Meguntunk félni, kockacukor – Selmeci János jegyzete a választásra
Az elmúlt években a politikai hatalom leuralta a közéletet. Egészségtelen mértékben határozta meg a gondolkodásunkat: hogy miről és milyen szavakkal beszélünk, hogyan viszonyulunk egymáshoz, sőt azt is, hogy önmagunkat miként határozzuk meg hozzá képest.
A kémsztori folytatódik - Hardy Mihály jegyzete
Ha ritkán is, de megfordultam az elmúlt években Brüsszelben az Európai Unió központjában. Minden alkalommal elhangzottak olyan pletykák, hogy ez vagy az a magyar képviselő egy külföldi, értsd kínai, orosz vagy ki tudja még milyen titkosszolgálatnak (is) dolgozik.
Jobb híján Vance - Kárpáti Iván jegyzete
Orbán Viktor ma az amerikai alelnököt tárlatvezeti, ezzel értékes órákat veszít a kampányban. Eleve nem is őt akarták, hanem nyilván a főnökét, de ő most azzal van elfoglalva, hogy bedöntse a világgazdaságot, egy más által nehezen értelmezhető mesterterv alapján. Ezzel az eseménnyel a kemény magon kívül másnak már nem nagyon tud imponálni.
Az indokolatlan nyugalom indoklása
Gondolatok húsvét apropóján arról, hogyan nem tudunk együtt ünnepelni, és a bizakodásról, hogy hamarosan talán mégis együtt veszünk egy nagy, tiszta, közös levegőt. Józsa Márta jegyzete.
Mi folyik itt? – Hardy Mihály jegyzete
Miért kellene tudomásul vennünk, hogy a magyar külügyminiszter Moszkva ügynökeként vesz részt az Európai Unió külügyi tanácsülésein és erről megönthetetlen bizonyítékok kerültek napvilágra? Hogy Magyarország annak az Aliser Uszmanov üzbég milliárdosnak és rokonainak akar szívességet tenni, aki a fémgyártásban és az elektronikai iparban birtokolt beruházásain keresztül támogatja Vlagyimir Putyin háborúját Ukrajna ellen? Mi folyik itt?
Csak hazugság és semmi más – Selmeci János jegyzete
Egy héttel a választás napja előtt már nincs igazságuk, nincs semmijük. Ezzel szemben ott van a valóság: pénztárcák, kórházak, aranyozott vécék és az állam állapotáról kitálaló, hús-vér századosok formájában.
Korotkoje piszmo (Rövid levél) - Rózsa Péter jegyzete
Rózsa Péter jegyzetében segít Szijjártó Péternek kéréssel fordulni orosz kollégája felé.
Írás a falon - Szénási Sándor jegyzete
Akárhogy is fordul a választás, már semmi sem lesz ugyanolyan, mint volt tegnap, mondta Szentpéteri Nagy Richard a Klubrádió választási műsorában, és valószínűleg igaza is van.
Magyaros - Rózsa Péter jegyzete
31/07/2025 18:05
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Ajándék ez a nap. Azért még mindig jobb helyzetben vagyok, mint például egy szemműtétre három évet várakozni kényszerülő beteg. Mondom, ajándék ez az egész.
Várólistára kerültem a minap egy 14 centiméter hosszú, műanyag cipzár cseréje miatt. A vasaló ugyanis ráfutott, a fogazat összeolvadt, így az egyetlen, nyári melegben is vállalható hosszúnadrág azonnali beavatkozást igényelt. Könnyű mozdulattal az internetes keresőn öt ruhaszervízt találtam, gyalog is elérhető közelségben - gyerünk. A legközelebbi zárva, az ajtón a félrehúzott firhang mellett belestem, az üzlet már üres volt, na gondoltam, ennek vége. A következő portálján már ki is volt írva, hogy végleg bezárt. Jött a harmadik, redőny lehúzva, semmi felirat. Végre a negyedik működött. A varrónő lemérte, katalógusból kikereste a megfelelő darabot, tíz napra vállalta és a munkadíjjal együtt 4200 forintot kért. Előre. Így szokta, mondja, ez a biztonságos. Elég magyaros dolog, de ezen ne múljon, veszem elő a bankkártyát - már régen nem tartok magamnál több pénzt, mint néhány érmét adott esetre -, azonban az asszony leint. Az nem jó! Mondom ott a terminál a pénztárgép mellett. Azt ő nem használja, mert a bank elviszi a pénzt. Érvelnék, hogy mindennek, a varrásnak is, így a banki pénzkezelésnek is díja van, ez a normális. Nem, neki annyi bajt okoz havonta a banki elszámolás, és alig marad valami a levonások után. Értetlenkedésem azzal a nem várt fordulattal zárult, hogy visszaadta a nadrágot, hogy ő így nem tudja vállalni.
Maradt még egy üzlet, a legtávolabbi. Ott már a levegő is frissebb volt, derűs, kedves asszony fogadott, ő csak 4000-et kért, szintén előre és szintén készpénzben, pedig szintén ott pihent a pulton a bankkártya terminál. Értésemre adta, a bank annyira megnehezítette a használatát, minden fizetéskor külön papírt kell kiállítania, vagy hó végén egyszerre táblázatba foglalni, hogy ez neki nem fér bele. Mivel alig száz méterre volt agy ATM, mondtam, azonnal hozom a kp-t. És ekkor piciny nyiladék támadt a borún és belesett a görög-római, a zsidó-keresztény kultúra örököse, a humanista Európa, megmutatta magát kicsiben amidőn az asszony rám emelte tekintetét, s így zárta az ügyletet: Megbízom magában, lehet a végén is fizetni, és a blankettára piros filctollal ráírta: Utólag. Hozzátette, 12 nap múlva lesz kész, sokan vannak ön előtt. Csaknem két hét várakozás, csak a végén kell fizetni és csak kp-vel. Ajándék ez a nap. Azért még mindig jobb helyzetben vagyok, mint például egy szemműtétre három évet várakozni kényszerülő beteg. Mondom, ajándék ez az egész.
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2025. július 31-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)