Szájerék már meg is állapították, hogy Magyarország a legszuverénebb

Az intézet honlapján olvasható elemzés szerint a kutatás célja: az állami szuverenitás külső és belső kockázatainak felmérése, nem pedig politikai vagy morális minősítés. Ebben Magyarországot tekintik referenciaországnak, mint „a szuverenitására tudatosan ügyelő államot”. Hozzáteszik, a módszertan célja nem a tagállamok elítélése, hanem összehasonlító elemzés a nemzeti mozgástér és autonómia szempontjából.

A vizsgálat módszertanáról azt írják, az index 9 témakört és ezekhez kapcsolódó 36 kérdést vizsgál. Ezek közt szerepel az Alkotmányos és politikai szuverenitás, a jogalkotási autonómia, a költségvetési és fiskális szuverenitás, az energiafüggetlenség, a külgazdasági mozgástér, a médiatudatosság és információs függetlenség, a migrációs és határvédelmi képességek, a társadalmi stabilitás és kohézió és a kulturális reziliencia.

A szuverenitásindex az országokat a szerzett pontszámuk alapján négy kategóriába sorolja. 

A Szuverenitásukat megőrző államok (180 pont felett). Ezek az országok nagyfokú önállóságot mutatnak szinte minden vizsgált dimenzióban.Minimális mértékben vannak kitéve külső befolyásnak vagy belső szuverenitáscsökkentő tényezőknek.

A Szuverenitásukat érdemben érvényesítő államok (160–179 pont között) Ezek az államok többségében önálló döntéshozatalra képesek, de bizonyos területeken (pl. energia, jogalkotás, külgazdaság) érzékelhetők korlátok.

Szuverenitásukban korlátozott államok (140–159 pont között) Ezek az országok jelentős mértékben függnek külső szereplőktől, vagy belső politikai, gazdasági gyengeségek miatt nem tudják teljes mértékben érvényesíteni önrendelkezésüket.

Szuverenitásukat részben elvesztő államok (140 pont alatt) Ezek az államok súlyosan korlátozott szuverenitással rendelkeznek, rendszerint több dimenzióban is alacsony pontszámot érnek el. Ezek tipikusan háború, külső megszállás, politikai instabilitás vagy extrém gazdasági függés jellemzi őket.

Magyarország 178 ponttal az EU-tagországok élén végzett, referenciaállamként szerepel. Franciaország a második (175 pont), Németország a harmadik helyen (169 pont) szerepel. A leggyengébben Ciprus teljesített 118 ponttal. A lista élén a nem EU-tagállamok közül Kína (190 pont), USA (180), Svájc (175) is szerepel.

Az elemzés arról is ír a kormányzati törekvésekkel egybevágva, hogy a "külföldről finanszírozott NGO-k térnyerése is új válaszokat kíván. Ezek a szervezetek gyakran politikai és kulturális változásokat céloznak meg, akár nyíltan, akár közvetve, ezáltal képesek aláásni az állami önrendelkezést, különösen, ha fennáll a gyanú, hogy működésük külföldi hatalmak geopolitikai érdekeit képviseli".

A kutatásból azt a következtetést vonták le, hogy az Európai Unió szuverenitása a tagállamok szuverenitásának rovására erősödik.