Öltönyösök - Szénási Sándor jegyzete
Mármost hülye a rendszer, vagy sem? Ha nem hülye, akkor Kovács-Bunát sem tette volna meg megbízott igazgatónak a Szőlő utcában, de ha már, a debreceni tökig sáros igazgatóhelyettest aztán végleg mellőzte volna. De nem. A NER láthatóan büszkén vonul, pocsolyából szarba lép.
Amikor elfogynak a szakemberek - Kárpáti Iván jegyzete
Amikor elfogynak a szakemberek, nem megoldást keresnek, hanem trükköznek. Szabályokat hajlítanak, felelősséget tolnak lejjebb, orvosokat vezényelnek át saját szakterületüktől távol, sokszor írásos garanciák és megfelelő bérezés nélkül. Ha baj van, a felelősség az övék. Ha működik, a vezetés pipálhatja a spórolást.
Gazember, aki a verést helyesli - Dési János jegyzete
A verés fontos eleme a hagyományok láncolatának. Nehogy már az államra bízott gyerek kimaradjon ebből a közös nemzedéki élményből. Twist Olivért is verték, mégis milyen híres lett. Le a belpesti kényeskedéssel és sipákolással. Fenékig.
Mi szültük Twist Olivért – Józsa Márta jegyzete
Nincs okunk feltételezni azt, hogy bárki levonta volna ennek a két évszázada megírt történetnek a tanulságait.
A magyar gyerek az új migráns, én pedig fel vagyok b... - Selmeci János jegyzete
Mindenki tudja, hogy szörnyű dolgok történnek az állami gondozott gyerekekkel, és tudjuk, hogy ezeknek egy részét éppen azok tussolják el, akiknek ezekre a gyerekekre kellene vigyázniuk.
A háromszázalékos csapda - Rózsa Péter jegyzete
A kormány magánberuházásokat minősít nemzetgazdaságilag kiemeltté? A Szilas-park nevű vállalkozás ennek az állatorvosi lova.
Hulladékok - Szénási Sándor jegyzete
Trump mintha csak arra emlékezne, ami a fejében motoz, a külvilág csupán zaj a számára.
Megbuktak? - Selmeci János jegyzete
Nekik a védtelen gyerekeket megillető biztonságnál, és a korábbi áldozatoknak járó elégtételnél sokkal fontosabb volt, hogy őket senki se tehesse felelőssé az államra bízott gyermekek bántalmazásáért, és a Szőlő utcai botrány ne veszélyeztesse a választási győzelmüket.
Magyaros - Rózsa Péter jegyzete
31/07/2025 18:05
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Ajándék ez a nap. Azért még mindig jobb helyzetben vagyok, mint például egy szemműtétre három évet várakozni kényszerülő beteg. Mondom, ajándék ez az egész.
Várólistára kerültem a minap egy 14 centiméter hosszú, műanyag cipzár cseréje miatt. A vasaló ugyanis ráfutott, a fogazat összeolvadt, így az egyetlen, nyári melegben is vállalható hosszúnadrág azonnali beavatkozást igényelt. Könnyű mozdulattal az internetes keresőn öt ruhaszervízt találtam, gyalog is elérhető közelségben - gyerünk. A legközelebbi zárva, az ajtón a félrehúzott firhang mellett belestem, az üzlet már üres volt, na gondoltam, ennek vége. A következő portálján már ki is volt írva, hogy végleg bezárt. Jött a harmadik, redőny lehúzva, semmi felirat. Végre a negyedik működött. A varrónő lemérte, katalógusból kikereste a megfelelő darabot, tíz napra vállalta és a munkadíjjal együtt 4200 forintot kért. Előre. Így szokta, mondja, ez a biztonságos. Elég magyaros dolog, de ezen ne múljon, veszem elő a bankkártyát - már régen nem tartok magamnál több pénzt, mint néhány érmét adott esetre -, azonban az asszony leint. Az nem jó! Mondom ott a terminál a pénztárgép mellett. Azt ő nem használja, mert a bank elviszi a pénzt. Érvelnék, hogy mindennek, a varrásnak is, így a banki pénzkezelésnek is díja van, ez a normális. Nem, neki annyi bajt okoz havonta a banki elszámolás, és alig marad valami a levonások után. Értetlenkedésem azzal a nem várt fordulattal zárult, hogy visszaadta a nadrágot, hogy ő így nem tudja vállalni.
Maradt még egy üzlet, a legtávolabbi. Ott már a levegő is frissebb volt, derűs, kedves asszony fogadott, ő csak 4000-et kért, szintén előre és szintén készpénzben, pedig szintén ott pihent a pulton a bankkártya terminál. Értésemre adta, a bank annyira megnehezítette a használatát, minden fizetéskor külön papírt kell kiállítania, vagy hó végén egyszerre táblázatba foglalni, hogy ez neki nem fér bele. Mivel alig száz méterre volt agy ATM, mondtam, azonnal hozom a kp-t. És ekkor piciny nyiladék támadt a borún és belesett a görög-római, a zsidó-keresztény kultúra örököse, a humanista Európa, megmutatta magát kicsiben amidőn az asszony rám emelte tekintetét, s így zárta az ügyletet: Megbízom magában, lehet a végén is fizetni, és a blankettára piros filctollal ráírta: Utólag. Hozzátette, 12 nap múlva lesz kész, sokan vannak ön előtt. Csaknem két hét várakozás, csak a végén kell fizetni és csak kp-vel. Ajándék ez a nap. Azért még mindig jobb helyzetben vagyok, mint például egy szemműtétre három évet várakozni kényszerülő beteg. Mondom, ajándék ez az egész.
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2025. július 31-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)