A magyar kormány Oroszországon kívül keres energiabeszállítót
19/12/2022 08:43
| Szerző: Klubrádió
A hunokat az aszály, a 21. századi magyar politikai vezetést pedig az energiabeszerzés új célpontjai indították útnak. Azerbajdzsánból áramot, a Közel-Keletről olajat és gázt vehet Magyarország. Nemzetközi lapszemle.
Attila, a hun, feltehetően azért indult hódító útra a Római Birodalom ellen, mert ahol letelepedett, túl száraznak bizonyult a klíma – állítják a Cambridge-i Egyetem kutatói, akik egyrészt a fák évgyűrűiből következtettek erre, történelmi, illetve új régészeti leletek elemzése után összegezték feltételezésüket, amiről a Jerusalem Postban olvashatunk. Egyes történészi megközelítések szerint a hunok 4-5. századbeli Kelet-, illetve Közép-Európába nyomulása és kalandozásaik vezetettek végeredményben a Római Birodalom bukásához, mások viszont nem csak ezt vonják kétségbe, de Attila mondákat és származását is, illetve kapcsolatát Európa ezen részével.
Mindenesetre a fák évgyűrűit rekonstruálva 2000 éves viszonylatban a kutatók most arra jutottak, hogy Magyarország területén a 4-5. században szokatlanul nagy szárazság alakult ki, ami megnehezítette a gazdálkodást és az állattartást is, magát a helybenmaradást, és mindeközben megindult a migráció, illetve a régióban egyre nőtt a területhódítói aktivitás. A krónikák szerint a hunok erőszakosak, nagyravágyók és pénzsóvárak is voltak, ezért aranyat és területeket követeltek a rómaiaktól, a galloktól és Itália északi részein a 450-es évek elején.
Négyoldalú megállapodást kötött Magyarország, Románia, Grúzia és Azerbajdzsán szombaton Bukarestben, amely alapján az egyik leghosszabb földalatti, és a Fekete-tengeri vezeték kiépítésével áramot szállítanak az Európai Unió országai számára is. Mindez az azeri zöld alternatív energiára, a szélenergiára épülne. A megegyezés, amelynek aláírásán Ursula von der Leyen is jelen volt Romániában, azt bizonyítja, hogy az oroszoknak nem sikerült megbontani az uniós energiaellátás egységét, írja az AP amerikai hírügynökség, amiről többek közt az NPR amerikai közrádió és a Voice of America is beszámolt.
A vezeték 1100 km hosszú lesz, jövőre kezdik az előkészületeket, és 3-4 év múlva meg is valósulthat a projekt, amelyhez az Európai Bizottság 2,3 milliárd eurós támogatással járul hozzá, írja az Euronews.
Románia gázszállításra külön szerződést is kötött Azerbajdzsánnal. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter pedig Omanban és Katarban tárgyalt a múlt héten gáz és olajvásárlásról, ami azt mutatja, hogy a kormány is Oroszországon kívüli energiabeszerzésen dolgozik, ahogy az unió többi országa is.
A New York Postban arról olvashatunk, hogy a Queensbeli művész, Fernando “SKI” Romero egy 10x5 méteres graffitivel adózik Baranski Tibor emlékének a Vig Bar falán a Spring Streeten a hanuka első gyertyagyújtásának estjén (erre magyar idő szerint a hajnali órákban került sor Queens negyedben). A náci megszállás idején halálra ítélt hivatása szerint pap, később pedagógus Baranski legkevesebb háromezer zsidó életét mentette meg oltalomleveleket kiállíttatva a számukra. 1944-ben Baranski 22 éves volt, és lelkiismereti parancsnak érezte a zsidókat megmenteni a halál elől. 56-ban menekült el végül Magyarországról, és 2019-ben halt meg NY állambeli Buffaloban. A pöttyöző stílusban elkészített graffiti egy QR-kódot is tartalmaz, amelyet beszkennelve mindenki elolvashatja Baranski Tibor életútját. amire azért is szükség van, hogy az iskolán kívül is értesüljenek az emberek a történelem legtragikusabb fejezeteiről, és ezzel megértsék, miért is kell harcolni az antiszemitizmussal szemben, ami a rendőrségi statisztikák szerint NY-ban épp erősödőben van.
2022. december 19., hétfő 07.00
riporter: Csernyánszky Judit