Perek tömkelegét hozhatja az 1%-ok einstandolása

Nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényt és a Magyarországra kötelező nemzetközi szerződéseket az az ellehetetlenítési törvény javaslatához benyújtott fideszes módosító, amely szerint a már megtett 1 százalékos felajánlások sem kerülhetnének azokhoz a szervezetekhez, amelyet a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SzuHi) külföldről támogatottként listáz. Az elképzelés szerint az adóhivatal (NAV) egyszerűen visszatartaná ezeket és átcsatornázná egy állami alapítványhoz. Ezzel az eljárással szemben azonban mind a szervezetek, mind maguk a felajánlók élhetnek panasszal – írja a Helsinki Bizottság. A jogvédő szervezet jelezte, panaszminták közzétételével segítséget is fog nyújtani abban, hogy az érintettek az Alkotmánybírósághoz (AB), vagy, ha ez nem segít, utóbb a strasbourgi emberi jogi bírósághoz (EJEB) forduljanak.

A Helsinki közleményében jelezte, természetesen nem csak a hétfőn napvilágot látott módosítóval, az egész törvénytervezettel probléma van:

A független, kormánykritikus szervezetek és a szabad sajtó felszámolását célzó, de gyakorlatilag bármilyen, a kormánynak nem tetsző jogi személyt, így a cégeket is fenyegető „ellehetetlenítési törvény” minden ízében sérti az alkotmányos jogokat. Nehéz olyan rendelkezést találni benne, amely ne ütközne valamilyen alapvető jogelvbe.

Ugyanakkor kiemelkedik az idei személyi jövedelemadó felajánlásokra vonatkozó javaslat, hiszen ez egyértelműen a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik. 

A tervezett megoldás sérti az érintett szervezetek tulajdonhoz való jogát, hiszen a felajánlás megtörténte után a kérdéses összeg már jog szerint az övék, csak a kiutalása történik meg később; egyesülési jogát, hiszen abba beletartozik, hogy az állam nem változtatja meg önkényesen  az egyesületi finanszírozás megteremtésének feltételeit; és véleménynyilvánítási jogát, hiszen a listára az érintett szervezetek alapvetően a véleményük alapján kerülnek. A médiumokat működtető szervezetek esetében pedig sérti a sajtószabadságot is

– érvel a Helsinki.

A bevezetni tervezett szabályozás ezen túl sérti a felajánlók tulajdonhoz való jogát, aminek része a tulajdonnal való rendelkezés joga is, és bár az adó 1 százalék olyan tulajdon, amellyel korlátozottan rendelkezhetünk (vagy az államnak adjuk, vagy egy általunk választott szervezetnek), a rendelkezés lehetősége tulajdoni jelleget ad neki; és a véleménynyilvánítási szabadságát is, hiszen a felajánlás nyilvánvalóan a kedvezményezett szervezet álláspontjával való azonosulást fejez ki 

– írta a szervezet.

A Helsinki szerint a visszamenőleges hatályú einstandolás "annyira durva jogsértés, hogy aki rányomná az alkotmányosság pecsétjét, az végérvényesen kiírná magát a komolyan vehető, tisztességes jogászok köréből". Ezért a jogvédő szervezetnél látnak arra esélyt, hogy az AB megsemmisíti ezt a rendelkezést, ebben az esetben pedig a NAV köteles lesz kiutalni a felajánlott összegeket. Ha mégis elutasítanák a panaszokat, akkor pedig irány az EJEB, amely kötelezheti a magyar államot az anyagi és erkölcsi kár megtérítésére.