Minden törvényt át lehet írni, hogy a törvénytelenség is védhető legyen -Rózsa Péter jegyzete
Megismétlődik most ez is, amiből levonhatjuk azt a következtetést, hogy bármi áron, bármilyen jogi csavarral, jogsértést kiküszöbölve tisztességtelen törvény módosításokkal a hatalom bebetonozására készül a Fidesz.
Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.
Közpénzről és lojalitásról - Kárpáti Iván jegyzete
Ez a logika a NER igazi arca. A közpénzt a Fidesz nem közösségi erőforrásnak tekinti, hanem politikai tulajdonnak. Aki részesül belőle, az tartozik valamivel.
Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.
Nem ők szülték – Józsa Márta jegyzete
Pintér Sándor, a Nemzeti Együttcinizmus Rendszerének belügyminisztere minapi parlamenti szereplésével minden bizonnyal beírta magát a legnagyobbak közé. Bizonyos értelemben …
Korunk jogara – Dési János jegyzete
Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.
Szegény Manci; cica-adó tönkretette a családomat – Selmeci János jegyzete
Mancika életét Magyar Péter tette tönkre.
Hálaadás Moszkvában - Hardy Mihály jegyzete
Vajon miféle politikai hálaadás hajtja Orbán Viktort holnap Moszkvába, hogy azzal a Vlagyimir Putyinnal találkozzon, akit háborús bűnösként egyelőre messze elkerül minden, magára valamit is adó európai vezető?
Ír történet, magyar szerénység - Szénási Sándor jegyzete
3/09/2025 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Írország büszke az elszármazottaira. A kivándorlások okaira sajnos nem lehet. A munkanélküliség, az éhínség, vagy éppen az angol elnyomás miatt csak az 1700-as évek óta 7 millió ír távozott Amerikába, Ausztráliába, Új-Zélandra, vagy Dél-Afrikába, de sors iróniája folytán Angliába is átmenekült 3 millió.
Az írországi Limerick városa mellett van egy benzinkút, azon meg egy múzeum, ami az Obama nevet viseli.
A limerick amúgy egy ötsoros, vicces vers, amit Franciaországban találtak fel, az írekhez, pláne Limerick helységhez semmi köze, de a XIX. században átkerült Nagy-Britanniába, aztán hogy miért az lett a neve, ami, nem tudni, de ez most mindegy is.
A múzeumban egy fotón Obama elnökként kézben tartja az ősét, vagyis egy képet, ami egy Falmouth Kearney nevű ír férfi látszik, aki a Nagy Éhínség idején Moneygall településről Amerikába emigrált 1850-ben. Egy ír dal ezt a tényt úgy rögzíti, hogy Obama a miénk. Ezt persze egy indonéz, kenyai, vagy afroamerikai nóta is állíthatná, hiszen Obamának sokféle őse volt, de most ettől is tekintsünk el.

Írország büszke az elszármazottaira. A kivándorlások okaira sajnos nem lehet. A munkanélküliség, az éhínség, vagy éppen az angol elnyomás miatt csak az 1700-as évek óta 7 millió ír távozott Amerikába, Ausztráliába, Új-Zélandra, vagy Dél-Afrikába, de sors iróniája folytán Angliába is átmenekült 3 millió. Skóciába is tízezrével mentek, főleg Glasgow környékére, mert ott az ipar felszívta őket, de a krumplit is írek szedték a skót földeken. A krumplit, aminek írországi kipusztulása után egymillióan haltak éhen.
Az irónia ugyebár abban áll, hogy a megszállók, miközben nemcsak a katolicizmust, de az ír nyelvet is igyekeztek betiltani, a lakosságra rákényszerítettek egy olyan nyelvet, amivel migránsként az összes angolnyelvű országban boldogulni tudtak. Ezért lehettek az ír nők Amerikában nagy számban dajkák, a férfiak meg befolyásos üzletemberek, szakszervezeti vezetők, vagy éppen jelentős szereplői a Demokrata Párt alapításának és működtetésének, bár jórészük vegyes, skót-ír családból jött. 1860-ban New York City rendőrtisztjeinek a fele volt ír. A dublini Irish Emigration Museum szerint 24 amerikai elnök bírt-ír gyökerekkel, Andrew Jackson-tól kezdve Joseph Biden-ig, de ott van Carter, Reagan, Truman, Kennedy, és Bush is. Hogy közülük ez kit mennyire érdekelt, nyilván változó, és egyéni.
Mármost a mai, 6,6 milliós Írországban úgy számolnak, hogy a diaszpóra 8o milliós lehet. Ennek én nem tudok utánanézni, de azt hiszem, itt minden egyes ír vércseppel kalkuláltak, nyilván azoknál is, akiknek erről amúgy nincs tudomásuk, vagy ha van, ír identitással nem rendelkeznek. Nem baj, az írek helyettük is öntudatosak.
Mindez lehet kicsit komikus is, bár ezt éppen egy magyar nem mondhatja, vagy bármelyik kis nemzet, amelyet kivéreztetett a történelem, és utólag próbál revánsot venni rajta azzal, hogy a nagy nemzetek vívmányairól sorra kimutatja az ő bevándorlói hozzájárulását. Aztán hogy a dolog lényegi, vagy sem, az más kérdés. Az íreknél, a fentiek értelmében, sokszor nagyon is az.
Mindez azért is érdekes, mert a magyarok (is) szeretik azt hinni, hogy ők a történelem hamupipőkéi, azzal a különbséggel, hogy értük sosem jött el a herceg, sőt Istennél is hiába instanciázott egy Kölcsey nevű lateiner némi áldás ügyében. Azt panaszolják, hogy a sorsuk mindig mostoha volt. De akkor mit mondjanak az írek? Az angol invázió már a XII. században megindult (mondjuk, őket egy ír király hívta be egy másik ír király ellen) a 19.században már az összes agrárterület angol kézben volt, az írek csak bérlők, vagy napszámosok lehettek a saját hazájukban, amelyet joggal nevezhettek pusztán kivándorlóállamnak. Csupán 1921-lett meg az Ír Szabadállam, mínusz Észak-Írország. Ez testvérek között is több, mint 700 év elnyomás.
Szóval szerénység, magyar testvéreim, szerénység. Amúgy, nacionalizmus ide, vagy oda, az írek megtanultak bánni a függetlenségükkel és az örökségükkel is. Ők lettek a kelta kistigris a kilencvenes évek végén, és a fejlettség, a jogállam még akkor is kitart, ha az Obama múzeum szerint ma is évente negyvenezer ír költözik az Egyesült Királyságba, Amerikába, vagy éppen Ázsiába.
Mi mit tettünk a jólétért, a jogainkért, a szabadságunkért azóta, hogy az oroszok hazamentek?
Vagy csak eltávra?
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2025. szeptember 3-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)
