A jó Orbán-interjú esete a fehér hollóval – Selmeci János jegyzete
Én azért reménykedek abban, hogy a visszavonuló Orbán Viktor egyszer majd bemegy 8-10 órára egy stúdióba, és elmeséli, hogy miért nem akart minden magyar miniszterelnöke lenni, hogy jól érzi-e magát ebben a megosztott országban, és nem bántja-e, hogy ebbe az irányba vitte a hazáját. Persze, akkor sem fogom neki elhinni, amit mond.
Lehetett volna...! - Rózsa Péter jegyzete
A fenébe, a szomszéd fűje nemcsak zöldebb, hanem az egész környezet szebb, ápoltabb, nota bene gazdagabb. És barátságosabb.
A Bezzeg-nóta - Szénási Sándor jegyzete
A politika jórészt a felejtésről szól. Magyar Péter is szokta gyalulni a rezsimet évtizedek óta kiszolgáló elitet, ami az ő múltját tekintve szintén mókás, mint ahogy Vona memóriazavara is, midőn a régi ellenzék szokásos kesergőjét adja elő, aminek talán a Bezzeg címet adhatnánk.
Orbánnak az nem fáj, ha oroszok gyilkolják a magyarokat
A magyar miniszterelnök nem emeli fel a telefont és nem kérdezi meg: "Vlagyimir Vlagyimirovics, mondja csak, miért is hullanak a magyar fiúk százával a keleti fronton?" Nem kezdeményez szankciókat azok ellen az orosz tábornokok ellen, akik parancsot adnak más magyarok meggyilkolására. Nem követeli, hogy a Kreml vállaljon felelősséget a katonai gépezetének magyar áldozataiért.
Mint két tojás - Dési János jegyzete
Itt van a plakát: Mint két tojás. A képen a tojáshéjból két fej bukkan elő, az egyik szakállas, a másik csupasz képű. Első ránézésre egyáltalán nem hasonlítanak egymáshoz. “Mint két tojás” - ezt azzal próbálja a szerző igazolni, hogy mindkét karikatúra-figura kis ukrán zászlócskát lobogtat.
Bárkik, bárhol – Józsa Márta jegyzete
Ez a sejtelmes jelszava a kormányfő által bejelentett, árnyalataiban szeptemberben ismertetendő lakásvásárlási programnak. A részletek még kidolgozatlanok, de azt tudjuk, hogy egy garantált bérminimumot kereső embernek két és fél évi jövedelme teljes összegét kell félretennie beugróként.
Téglák – Szénási Sándor jegyzete
A digitális köd homályában lapuló gyanús személyeket remélhetőleg kiveti magából a hétezer harcos közösségének immunrendszere, amit már csak az is erősít, hogy maga a klubtulajdonos viszi el neki a hírek esszenciáját.
Szeretkezz, ne háborúzz! – Selmeci János jegyzete
Mi lenne ha a vízparti stégen az esthajnal csendjében a vizet bámulva ölelnénk meg egy meztelen fideszes... vagy legalább csak elfoglalnánk magunkat a politika helyett valami mással, egymással, kicsit jöjjünk le a gyűlölet-szerről...
Centi - Rózsa Péter jegyzete
19/06/2025 18:03
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Nyugodtan lezárhatná életművét a szétvert oktatási és egészségügyi rendszerrel a háta mögött, a szétlopott akadémiai vagyon, a kifosztott kulturális szféra, a megnyomorított és üldözött független média, a nemkülönben elüldözött tehetséges fiatal szakemberek, a félig kifosztott Nemzeti Bank és még sok ronccsá vált közvagyon ott magasodik, Orbán képzeletbeli ugarán.
Lassan vágni kezdjük a centit. Jó hosszú, de a várólista is az. Mármint a pénzügyi várólista, amit mi, adófizetők ugyan nem várunk igazából csak kényszerűen elviselünk majd, mert Orbánék nyakra – főre adósítanak el minket. A jövőnket.
Most legalább annyit megtudunk, hogy például legutóbb a kormány milyen feltételekkel vett fel újabb hitelt Kínától. Azt a 400 milliárd forintot, amiről lényegében semmit nem tudtunk eddig, hogy mire és hogyan, csak azt, hogy nyilván nekünk kell ezt is majd visszafizetni. A DK kiperelte az Államadósság Kezelő Központtól a dokumentumokat. Varju László a párt országgyűlési képviselője hozzátette, látva a jövő évi költségvetést, amelyet már elfogadtak mindenképpen további hitelekre szorul majd az ország.
Ha minden igaz, alig tíz hónap múlva lesznek a választások, és a Fidesz egyelőre vesztésre áll, de mi lesz velünk? Ugyanis örökül hagyja a győztesnek és nekünk azt a mérhetetlenül nagy pénzügyi adósságot, amit részint a hitelekből lapátolt össze, részint pedig – ami előbbivel is összefügg –, a miatta elzáródó EU-s pénzek okán szenvedünk el. A harácsolt magánjavak biztonságba maradnak, a költségvetés és a zsebünk pedig kilyukad. Lehet, Orbán már erre játszik. Vabankra, mert neki mindegy, már ami személyes, családi vagyonát illeti. Nyugodtan lezárhatná életművét a szétvert oktatási és egészségügyi rendszerrel a háta mögött, a szétlopott akadémiai vagyon, a kifosztott kulturális szféra, a megnyomorított és üldözött független média, a nemkülönben elüldözött tehetséges fiatal szakemberek, a félig kifosztott Nemzeti Bank és még sok ronccsá vált közvagyon ott magasodik, Orbán képzeletbeli ugarán. Persze a valódi birtok, a hatvanpusztai és társai akkor is ott virítanak majd a családi kataszterben, ha már ő lelépett a politikai színpadról. Nyugodtan leléphetne. Nyilván nem fog, nyilván sok kárt okoz még addig, ha egyáltalán. De mi marad utána? Szóval miközben vágjuk a centit, arra is készülnünk kell, hogy újabb rombolásait, kifosztásait – legyen szó jogról vagy vagyonról – megakadályozzuk, elébe menjünk. Mert olyan nincs, hogy majd jön a Tisza Párt, és mindent megold. Jelentős társadalmi részvétel és támogatás nélkül, ez nem megy. A rendszerváltáshoz nem elég a választói támogatottság egyre mérhetőbb növekedése, nem csak várakozni kell hanem részt vállalni ebben a lehetséges rendszerváltásban.
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2025. június 19-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjú meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)