Szabó Bence panaszt nyújtott be elbocsátása ellen

Ebben az eljárásban ők képviselik Szabót. A panaszt még a választás előtt, április 9-én adták be.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korábbi nyomozója nemrég állt elő, és arcát, nevét vállalva mondta el a Direkt36-nak, hogy a magyar titkosszolgálatok hamis pedofilvádakból kiindulva megpróbálhatták bedönteni a Tisza Párt informatikai rendszerét. Szabót már aznap hivatali visszaéléssel gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség. A cikk megjelenése után házkutatást tartottak nála rendőrök, adathordozókat foglaltak le a munkahelyén és a lakásán is, majd a KNyF gyanúsítottként hallgatta ki, ahol nem tett vallomást.

Szabó Bence egyébként már korábban – az ügytől nem függetlenül – bejelentette kilépését, májusban szerelt volna le, a felmondási idejét töltötte. A Helsinki szerint azonban a szolgálati jogviszonyát szabályellenesen, neki anyagi és erkölcsi sérelmet okozva megszüntette a rendőrség. Szabó Bence ezért 2026. április 9-én szolgálati panaszt nyújtott be az Országos Rendőrfőkapitányság vezetőjéhez.

A Helsinki Bizottság szerint „nemzetközi emberi jogi és alkotmányos szabályok alapján a közérdekű ügyekben törvénytelen gyakorlatokat leleplező személyeket akkor is megilleti a jog védelme, azaz kiállásuk miatt nem érheti őket joghátrány, ha eljárásuk formálisan jogellenes (pl. szolgálati- vagy üzleti titkot sért), feltéve, hogy miután a szervezeten belül hiába próbálnak figyelmeztetni a visszaélésre, végső eszközként fordulnak a nyilvánossághoz; az általuk közölt információ valós; nem személyes okokból, hanem a közjó érdekében cselekszenek; olyan információt osztanak meg, amely nagy hatással van a közösség életére és a polgárok jólétére; és ehhez a hatáshoz mérten nem aránytalan az állami szervre gyakorolt hátrány. Szabó Bence esetében mindezen feltételek fennállnak, így egyértelmű, hogy vele szemben nem csak büntetőjogi-, de munkaügyi szankciónak sincs helye” – írják.