Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Kamu a köbön: kampányolás Kijevben - Hardy Mihály jegyzete
A magyar fél nem sokat tett azért, hogy a Barátság kőolajvezeték és az ukrán-magyar barátság helyreálljon. Éppen az ellenkezőjét teszi. Emiatt aztán előre borítékolható, hogy a Digitális Polgári Körökben is aktívan kampányoló Czepek államtitkár üres kézzel, de számtalan, az ukránokkal szemben ellenséges video posztolása után tér majd vissza a magyar fővárosba.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
20/12/2024 18:03
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
szabadsAbban talán társadalmi konszenzus-közeli állapot van, hogy valamit, valahol elrontottunk. Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bicikliztem ma az esőben és egy Bérczesi Róbert interjút hallgattam. Csodálatos beszélgetés, amiben többek között elmeséli, hogy 2023 karácsonyáig egyetlen dalt sem írt józanul.
Ugye mennyi isteni dalt, regényt, vagy ugye esetünkben jegyzetet lehetne megtölteni e történet, és Magyarország elmúlt harminc éve közötti párhuzamokkal. Legyen elég most annyi, hogy jól el lehet itt élni, lehet maradandó, értékes dolgokat csinálni, csak az egészet csalódás, a hiány, a gyűlölet, meg a dögszag lengi körbe, amitől az ember néha menekülne, sokunk a saját módján el is menekül, hogy ne fulladjon, ne haljon bele, ahogy az idézett szerző halt bele kis híján az életébe és a legjobb dalaiba.
Abban talán társadalmi konszenzus-közeli állapot van, hogy valamit, valahol elrontottunk. Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Nekem ebből az évből sehogy sem következik, hogy jobb idők várnak ránk, és boldogabb lesz itt az élet, sőt a szétesőben lévő Európa többi része felé tekintve sem a bizakodás az első, ami eszembe jut, de ugye azt sem gondolta senki még tavaly, hogy megbukik az Aszad-rendszer (bár ki tudja persze, mi jön azután), vagy hogy az egyik legjobb Hiperkarma album a józanságban születik meg. Ahogy a történelem azon a csodálatos liberális demokráciás módon sem ért véget, úgy talán az sincsen kőbe vésve, hogy nekünk, magyaroknak mindig szarabb lesz legalább egy kicsit annál, mint amilyen lehetne.
Boldog Karácsonyt.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. december 20-ai adásában hangzott el.