Szijjártó elvtárs – Hardy Mihály jegyzete
Abban – gondolom – megegyezhetünk, hogy ilyen állást, mint amit most Szijjártó Péter kapott, nem egyetlen hét alatt lehet tető alá hozni. Már csak azért sem, mert ennek az állásnak az elfoglalása előtt a jelöltnek át kell esnie a kommunista Kína kommunista titkosszolgálatának igencsak alapos átvilágításán. És átment.
Mi lesz tegnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az omerta töredezik. Persze kérdés, hogy csak a pereme válik le, vagy a vizsgálat eljut a közepéig, ahol egészen nyilvánvalóan Orbán ül. A TEK leváltott vezetője, akit hétrendbeli, sanyargatással elkövetett jogtalan fogvatartással vádolnak, most azt vallotta, hogy Farkas Örstől, Rogán államtitkárától hallott arról, hogy az aranykonvojra felfigyeltek az általa felügyelt polgári titkosszolgálatok, és pénzmosásra gyanakodnak.
Parlamenti vonulások - Kárpáti Iván jegyzete
Lassan a parlamenti tudósításokban külön rovatot kellene nyitni: „Közlekedési hírek.” A jobb oldali folyosón torlódás, a bal oldalon akadálymentes a kijárat, a büfé felé zavartalan a forgalom.
Pénzzel kitömött senkik – Dési János jegyzete
Orbán János Dénes, bár minden lehető és lehetetlen díjat megkapott, mi tagadás, vacak műveket írt. De tegyük fel, hogy jókat írt. A probléma nem az alkotások esztétikai minőségével van, hanem azzal, hogy Orbán János Dénes egy szemérmetlen tolvaj, aki ellopta kollégái elől a pénzt. Azt a pénzt amúgy, amit eredeti célja szerint egy fideszes irodalmi világ felépítésére kellett volna - szintén szemérmetlenül és pofátlanul - elkölteni. De fideszes művészet pénzért sem virágzott ki.
A száradó Ipoly partján – Józsa Márta jegyzete
A hétvégén átsétáltunk az Ipoly folyó hídján Szlovákiába, a torkolatvidéken. Amióta az eszem tudom, nyaranta egymást érték a kenu- és kajaktúrázók, most egyet sem láttunk. Nem tudom, lehet-e még evezni a folyón, egy ideig iszapban gyalogolva végül át is lehet úszni északi szomszédunkhoz, pár méter az egész. (...) 16 év alatt lebetonozott, egykor élő környezetünket szemlélve: az Ipolyra, és számos más környezeti értékünkre szerencsére nem vetette rá gyilkos tekintetét a bukott rendszer.
A burokban születettek – Szénási Sándor jegyzete
A Fidesz nevű szakadt burokban, légszomjban ott maradt egy kisebbség, amelynek a világát a csütörtöki, Sándor-palota előtti tüntetés hivatott összeragasztózni. A régi, avíttas szövegek maradtak, kiegészülve egy-két új dologgal, például a megvert Fidesz áldozati szerepével … A befoltozandó fideszes valóság másik új szereplője természetesen a menesztendő köztársasági elnök lesz, bár nem problémamentesen …
Gulyás Gergő Strasbourgban sír – Selmeci János jegyzete
Hol volt eddig az a jogász lángelme, az alapvető emberi jogok harcosa, akinek a Holdról is lehetett hallani az alkotmányos demokráciáért dobbanó szívét? Hol volt a kisebbségi jogokért küzdő politikus, aki saját gyermekeiként gondol a fékekre és ellensúlyokra, nyusziját Sólyom Lászlóról, kutyáit pedig azokról az alkotmánybírákról nevezi el, akik gátat szabnak az állami önkénynek? Hol volt a jogállamért aggódó Gulyás Gergely?
Szégyenteljes közgyűlés és méretes öngól Orbán kedvenc bértollnokával – Hardy Mihály jegyzete
Méretes öngól Orbán kedvenc bértollnokával – Hardy Mihály jegyzete
Amikor megsajnáltam Orbán Viktort – Selmeci János jegyzete a felelősségről
5/06/2026 18:03
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
Egyszer, egy pillanatra megsajnáltam Orbán Viktort. A választás napján történt. Miután a volt miniszterelnök leadta a szavazatát, egy újságíró megkérdezte tőle, megbánt-e valamit az elmúlt tizenhat évből. Ő pedig azt válaszolta: „Köszönöm szépen, jól vagyok.”
Nem a sajnálat jutott eszembe, amikor az ügyészség letartóztatta az óellenzék – igen, ezt a kifejezést már nyugodtan használhatjuk a Fideszre is – több politikusát. Hangsúlyozzuk az ártatlanság vélelmét: majd a bíróság eldönti, hányan voltak közülük, akik a választóktól kapott felelősséget arra használták, hogy évtizedeken keresztül lopjanak.
Tekintve, hogy most viszik el a szocialistákat, Rogán Antal alighanem már járókerettel fog bíróságra járni. Ezért nem a jogerős ítéleteket, hanem a pillanatot kell felhasználnunk arra, hogy többé ne legyen 70-30, és ne csapolják meg az országot bűnszervezetek. Mert azokban a kocsmákban, ahová járok, most nem azt mondogatják az emberek, hogy „a politikusok úgyis lopnak”. Szinte mindenki elképesztő optimista, és elhiszik, hogy legalább az elmúlt tizenhat év nyomasztását, szorongását és félelmeit magunk mögött hagyhatjuk, és végre foglalkozhatunk magával az országgal, sőt még talán jó is lesz.
Én is egész optimista vagyok. Eddig voltak gusztustalan plakátok, most nem lesznek gusztustalan plakátot, eddig loptak, most ne lopjanak, eddig nem volt pénz, most lesz, tényleg nem olyan marha nehéz ezt jobban csinálni a Fidesznél.
„Legyetek bátorak” – üzente Magyarország, mindnyájunk szégyenére, leggazdagabb embere. A választóktól kapott elképesztő felhatalmazás ugyanis azzal jár, hogy többé nem lehet politikai kockázatokra, Brüsszelre vagy bárki másra mutogatni. Egészségesebb, szabadabb és gazdagabb hellyé kell tenni Magyarországot, ha belegebednek is, ha belebuknak is.
Óriási a felelősség.
Ez az ország hajlamos sikertelenként eltemetni az úgynevezett rendszerváltásait. Jó lenne most nem csalódni, és klasszikussal élve; van is esély arra, hogy tíz év múlva, ne ugyanaz a dal legyen.
Éljünk vele.
Selmeci jegyzete az Esti gyors 2026. június 6-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)