amellyel a legszorosabb a kapcsolat – írja a TASZSZ orosz hírügynökség alapján az orosz nyelvű DC-Summit lap. Szergej Lavrovbírálta Brüsszelt, mert utóbbi kifogásolja, hogy Magyarország nemzeti érdekeit tartja szem előtt, ezért jogtalanok az Orbán-kormányt ért kritikák. A magyar LMBTQ-törvény kapcsán megjegyezte, az szinte egy az egyben orosz mintára készült, s a magyar kormány nem tesz mást, mint megvédi a kiskorúakat.
A TASZSZ hírügynökségnek Szentpéterváron keltezett interjúban Szijjártó Péter bejelentette, hogy kész további Szputnyik V vásárlására, amennyiben a járványhelyzet rosszabbodik, a készletek apadnak és újraoltásra lesz szükség. Hiszen az orosz vakcina hatékony szernek bizonyult – mondta el a külügyminiszter. Noha ez egyelőre csak elméleti kérdés, mert elegendő készletek állnak rendelkezésre, mondta.
Kína hasznot húz abból, hogy az európai országokkal egyre szorosabb kapcsolatot kiépítve megosztja az Európai Unió eddigi egységét. Úgymond a hátsó kapun oson be Európába, amelyben segítségére van a magyar kormány, amit az Euractive úgy jellemez, hogy hazánk Kína legszorosabb szövetségese a régióban. Az Egy út, Egy Övezet 17+1 ország egységét megbontotta Litvánia, aki kilépett az együttműködésből. Hiába nyújt segédkezet Oroszország és az Egyesült Államok, egyelőre Kína befolyása tűnik a legerőteljesebbnek.
Az októbertől életbe lépő újabb orosz-magyar, hosszútávú gázszerződést fenyegetésként éli meg Ukrajna – adja közre hosszú elemzésében az Ukrinfo. Kitér Biden és Merkel washingtoni tárgyalásaira is, ahol ugyan szóba került, hogy nem engedhető meg, Oroszország energiapolitikáján keresztül nyomást gyakoroljon Európára, ugyanakkor ennek kivédésére semmiben nem állapodott meg a két politikus. Éppen ezért Ukrajna az Európai Uniótól vár segítséget és garanciát arra, hogy ne lehessen az oroszok játékszere.
Olyan ez, mintha két Covid pandémia és így két Európa lenne. Azaz kétféleképpen élte meg Európa a járványt és az ketté is szakítja – összegzi 12 országot felölelő felmérésében a Külügyi Kapcsolatok Európai Tanácsa, amit a Guardianhozott le. A dánok 72%-a, a németek 64%-a, a franciák 63%-a úgy érzi, nem sújtotta súlyosan őt és családját a járvány. Ezzel szemben a magyarok 65%-a, a spanyolok 64%-a és a lengyelek 61%-a ennek épp az ellenkezőjét élte meg – mind egészségügyi, mint gazdasági és személyes kapcsolatain keresztül. Hasonlóan éles a különbség a fiatal és az idősebb nemzedék között, mert a fiatalok úgy érzik, valamilyen szinten a jövőjüket kellett feláldozniuk az idősek megmentéséért.
A kormányok feladata most a fiatalokra figyelni – véli Ivan Krasztev ismert politológus. Áldozatot hozniuk az idősek életének megmentéséért.