2026-os tavaszi túlélési gyakorlat - Klubrádió
Magyarország választ
múlva
Publicisztika
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A hang - Szénási Sándor jegyzete

Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.  

A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete

Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.

Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Publicisztika

Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete

Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.

Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Publicisztika

Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz

Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.

Tükör által világosan - Szénási Sándor jegyzete

14/05/2025 18:04

| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

Néhány személyes megjegyzés a Gyurcsány-történet utóhangjaihoz.

2025. május 14. Szénási Sándor jegyzete - Esti gyors (2025.05.14.)
04:22
00:00

Több vélemény kelti azt a benyomást, hogy ha a DK vezetője hamarabb, évekkel ezelőtt lemond, visszavonul, eltűnik, -fogalmazzon mindenki a saját vérnyomásának megfelelően - akkor az ország most nem heverne egy leépült gazdaság romjai, és már a félelmi reakcióitól is hajtott rezsim szorítófogása alatt, mert a Gyurcsánytól megszabadult ellenzék hatékonyabb, és sikeresebb gátja lett volna Orbanisztán kiépülésének.

Ennek a tévedésnek egy enyhébb megfogalmazása szerint a volt miniszterelnök jelenlétének legfőbb kára a felhasználhatósága volt egy Orbán -Gyurcsány dichotómiában, ahol Gy.F. a szemkilövető, O.V. a népbarát, Gy.F. maga a hazugság, O.V. az igazmondó, aki sose hazudott a népnek, Gy.F. a pusztulat, O.V. az unortodox válságkezelés apostola, Gy.F. a brüsszeli bérenc, O.V. a magyar szuverenitás, Gy.F. a háborús uszító, O.V. a békegerle, de legfőképpen Gyurcsány a sikertelen, Orbán pedig a győzelmet győzelemre halmozó, akihez, az erőhöz tudniillik, érdemes húzni.

A durvított változat szerint ez az Orbán által üzemeltetett taszító-vonzó mágneses mező maga (volt) a rendszer, ami mögött sokan konkrét alkut láttak, a hatalom kétharmad-egyharmados felosztását, hiszen – gondolták – lehetetlen, hogy Gyurcsány tizenöt év alatt ne látta volna be, hogy tizenöt százalék fölé tartósan sosem jut, viszont a mumus/szektavezér szerepében rendszer egyik támgerendája: leköt ellenzéki erőket, beszél, és átkozódik, átkozódik, és beszél, és megint csak beszél, az orbáni karaván meg halad.

Mindebből szerintem annyi igaz, hogy az ellenzéki oldal ifjú megváltójaként kezelt Gyurcsány, egy értelmes, tanult, és tehetséges ember, meglepően tehetségtelennek, és alkalmatlannak bizonyult a miniszterelnöki poszton, tragikus és ostoba hibákkal botlatta el magát, és a koalícióját, amivel megágyazott O.V. első kétharmadának. Nem egyedül persze: a saját csapdájában vergődő SZDSZ-szel, és a zsákmányszerző kiskirályságokra széteső MSZP-vel egy zsékategóriás roncsderbire sem lehetett már vállalkozni.

Ezzel együtt Gyurcsánynak Őszöd után valóban le kellett volna mondania. Az orbáni hatalomátvételt ez sem akadályozta volna meg, de korlátok között tartotta volna.

Aztán úgy ment, hogy maradt. Új párt élén, új reményekkel, újra definiálva önmagát, de politikai arcképét saját, kisszámú választóin túl már a múltja és O.V. érdekei rajzolták meg. Ebből az imázsból már nem volt szabadulás. Nem kellett ehhez semmiféle paktum. Rabja lett a rezsimnek, a részese.

Mi lett volna, ha előbb elmegy? Sajnos, azt kell mondanom: semmi. Talán észre kellene vennünk, hogy amikor róla van szó, az orbáni propaganda motoszkál bennünk, az a mondat, hogy Gyurcsány a hibás. De ez csak az ellenzék önfelmentésének tesz szolgálatot. Ha Gy.F. volt az ellenállás kiteljesedésének gátja, miért nem söpörte el, miért nem győzte le, miért nem szorította háttérbe, ki más, mint egy új titán, karizmatikus, sikerre éhes új megváltó?

Volt ilyen? Nem volt. De nem is róla, a nem létezőről, nem is az ellenzékről, és nem is Gyurcsányról kellene igazán beszélnünk, hanem önmagunkról. Gy.F. alkalmatlansága csak ajtót nyitott Orbánnak, de őt, a hatalmát, az arcátlanságait, az ország ellopását és kiárusítását mi magunk tettük lehetővé, valójában mi teremtettük meg őt, a mi ostobaságunk, tunyaságunk, megvásárolhatóságunk, hazaszeretetlenségünk.

Hagyjuk Gyurcsányt. Nekünk kell a tükörbe néznünk.

Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors május 14-ei adásában hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)