A kormány és az akkumulátorgyárak: egymásnak falaznak
18/01/2023 13:16
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Bár a helyi politika tagadja, de a dél-koreai sajtó már egy harmadik gödi akkumulátor üzemről ír. Az előző kettőnél ugyanígy tagadtak, és csak a külföldi sajtóból lehetett megtudni, mit tervez a kormány a gödi különleges gazdasági övezetben. Az engedély nélküli építkezésekre kiszabott büntetések pedig nem egy ekkora gigaberuházásra vannak kitalálva, így a helyiek ellenszenvét már korábban kivívó gyár lényegében röhögve kifizeti a büntetéseket. A helyi civil szervezet szerint a lakosságnak semmilyen előnye nem származik az akkumulátorgyárból.
A helyi politikusok továbbra is titkolják, mi történik Gödön, ahol egy harmadik gyáregységet építene a Samsung a város határában, mondta Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület elnöke a Reggeli gyorsban. A cég azonban a Magyar Narancsnak nem cáfolta, hogy újabb beruházásra készülnek, de Bodnár szerint "ezzel a hírrel van tele a dél-koreai és angolszász sajtó is. És nekik már az előző két gyár is elég nagy gond, ezért "ez egy furcsa harmadik púp lenne" a városlakóknak.
Ez az eljárás nem újdonság a gödieknek, hiszen a második gyár építése is a dél-koreai sajtóból derült ki, és miközben a helyi politikusok még azt hangoztatták, hogy még nincs döntés, kiderült, hogy akkor már be is adták az építési engedély kérelmet, és villámgyorsan felhúzták az épületeket, mondta a civil szervezet vezetője.
Ahogy az első és második gyár esetéből látszik, ez a taktikája a beruházóknak, hogy az engedély nélkül építkeznek, majd utólag kifizetik a 10-100 milliós bírságot, aztán megkapják a fennmaradási engedélyt.
Csakhogy ezek veszélyes üzemek, és katasztrófavédelmi és tűzvédelmi engedély nélkül épültek, aztán majd utólag kifizetik a tűzvédelmi bírságot. Ezek száma 14 a két gyár esetében, mondta Bodnár Zsuzsa, aki szerint a tűzeseteknél a tűzoltóság is megállapította, hogy semmilyen tűzvédelmi berendezés nem volt, de még villámhárítás sem. Volt, amikor több tucat akkumulátor kigyulladt, és a tűzoltók nem tudtak áramtalanítani, mert a főkapcsoló nem volt beépítve. "Felhúzták a szerkezetet, és elkezdtek gyártani. Ez így megy" - mondta.
A gödi civil szervezet vezetője szerint ez bizalmatlanságot és félelmet szül a helyiek körében. Több ezer ember van súlyos veszélyben, és ezeket a hatóság rendre megállapítja, már amikor baleset történik, de hogy mi történik két baleset között, az csak a nekik küldött névtelen levelekből derül ki. Szerinte amúgy a hatóságok is "falaznak nekik", vagy kiszabják az egyáltalán nem ilyen gigaberuházásokra szabott bírságokat, amikhez viszont nincs hozzáigazítva a bírság összege, ezért szerinte át kellene gondolni törvényi szinten, de erre pont azért nincs szándék, hogy idejöjjenek ezek a cégek.
Azért akarnak akkumulátorgyárakat idetelepíteni, mert még környezetvédelmi engedély sem kell. Bár az, hogy a debreceni gyárnál kötelezővé tették, valami mégiscsak történik, tette hozzá.
Azt a feltételezést, hogy egy ilyen gyár a szennyezés és biztonság ellenére a helyieknek mégis jó, cáfolta, hiszen a kormány Gödtől elvette az iparűzési adót, amiből a város csak akkor kap, ha sikeresen pályázik. A gödihez hasonló különleges gazdasági övezetek kialakítását a kormány azzal indokolja, hogy munkahelyeket teremt, ugyanakkor, hogy mennyi magyar dolgozik ezeknél a cégeknél, és csak egy négy évvel ezelőtti jelentésből lehet tudni, hogy akkor a gödi akkugyár dolgozóinak a fele volt magyar, a többi ukrán és távol-keleti vendégmunkás. Ugyanis nincs magyar munkaerő. Így összességében a civil szervezet vezetője egyetlen előnyt sem tudott mondani, ami indokolna egy ilyen beruházást.