Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Lehetett volna...! - Rózsa Péter jegyzete
17/07/2025 18:03
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
A fenébe, a szomszéd fűje nemcsak zöldebb, hanem az egész környezet szebb, ápoltabb, nota bene gazdagabb. És barátságosabb.
Azért az eléggé sokkoló, hogy hazafelé tartva a horvátországi üdülésből, Letenyét átlépve éppen olyan érzése támad az embernek, mint anno, amikor Bécsből tért haza. A fenébe, a szomszéd fűje nemcsak zöldebb, hanem az egész környezet szebb, ápoltabb, nota bene gazdagabb. És barátságosabb. Nem azt mondom, hogy fogkefével tisztára sikált utcákra és lépten-nyomon virágesőre vágynánk, de azért nem baj, ha egy város, egy országút rendezettséget, gondosságot mutat. Ja, virágok! A horvát autópályán a két felet elválasztó középső sávban szinte végig leanderek, a települések házai előtt egyéb virágok, szegélyezett utak és járdák látványa gyönyörködtető. Annál bosszantóbb hazaérve látni az elhanyagolt környezetet. Amíg odaát sziklahegyeket vágnak át újabb és újabb autópályák kialakítására, a városok közelébe érve pedig daru erdők jelzik, itt jelentős EU-s pénzek találnak megfelelő gazdákra, addig itthon például éppen a vasút totális összeomlását látni. Nem ragozom, látványosan elkúrtuk, hogy 15 éve annak a csapatnak a kezében hagytuk a hatalmat, ami azzal csak visszaélni tudott, és az anyagi és szellemi környezetünket lerombolta.
Egy nemrég lezárult nemzetközi kutatás, a MIGWELL projekt keretében első alkalommal vizsgálták a Magyarországról Ausztriába irányuló migráció és a szubjektív jóllét kapcsolatát – olvasom Dezső András összegzését. Lényege, hogy képet alkothatunk az Ausztriában élő magyarok életminőségéről, boldogságérzetéről és kihívásairól.
Az élettel való elégedettség Ausztriában átlagosan jóval magasabb a miénknél. Az anyagi különbségek is jelentősek: vásárlóerő-paritáson számolva egy osztrák átlagosan 2,3-szor többet keres, mint egy magyar. Azonban az is látszik a válaszokból, hogy nem csak a magasabb jövedelem, hanem a minőségibb életkörülmények, maga a környezet vonzza a magyarokat a szomszédba. Egy korábbi, egész Európára kiterjedő kutatás pedig azt mutatta, sok magyar hazatérne akár kisebb jövedelem mellett is, ha a körülmények jobbak lennének itthon. Ha a jogbiztonság nagyobb lenne, ha az élet általában barátságosabb és szerethetőbbé válna végre.
A veszteségünk óriási, és a jövőnket is meghatározza, hogy a legképzettebb, legjobb fiatal szakembereink zöme külföldön dolgozik. Egyetlen kérdésre érkeztek negatív válaszok, a párkapcsolatokat érintőkre. Az, hogy külföldön ez sokkal nehezebben megy, csak jobb lenne a hazai pálya, de ez a haza egyelőre nem az ő pályájuk. Pedig lehetne, vagy lehetett volna.
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2025. július 17-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)