
Állami elnyomás és kétkezi gazemberek - Dési János jegyzete
Az elkövetett gaztettekért a felelősség többfelé oszlik. Aki kiadja rá a parancsot, aki uszít, aki az államot elnyomásra és gyűlöletkeltésre használja, annak nagyobb a felelőssége, mint a kétkezi gazembereknek. Persze. De egyikük sem lehet meg a másik nélkül.

Hontalan útlevelet! – Józsa Márta jegyzete
A gránitszilárdságú állandó jelzővel ellátott, az alkotmányosság gúnyolására kitalált, alaptörvénynek nevezett ponyvamű tizenötödik módosításnak alkalmából követelem, hogy a nemzetközi szervezetek fontolják meg a Nansen-útlevél intézményének visszaállítását.

Nemzeti dal és árrésstop - Rózsa Péter jegyzete
Ez nem más, mint a galád kereskedő, a népnyúzó, az árdrágító, hogy a Rákosi-korszakban oly jól bevált kifejezésre utaljak, mert akkor történelmi kontextusba helyezhető azonnal az egész, és máris előáll a megfelelő néphangulat; reszkessetek kulákok, vagyis csúnya multik, gazdagok, vérszívók!

Névtelen hősök és egy amerikában született, magyar csecsemő - Selmeci János jegyzete
Ha pedig egy szegény csecsemő, aki magyar szülők (mondjuk a haza érdekeit külföldön védő diplomaták) gyermeke, és van olyan szerencsétlen, hogy esetleg Amerikában születik, attól fogva az Alaptörvény szerint felfüggeszthető magyar, kevesebbet érő állampolgár azoknál, akik idehaza jöttek a világra.

Elvirágzó akkuipar - Rózsa Péter jegyzete
Ma, csütörtökön jelent meg, hogy a bíróság által felkért két, egymástól független igazságügyi szakértő is megállapította, nem megfelelőek – egyes esetekben pedig nem is léteznek – az egyébként kötelező környezeti vizsgálatok, a kiadott építési engedély így veszélybe kerülhet.

Győzelemről győzelemre halad - Szénási Sándor jegyzete
Trump egyelőre az Államok szövetségi rendszereinek szétverésében arat diadalokat, miközben a hazai inflációt élesztgeti sikerrel.

Infláció ellen feltűrt ingujj - Kárpáti Iván jegyzete
Az infláció nem Orbán bűne, hogy ez nemcsak az EU-s átlag felett van, de még a régiót is túlszárnyaljuk, az már az ő sara.

A mi gumicsontunk - Dési János jegyzete
Azaz, az most gumicsont, hogy aki nem tetszik a Fidesznek és van másik állampolgársága, az kiutasítható lesz az országból egy állítólagosan tervezett jogszabály szerint? Vagy egy idő után nem is kell másik állampolgárság?
HEROY - Szénási Sándor jegyzete
5/03/2025 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Zelenszkij besározta magát a népéért. Talán hiába. De tiszta maradt.
Nagyon különös érzés kimondani, hogy Zelenszkij hőstettet hajtott végre azzal, hogy végül is megalázkodott Trump előtt.
Sokak szerint persze csak annyi történt, hogy a bohóc megtalálta a helyét annak az embernek a lábánál, akinek az ábrázatát a hívei épp most tennék a százdollárosra.
Mások azt mondják, puszta kényszerről van szó, az európai vezetők utasították az ukrán elnököt, hogy béküljön meg Trumppal, kerül, amibe kerül, mert a jórészt üres európai készletekből fegyver alig jöhet, s bár a légvédelmi kommunikációt az USA egyelőre nem állította le, a briteknek megtiltotta, hogy amerikai adatokat adjanak át Kijevnek. Szóval lehet még bármi, és az EU tehetetlen.
Megint más számítások azonban arra mutatnak rá, hogy Ukrajnának most van elegendő lőszere, és az eddig kapott fegyverrendszerek kitartanak fél évig, egy is évig is talán. A tegnapi kiterjedt orosz dróntámadást az ukránok egy drón kivételével kivédték, és ez nem lett volna lehetséges az amerikai katonai műholdak nélkül. Ez igaz is – volt. Trump ma a hírszerzési együttműködést is felfüggesztette.
Vagyis nem állította le véglegesen, mint ahogy a fegyverszállítást sem. Ennek van oka. Ha meggondoljuk, bármennyire is igaza lehet Sz. Bíró Zoltán történésznek abban, hogy az oroszokkal folytatott eddig tárgyalások előtt és során az amerikaiak ostoba módon sorra dobálták el az aduikat, magyarán, úgy tettek engedményeket, hogy Moszkva még nem adott semmit, Ukrajnával szemben okosabbak. Vagy gonoszabbak.
Minden támogatást nem számolhatnak fel azonnal, mert akkor a saját pozíciójukat, nyomásgyakorlási képességüket számolnák fel. Ha Ukrajna már végképp semmit nem remélhetne Amerikától, nem is lenne miért félnie tőle, és hallgatni rá. Hogy a saját magát ötméteres aranyszobornak képzelő pszichopata mit hadovál róla, az mindegy lenne, de a „közvetítői szerep” ilyetén megszűntével Trumpra az oroszoknak is kevesebb szükségük lenne. Az elnök a semmibe kormányozná magát, ahol se üzlet, se szabadrablás, se Nobel-békedíj.
Kell tehát, hogy egy ideig a madzagon legyen a méznek legalább némi maradéka. Persze parasztvakítás az egész. Zelenszkij tudja, hogy Trumpnak Ukrajna nem fontos, Moszkva viszont, több okból is, az. Vagyis tudja, hogy az utóbbi felfüggesztés azt jelenti, hogy Ukrajna vakon harcol majd, tudja, hogy az bármikor átfordulhat teljes leállításba, de egyszerűen nem mondhat le a reményről, hogy Trumppal mégis lehet tárgyalni. Vagyis nem lehet, de muszáj. Legalább addig szükség lenne Amerikára, amíg Európa jobbik része összeszedi magát, és bár az Államokat nem tudja pótolni, de Oroszországnak sem engedi, hogy lesöpörje a táblát, magyarán életben tarthatja az „Ukrajnáról Ukrajna és Európa nélkül semmit” tételét.
Zelenszkij tehát megalázkodott. Megalázkodott országa minden szenvedése, mártírként történt megszentelődése, a halottak tiltása, a saját hite, kitartása és jogos önérzete ellenére. Megírta alázatos levelét Trumpnak, aki ezt diadalittasan felolvasta a Kongresszus előtt. Hogy a levél befolyásolja-e bármiben is, legalábbis kétséges.
De a kérdés áll: ha az áldozat igazsága nem számít már ebben az világban, hát lássuk, hogy a meghunyászkodás, vagy annak a látszata segít-e? Életben tartja-e a legutolsó reményt, hoz-e egy kis könyörületet?
Zelenszkij besározta magát a népéért. Talán hiába. De tiszta maradt.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2025. március 5-ei adásában hangzott el.