Köszönjük, hogy támogatják a Klubrádiót
Publicisztika
Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete

Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.

Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Publicisztika

Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete

Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.

Korunk jogara – Dési János jegyzete
Publicisztika

Korunk jogara – Dési János jegyzete

Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.

Sutka - Szénási Sándor jegyzete

6/08/2025 18:03

| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

Mármost a főnök kukázását aligha épp az érintett javasolhatta, aki sokáig nem is volt jóban a puccsista szándékú társakkal, és – szintén belső hírek szerint – Áder államfői jelölését csak Kövér kérésére fogadta el, nehezen.

2025. augusztus 06. Szénási Sándor jegyzete - Esti gyors (2025. augusztus 06., szerda)
04:23
00:00

Azért ebben a szomorú és süllyedő országban is akadnak derűs pillanatok, és ezekről ki más gondoskodna, mint a rendszertulajdonos, vagyis az, aki a szomorúság és a süllyedés ura is egyben, így lesz a jelenléte totális, azaz mindenre, jóra-rosszra egyaránt kiterjedő, olyan, amilyennek ő szereti.

A tréfa, amiről szó van, egy állítmányt tartalmaz, O.V.-ét természetesen, aki az MCC Feszten azt mondta: volt idő, amikor Áder Jánosnak felajánlotta a miniszterelnöki posztot, nem is egyszer, de többször is, ám, és ez „jellemző a Fideszre”, Áder ezt elutasította. A volt elnök úgy reagált, hogy ő mindig Orbánt tartotta alkalmasabbnak, és ezt meg is mondta neki. Azt viszont, hogy ez a nemet mondás jellemző lenne a Fidesz-re, nem mondta, nem is tehette, hiszen 2006-ban Schmidt Máriával és Kósa Lajossal hírek szerint épp azon dolgozott, hogy Orbánt az elbukott választás után lecseréljék. Az akkor még létező Népszabadság fideszes forrásai szerint egy új jobboldali párt létrehozása lett volna a cél, amely Csányi Sándor elnökségével készült volna a 2010-es választásokra. De Áder neve is előkerült, aki azonban állítólag több feltételhez kötötte volna a beleegyezését.

Mármost a főnök kukázását aligha épp az érintett javasolhatta, aki sokáig nem is volt jóban a puccsista szándékú társakkal, és – szintén belső hírek szerint - Áder államfői jelölését csak Kövér kérésére fogadta el, nehezen.

Hogy mennyire bízott meg benne, azt talán mutatja, hogy Áder a testőrségén keresztül Pegazus-célponttá lett, márpedig a kémszoftver használatát az igazságügyminiszternek kellett jóváhagynia, Varga Juditnak tudniillik. Higgyük el, hogy erről O.V. nem értesült, vagy nem éppen ő rendelte el?

Hogy ebben mi lenne a tréfa?

Ebben persze semmi, ez csak a háttér, ami előtt a tréfa kibomlik. Amihez hozzátehetjük még, hogy a 2006-os választás előtt, mivel a koalíciós partnernek felkért MDF nem fogadta el Orbánt kormányfő-jelöltnek, O.V. Bod Péter Ákost, az MNB volt elnökét javasolta. Ha ezt nem teszi, a Fidesz minimális eséllyel marad magára. Hogy aztán a győzelem után hogy alakultak volna a dolgok, az más kérdés.

A poén előtt, azt némiképp lelőve, megadjuk a tréfa kódját is.

Ebben az országban már minden megtörtént egyszer.

1972 májusában Kádár János, az MSZMP első titkára bejelentette lemondását azzal, hogy elmúlt hatvanéves, átadná a munkát másnak. Akkor már előrehaladott állapotban volt a pártvezetés reformellenzékének Moszkva jóváhagyásával folyó szervezkedése Kádár menesztésére. Az első titkár lépése ezt hivatott megelőzni, egyben riadóztatni a híveit. Plusz kiváló alkalma nyílt megfigyelni, ki és hogyan tör a helyére.

Orbán története, ami minden ízében igaz lehet, itt fordul át analógiába, azaz viccbe. O.V. pontosan annyira gondolta komolyan a lelépését, mint annak idején Kádár, azaz sehogy. A gyanúsnak tartott Ádert egyszerűen szakításpróbának tette ki, és mivel a teszt alá vont politikusnak nem ment el az esze, hogy bármilyen alázattal, és bármennyi vonakodás után is igent mondjon, ezért túlélhetett. Áder ugyanis ismerte Orbánt, vagyis nem hitte el egy szavát sem, viszont emlékezett egy őszinte pillanatára, amikor ezt mondta: „Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni a riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed.”

Itt a tréfa vége. Hogy ki nevetett a végén, mit tudom én. Áder kaphatott egy kis szívdobogást, O.V. meg, ha magából indult ki, eltűnődhetett, hogy nincs-e átverve. Mi nevetünk, aztán legyintünk az egészre.

Mehetünk tovább, vagy még mulatunk egy kicsit?

Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2025. augusztus 6-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.) Kiemelt kép: MTI / Illyés Tibor