Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
A templom egerei – Hardy Mihály jegyzete
7/06/2025 15:04
| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Azt már látjuk a számokból, hogy az év elejére meghirdetett gazdasági repülőrajt… hát hogy is mondjam szépen, szóval elmaradt. Pedig a megszokott Választás Előtti Nagy Orbáni Osztogatáshoz iszonyú sok pénz kellene, de a jelek szerint most nincs. Sem euró, sem dollár, de még csak rubel vagy jüan sem.
Elhalasztották végre. Hogy mit? Hát az úgynevezett ellehetetlenítési törvény elfogadását. Most úgy tudjuk, hogy a parlament őszi ülésszaka (értsd: a választási kampány kezdetére) elé terjesztik. Ami mindössze annyit jelent, hogy akkor aztán teljes gázra kapcsolhat Lánczi Tamás és a szuterén védelmi, akarom mondani Szuverenitás Védelmi Hivatal, a Rákosi-féle ÁVH orbáni reinkarnációja. Szeptembertől lekerülhet a szájkosár Rogán vérebeiről, akik a Mandinertől kezdve a TV2-ig gyalázhatják a maradék független médiát, ukránozhatnak és Brüsszelezhetnek vég nélkül, követelhetik a független civil szervezetek feloszlatását és szétkergetését¸ hergelhetik a Fradi B-közép kopaszaitól kezdve egészen a Mi Hazánk mélyen nyilasérzelmű választóiig terjedő közönséget. Akik történetesen nem az én hazám, mert az a Magyarország, az egy másik világ.
Hogy vajon mi történhetett a háttérben, azt csak találgatni lehet. Kénytelen vagyok egykori botcsinálta kremlinológusból karmelitológussá átképzeni magam, mert a magyar kormányzati transzparencia pont olyan, mint annak idején a brezsnyevi Szovjetunióban volt vagy amilyen mostanában a putyini Oroszországban. Nem tudjuk pontosan, hogy mi zajlik a hazai hatalmi gépezet boszorkánykonyhájában, csak találgatni lehet. Meg kell próbálni értelmezni a jelbeszédet. Ahogy a neves dalszerző írta annak idején: „Jelbeszéd az életünk és annyi ember van, ki többre nem, csak jelszavakra gondol!”
Azt mindenesetre láthatjuk, hogy ennyi maradt, azaz megfutamodás lett a nagy garral meghirdetett „tavaszi nagytakarításból” meg a hírhedt poloskázásból. Azt is látjuk, hogy a 62 éves miniszterelnöknek egyre nehezebb bármiben is megújulnia, egyre több – bocsánat a kifejezésért! – marhaságot hord össze, legyen szó a péntek reggeli Kossuth rádiós igehirdetésekről vagy éppen a Harcosok Klubja nevű alkalmi pitbull-szervezet válogatott közönsége előtt mondott beszédéről. Tíz évvel ezelőtt még biztosan szégyellte volna ezt a színvonalbeli zuhanást, ezt az intellektuális igénytelenséget. Mert ez a színvonal alattiság már a Holdról is látszik. Egy rettegő, megtört ember, aki látja, hogy egyre több játszmában vesztésre áll, de már nincs ereje minden meccset végig vívni. Pedig a zsigereiben érzi, hogy valami nagyot kellene virítani, hogy elkerülje a totál KO-t. Mondjuk 2026 tavaszán.
Meglehet, tanácsadói szavára hallgatva úgy döntött, nagyobb politikai haszonnal kecsegtet, ha mondjuk a hátralévő hónapokban a maradék média és a civil szervezetek vegzálása helyett jó alaposan tönkreteszi a fővárost, hogy mégis bebizonyítsa, ki az úr házban. Hiszen a harc, a zavarkeltés, a káoszteremtés az igazi lételeme. Ráadásul ezzel nagyszerűen összeugraszthatja az ó- és új ellenzék embereit a Városházán, meg azon kívül is. Tiszta nyereség - nekik.
De az is meglehet, üzenet érkezett Brüsszelből. Megunták a putyini pincsikutya akadékoskodását, meg az európai befektetők panaszáradatát, hogy a budapesti kormány egyre újabb csapásokkal sarcolja őket, hogy valamiképpen betömje a magyar költségvetésen ütött réseket. No és megelégelhették az uniós polgárok adójának, vagyis EU-támogatások címén érkező összegeinek szemérmetlen elsíbolását. A NER-oligarchák elképesztő gazdagodását a magyar égbolton, a Mészáros-üstököstől a Matolcsy-gyerek szupernóva gyorsaságú felemelkedéséig. A mindent átszövő magyarországi korrupciót és a luxizást egyszerre. A többmilliós divatcuccokba öltöztetett NER-babákat, a business jeteket meg a tengeri jachtokat.
Meglehet, a brüsszeli bürokraták felmérték, hogy számukra fontosabb az Európát fenyegető orosz birodalmi terjeszkedés megállítása Ukrajnában, mint hogy egy nagyítóval is alig látható ország jelentéktelen kormányfőjével hadakozzanak. Ráadásul egy igazi hangemberről van szó, aki minden lehetséges fórumon elhordja a többieket mindenféle háborús uszítóknak, majd szépen csendben, mondhatnám sunyiban, megszavaz minden Oroszország elleni szankciót.
Azt már látjuk a számokból, hogy az év elejére meghirdetett gazdasági repülőrajt… hát hogy is mondjam szépen, szóval elmaradt. Pedig a megszokott Választás Előtti Nagy Orbáni Osztogatáshoz iszonyú sok pénz kellene, de a jelek szerint most nincs. Sem euró, sem dollár, de még csak rubel vagy jüan sem. Így aztán a magát keresztény-konzervatívnak nevező kormány új címere nem lehet más, mint… a templom egere. Mert ezzel legalább a magyar választók többsége is könnyen tud azonosulni.
Hardy Mihály jegyzete a Hetes Stúdió 2025. június 7-i adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
