A magyar hatóságok beavatkoznak az újságírók munkájába és korlátozzák szerkesztői szabadságukat – újabb eljárás indul az ország ellen
12/12/2025 05:56
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– döntött az Európai Bizottság, amely emlékeztet: 2018-ban a kormányhoz köthető médiakonglomerátum megszilárdította ellenőrzését a nemzeti médiapiac nagy része fölött. A kérdés most ismét előkerül amiatt, hogy Magyarországon legkésőbb jövő áprilisban parlamenti választásokat kell tartani. Nemzetközi lapszemle
2025. december 12.
Reggeli gyors, részlet (2025.12. 12.) Kárpáti János lapszemléje
05:50
00:00
Az Európai Bizottság keményen megbírálja Magyarországot
a sajtószabadság erodálása miatt – ezzel a címmel emeli ki az EurActiv a budapesti kormányzat ellen tegnap megindított kötelezettségszegési eljárások közül azt, amelyik a médiaszabadságról szóló uniós törvény, illetve az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv megsértését teszi szóvá. A portál kiemeli, hogy az elmúlt években olyan nemzetközi nem-kormányzati szervezetek, NGO-k is riadót fújtak a magyar újságírói függetlenség és médiapluralizmus visszaszorítása miatt, mint a Riporterek Határok Nélkül, illetve a Human Rights Watch.
A brüsszeli Bizottság mostani helyzetértékelése szerint a magyar hatóságok beavatkoznak az újságírók és médiaintézmények munkájába, korlátozva gazdasági tevékenységüket és szerkesztői szabadságukat. A magyar nemzeti jogszabályok nem biztosítanak elegendő védelmet az újságírók bizalmas kommunikátorai és forrásai számára, illetve elégtelen a jogorvoslat lehetősége. Az uniós végrehajtó testület – idézi az EurActiv Michael McGrath EU-biztost – továbbra is elkötelezett amellett, hogy minden tagállamban, így Magyarországon is elősegítse a virágzó médiakörnyezetet.
A cikk kitér arra, hogy a médiaszabadságról szóló európai törvény előírásokat tartalmaz a médiatulajdonlás átláthatóságát, a piaci koncentrációt és az állami hirdetések elosztását illetően, és ezen a területen a Bizottság szerint Magyarország nem tesz eleget a kötelezettségeinek. Ugyanez vonatkozik a brüsszeli testület szóvivőjének a megállapítása szerint a közszolgálati médiával szemben támasztott követelményekre.
Az uniós tagállamoknak ez év augusztusáig kellett átültetniük saját nemzeti jogrendszerükbe az európai médiaszabadság-törvény szabályait. A határidő lejárta után a Bizottság több fővárosba, így Budapestre is levelet küldött, amelyben nevesítette a végrehajtás hiányosságaira utaló pontokat – tájékoztatták a Bizottság tevékenységét ismerő források az EurActivot. A kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló tegnapi bejelentés a portál szerint arra utal, hogy az aggodalmak oka nem szűnt meg.
A magyar médiakörnyezet romlására már régóta reflektorfény vetül – emlékeztet az EurActiv, és megemlíti, hogy 2018-ban a kormányhoz köthető médiakonglomerátum szilárdította meg ellenőrzését a nemzeti médiapiac nagy része fölött. A kérdés most ismét előkerül amiatt, hogy Magyarországon legkésőbb jövő áprilisban parlamenti választásokat kell tartani. A felmérések azt mutatják – hangsúlyozza a portál -, hogy a 2010 óta hatalmon levő Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz az eddigi legkeményebb kihívással nézhet szembe, hiszen több friss kutatási eredmény szerint a jobbközép irányzatú Tisza párt vezet.
A cikk ismerteti a kötelezettségszegési eljárások menetrendjét. Eszerint az eljárás megindításáról szóló hivatalos európai bizottsági levél kézbesítése után az érintett országnak két hónapja van a válaszadásra. Ha az nem kielégítő, akkor a végrehajtó testület újabb, immár indoklással kiegészített véleményt fogalmazhat meg, majd pedig, végső lehetőségként az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti, amely pénzbüntetést szabhat ki. Az unió legfelső igazságszolgáltató fóruma tavaly pénzbüntetéssel sújtotta Magyarországot, mert nem tartja be az EU menedéknyújtási szabályait. Az EurActiv megemlíti, hogy annak a büntetésnek az összege 200 millió euró volt, de azt a kiegészítő információt már nem, hogy a jogellenes állapot fennmaradása alatt minden egyes napra egymillió eurós további büntetés jár.
A Die Welt interjút közöl Wolfgang Ischinger veterán diplomatával,
aki hosszú időn át elnökölt az évente megrendezett müncheni biztonsági konferenciákon. Az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy a minap nyilvánosságra hozott új amerikai nemzetbiztonsági stratégiához kapcsolódó, elvben titkos, de kiszivárgott dokumentum szerint az Egyesült Államok igyekszik úgymond kihúzni Ausztriát, Olaszországot, Magyarországot és Lengyelországot az Európai Unióból.
Ischinger erről úgy vélekedik, hogy ezt az elgondolást még Orbán Viktor sem tarthatja előre mutatónak. Emlékeztet arra, hogy az amerikaiak éveken át biztatták brit barátaikat a Brexitre, ami aztán katasztrófának bizonyult. Nem tudja elképzelni, hogy ennek a modellnek a követését bárki is bármilyen szempontból előnyösnek tartaná.
Wolfgang Ischinger az interjúban felhívja a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború lezárásának a legfőbb akadályát Oroszország kompromisszumkészségének a hiánya jelenti. Szerinte amíg ebben nem történik változás, addig az Európa és az Egyesült Államok közötti legnagyszerűbb egyetértésnek sem lehetne hasznát venni. Úgy véli, azzal Washingtonban is tisztában vannak, hogy az európaiak egyetértése nélkül lehetetlen megteremteni a békét. Diplomáciai szakmai hibának tartja, hogy az Egyesült Államok ebben az ügyben még most sem hozott létre normális kontaktcsoportot a britekkel, a franciákkal, a többi NATO-országgal. Ennek a Trump vezette Fehér Ház a legnagyobb akadálya, mert az elnök mindent kizárólag a saját kezében akar tartani.
A lapszemlét meghallgathatják a cikk elején elhelyezett lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)
2025.12.09., kedd 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János
