A lengyelek elfogadták az uniós helyreállítási alap tervét
5/05/2021 07:15
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A uniós pénzügyi intézkedés tervével kapcsolatos lengyel parlamenti szavazás nem volt egységes, a baloldal ellenzéki törvényhozói támogatták meg ugyanis a Jog és Igazságosság vezető jobboldali kormánypártot és annak egyik kisebb partnerét. A Bloomberg idézi a döntés ellenzőit, akik szerint ezzel zsarolhatóvá válik Lengyelország.
Az euroszkeptikus Lengyelország zöld fényt ad az EU helyreállítási csomagjának – írja a Bloomberg arról, hogy Varsóban ratifikálták a világjárvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást elősegítő uniós pénzügyi intézkedés tervét. Ezzel – állapítja meg az amerikai pénzügyi hírügynökség – elhárultak azok az aggodalmak, hogy az Európai Unió legnagyobb keleti tagországa megtorpedózhatja a megállapodást. Tavaly decemberben a lengyelek még a magyarokkal együtt tiltakoztak Brüsszel azon törekvése ellen, hogy a pénz folyósítását a demokratikus jogállam szabályainak betartásától tegyék függővé.
A Bloomberg felhívja a figyelmet arra, hogy a varsói parlamenti szavazás kimenetele rávilágított az EU-ról a hárompárti lengyel kormányzati szövetségen belül zajló vitára. A baloldal ellenzéki törvényhozói támogatták meg ugyanis a Jog és Igazságosság elnevezésű vezető jobboldali kormánypártot és annak egyik kisebb partnerét abban, hogy sikerüljön keresztülvinni a ratifikációs döntést. A harmadik kormányoldali tényező, a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter vezette Szolidáris Lengyelország az intézkedéscsomag ellen szavazott, mondván, az függő helyzetbe hozza, zsarolhatóvá teszi Lengyelországot, hiszen a többi tagállam az elfogadott szabályok értelmében megvonhatják a pénzt, ha egy tagország nem tartja tiszteletben a közös normákat.
Miután a Szejm 290 igen szavazattal, 33 ellenében, 133 tartózkodás mellett döntött, Ziobro arról beszélt, hogy ilyen jellegű nézeteltérések előfordulnak a koalíción belül, de attól ők az esetek 99 százalékban együtt szavaznak a kormányoldal másik két tényezőjével.
A hírügynökség megjegyzi, hogy a 38 milliós Lengyelország a 27 tagú EU hatodik legszegényebb tagállama. Mateusz Morawiecki miniszterelnök a vitában azzal érvelt, hogy nem szabad elszalasztani a helyreállítási csomagban rejlő lehetőségeket, hiszen ez a pénz az elkövetkező tíz-húsz évre meghatározza az ország fejlődését, és hatalmas szerepet játszik abban, hogy a lengyelek felzárkózzanak a legfejlettebb országok közé.
A helyreállítási csomagról szóló megállapodást mind a 27 tagállamban hivatalosan meg kell erősíteni, ami a legtöbb esetben a parlamenti ratifikációt jelenti. Ez a lengyel döntés után még hét tagországban nem történt meg mindmáig, köztük Magyarországon sem. Akár csak egy tagállam részéről a késlekedés vagy az elutasítás megakasztaná a tervet – emeli ki a Bloomberg.
Lengyelország – folytatódik a beszámoló – 2004-es EU-csatlakozása óta az uniós támogatások legnagyobb nettó kedvezményezettje volt, ám az elmúlt években az egyik jelentős rebellisként hívta fel magára a figyelmet, és összetűzésbe került az Európai Bizottsággal a bíróságok függetlenségének ügyétől a médiaszabadságon át a melegjogokig egy csomó kérdésben.
A Morawiecki-kormány hétfőn küldte el Brüsszelnek az EU-alapok felhasználásáról szóló lengyel nemzeti tervet. A Bloomberg szerint a felhasználás mikéntját különös figyelem övezi majd a 2023-ban esedékes parlamenti választások előtt.
A tudósítás kitér arra: nem az összes ellenzéki párt szavazott a most elfogadott uniós csomagra. Többen, például a szavazástól tartózkodó Polgári Platform részéről, azt a szemrehányást tették a baloldalnak, hogy megakadályozta a jelenleginél jobb feltételek kiharcolását. A Polgári Platform azt próbálta volna elérni, hogy a lengyel nemzeti tervben több pénzt szánjanak a helyi szerveknek azokban az önkormányzatokban, ahol az ellenzék erős. Azt is követelte, hogy a korrupciós veszély csökkentése érdekében legyen az ellenzéknek nagyobb rálátása a kiadásokra.
Jól alakul a burgenlandi nyitás
És akkor még egy téma, ez már rövidebben. A bécsi Der Standard arról közöl beszámolót, hogy a Magyarországgal szomszédos osztrák tartományban, Burgenlandban az eddigi jelek szerint jól sikerült a kemény járványügyi lezárási intézkedések korai feloldása. Hans Peter Doskozil, a tartomány szociáldemokrata pártállású vezetője már április 19-én, Bécset és Alsó-Ausztriát két héttel megelőzve oldott a szigoron, engedélyezte a kereskedelem és az oktatás újraindítását, de a fertőzési adatok így is tovább csökkentek. Pedig ezért kezdetben saját pártján belül is bírálták, és Pamela Rendi-Wagner SPÖ-vezető is túl korainak nevezte a nyitást. A mérleg azonban három hét elteltével is sokkal kedvezőbb, mint ahogy azt előre sejtették. Bécshez képest 19, Alsó-Ausztriával összevetve 20 százalékkal alacsonyabb az új megbetegedések száma lakosságarányosan mérve. A cikk a kedvező adatokat részben a kiterjedt kontaktuskutatásnak és széles körű tesztelésnek tulajdonítja, de azt is megemlíti a pozitív tényezők között, hogy Magyarországon és a szintén szomszédos Szlovákiában is csökkenni kezdtek a számok a múlt hónap második felében.
A lapszemélt a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.05.05., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János