A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Kamu a köbön: kampányolás Kijevben - Hardy Mihály jegyzete
A magyar fél nem sokat tett azért, hogy a Barátság kőolajvezeték és az ukrán-magyar barátság helyreálljon. Éppen az ellenkezőjét teszi. Emiatt aztán előre borítékolható, hogy a Digitális Polgári Körökben is aktívan kampányoló Czepek államtitkár üres kézzel, de számtalan, az ukránokkal szemben ellenséges video posztolása után tér majd vissza a magyar fővárosba.
Egy "rossz" magyarról - Szénási Sándor jegyzete
A „jó” magyar szeret ebben élni, maga mossa kényszerzubbonyát, és csodálattal tekint ápolóira.
Olaj, háború és kampány – Kárpáti Iván jegyzete
Van egy különös képessége a magyar miniszterelnöknek: képes egymástól teljesen független dolgokat egyetlen történetté gyúrni. Olyan ez, mint amikor a konyhában a hűtő teljes tartalmát beleöntjük egy lábosba, aztán reménykedünk, hogy valami ehető lesz belőle. Most éppen az olajjal történik ugyanez.
Sutka - Szénási Sándor jegyzete
6/08/2025 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Mármost a főnök kukázását aligha épp az érintett javasolhatta, aki sokáig nem is volt jóban a puccsista szándékú társakkal, és – szintén belső hírek szerint – Áder államfői jelölését csak Kövér kérésére fogadta el, nehezen.
Azért ebben a szomorú és süllyedő országban is akadnak derűs pillanatok, és ezekről ki más gondoskodna, mint a rendszertulajdonos, vagyis az, aki a szomorúság és a süllyedés ura is egyben, így lesz a jelenléte totális, azaz mindenre, jóra-rosszra egyaránt kiterjedő, olyan, amilyennek ő szereti.
A tréfa, amiről szó van, egy állítmányt tartalmaz, O.V.-ét természetesen, aki az MCC Feszten azt mondta: volt idő, amikor Áder Jánosnak felajánlotta a miniszterelnöki posztot, nem is egyszer, de többször is, ám, és ez „jellemző a Fideszre”, Áder ezt elutasította. A volt elnök úgy reagált, hogy ő mindig Orbánt tartotta alkalmasabbnak, és ezt meg is mondta neki. Azt viszont, hogy ez a nemet mondás jellemző lenne a Fidesz-re, nem mondta, nem is tehette, hiszen 2006-ban Schmidt Máriával és Kósa Lajossal hírek szerint épp azon dolgozott, hogy Orbánt az elbukott választás után lecseréljék. Az akkor még létező Népszabadság fideszes forrásai szerint egy új jobboldali párt létrehozása lett volna a cél, amely Csányi Sándor elnökségével készült volna a 2010-es választásokra. De Áder neve is előkerült, aki azonban állítólag több feltételhez kötötte volna a beleegyezését.
Mármost a főnök kukázását aligha épp az érintett javasolhatta, aki sokáig nem is volt jóban a puccsista szándékú társakkal, és – szintén belső hírek szerint - Áder államfői jelölését csak Kövér kérésére fogadta el, nehezen.
Hogy mennyire bízott meg benne, azt talán mutatja, hogy Áder a testőrségén keresztül Pegazus-célponttá lett, márpedig a kémszoftver használatát az igazságügyminiszternek kellett jóváhagynia, Varga Juditnak tudniillik. Higgyük el, hogy erről O.V. nem értesült, vagy nem éppen ő rendelte el?
Hogy ebben mi lenne a tréfa?
Ebben persze semmi, ez csak a háttér, ami előtt a tréfa kibomlik. Amihez hozzátehetjük még, hogy a 2006-os választás előtt, mivel a koalíciós partnernek felkért MDF nem fogadta el Orbánt kormányfő-jelöltnek, O.V. Bod Péter Ákost, az MNB volt elnökét javasolta. Ha ezt nem teszi, a Fidesz minimális eséllyel marad magára. Hogy aztán a győzelem után hogy alakultak volna a dolgok, az más kérdés.
A poén előtt, azt némiképp lelőve, megadjuk a tréfa kódját is.
Ebben az országban már minden megtörtént egyszer.
1972 májusában Kádár János, az MSZMP első titkára bejelentette lemondását azzal, hogy elmúlt hatvanéves, átadná a munkát másnak. Akkor már előrehaladott állapotban volt a pártvezetés reformellenzékének Moszkva jóváhagyásával folyó szervezkedése Kádár menesztésére. Az első titkár lépése ezt hivatott megelőzni, egyben riadóztatni a híveit. Plusz kiváló alkalma nyílt megfigyelni, ki és hogyan tör a helyére.
Orbán története, ami minden ízében igaz lehet, itt fordul át analógiába, azaz viccbe. O.V. pontosan annyira gondolta komolyan a lelépését, mint annak idején Kádár, azaz sehogy. A gyanúsnak tartott Ádert egyszerűen szakításpróbának tette ki, és mivel a teszt alá vont politikusnak nem ment el az esze, hogy bármilyen alázattal, és bármennyi vonakodás után is igent mondjon, ezért túlélhetett. Áder ugyanis ismerte Orbánt, vagyis nem hitte el egy szavát sem, viszont emlékezett egy őszinte pillanatára, amikor ezt mondta: „Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni a riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed.”
Itt a tréfa vége. Hogy ki nevetett a végén, mit tudom én. Áder kaphatott egy kis szívdobogást, O.V. meg, ha magából indult ki, eltűnődhetett, hogy nincs-e átverve. Mi nevetünk, aztán legyintünk az egészre.
Mehetünk tovább, vagy még mulatunk egy kicsit?
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2025. augusztus 6-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.) Kiemelt kép: MTI / Illyés Tibor