Technológiai önvédelemre vált az Európai Unió

Az Európai Unió új szintre emelné technológiai stratégiáját: a Bizottság egy komplex szuverenitási csomagot terjesztett elő, amely a félvezetők, a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és a nyílt forráskódú rendszerek területén mérsékelné az EU külső függőségét. A kezdeményezés középpontjában két új jogszabály áll – a Chips Act 2.0 és a Cloud and AI Development Act –, amelyeket egy nyílt forráskódú stratégia és az energiaszektor digitalizációját célzó útiterv egészít ki, olvasható a portfolió.hu összefoglaló irásában.

A brüsszeli elképzelés szerint Európa jelenleg túlzottan rá van utalva külső szereplőkre a kritikus digitális infrastruktúrák terén. Ez különösen a félvezetők esetében jelent kockázatot, ahol bár az első chiprendelet jelentős beruházásokat indított el, a kontinens továbbra is nagymértékben függ a nemzetközi gyártóktól. A helyzetet súlyosbítja, hogy a mesterséges intelligencia rohamos terjedése drámaian növeli a fejlett chipek és számítási kapacitások iránti igényt.

Az új chipstratégia ezért nemcsak a gyártási kapacitások bővítésére fókuszálna, hanem a keresleti oldal megerősítésére is. A cél, hogy ne csak több chip készüljön Európában, hanem legyen elegendő hazai felhasználó és ipari alkalmazás is. Ennek érdekében támogatnák a tervezőközpontokat, pilotgyártásokat és az úgynevezett „laboratóriumokból a gyártásba” vezető átmenetet gyorsító programokat, amelyek a kutatást közelebb hozzák a piaci hasznosításhoz.

A felhő- és MI-szabályozás egy másik kritikus területre reagál: az adatkezelés és a digitális infrastruktúra feletti kontrollra. A tervek szerint az EU a következő években jelentősen növelné adatközponti kapacitásait, miközben egységes szabályokat vezetne be arra, hogy a közszféra milyen adatokat milyen típusú felhőben tárolhat. Emellett megjelenne a közös uniós beszerzés lehetősége is, amely stabil megrendelésekkel segítené az európai technológiai cégek növekedését.

Fontos eleme a csomagnak az úgynevezett „kezelhető függőség” elve. Az EU nem akar teljesen leválni sem az Egyesült Államokról, sem Kínáról, de csökkentené annak kockázatát, hogy válsághelyzetben ezek az országok elvághassák a kulcsfontosságú technológiákhoz való hozzáférést. A cél egy kiegyensúlyozottabb, ellenállóbb rendszer kialakítása.

A finanszírozási modell is változna: az uniós források egyre inkább kockázatmegosztó szerepet töltenének be. A támogatások nem pusztán költségtérítésre épülnének, hanem konkrét fejlesztési mérföldkövekhez kötődnének, például prototípusok elkészítéséhez vagy piaci bevezetéshez.

A javaslatcsomag része az ellátási láncok szorosabb felügyelete is. Egy új, digitális platform segítené a piaci szereplők és a hatóságok együttműködését, lehetővé téve a szűk keresztmetszetek korai azonosítását még a válságok előtt.

Külön figyelmet kap a „Made in EU” elv finomhangolása. A Bizottság nem egyszerűen az európai termékek preferálását szorgalmazza, hanem azt, hogy a közpénzből finanszírozott beszerzések valódi hozzáadott értéket teremtsenek az unióban – például beruházások, kutatás-fejlesztés vagy munkahelyteremtés formájában.

Az elképzelések között szerepel az Eurocloud koncepció is, amely lehetővé tenné a tagállamok közintézményei számára, hogy megosszák egymással adatközponti kapacitásaikat. Ez új típusú együttműködéseket nyithat meg például az egészségügyben vagy a közszolgáltatások területén, miközben növeli a rendszer rugalmasságát és biztonságát.

Összességében a csomag egy olyan iparpolitikai és technológiai fordulatot jelez, amelyben az Európai Unió aktívabban formálná saját digitális jövőjét. Bár a megvalósítás számos vitát és kihívást hozhat, a törekvés egyértelmű: Európa nem akar lemaradni a globális technológiai versenyben, és csökkentené stratégiai kiszolgáltatottságát.