Tordai: Két hét múlva szavazzák meg az ellehetetlenítési törvényt

"Ma kerül a parlament igazságügyi bizottsága elé az úgynevezett ellehetetlenítési törvény. A jogszabály várhatóan jövő csütörtökön még a törvényalkotási bizottság elé kerül, majd ezt követően várhatóan június 11-én kerülhet végszavazásra" - mondta Tordai Bence.

A törvénytervezet tegnap érkezett fideszes módosító javaslata szerint már idén elkobozhatják a jegyzékre vett szervezetektől az 1%-os felajánlásokat, nem csupán jövőre. Ez Tordai szerint különösen cinikus lépésnek tűnik, tekintettel Orbán Viktor korábbi, 2015. április 17-i és 2021. március 4-ei kijelentéseire, amikben hangsúlyozta, hogy Magyarországon nem utólag találnak ki jogszabályokat, és a jogállamiság fogalmába nem fér bele a szabályok visszamenőleges hatályú megváltoztatása vagy szankciók kiszabása.

A tervezet szerint a civil szervezeteknek és a médiatermékek alapítványainak szánt 1%-os felajánlások egy állami alapítványhoz, a Batthyány-Strattmann Alapítványhoz kerülnének, amely a méltányossági egészségügyi ellátásokat finanszírozza. Tordai Bence szerint ez egy cinikus húzás, hiszen bár nehéz támadni egy egészségügyi alapítványt, valójában a TB-befizetésekből kellene fedezni az ilyen kiadásokat. Kiemelte, hogy ez a lépés lehetővé teszi a kormány számára, hogy a "nemzet ellenségeinek" tartott szervezetek pénzét a "nagyon drágán gyógyítható gyerekek gyógyszereinek megvásárlására" fordítsa, ezzel megosztva a közvéleményt és legitimálva az elvonást.

A képviselő szerint már a kormánypárti képviselőknél "elillant a magabiztosság". Mint mondta "a többség látja, mit tesz a kormány a magyar demokráciával, hogy a saját társadalmára támad rá, és a várható vereséget próbálják adminisztratív módszerekkel elkerülni. Egyre többen kacsintgatnak kifelé."

Felidézte a sümegi polgármester lemondását és a szintén KDNP-s Gaal Gergely elnöki tisztségről való lemondását.  "Mostanra azért a 133 bátor embernek a csigolyája el van törve, a gerincük az nem igazán stabil, és nem hiszem, hogy megtalálják a bátorságot magukban ahhoz, hogy nyíltan szembehelyezkedjenek Orbánékkal" - fogalmazott.

Tordai Bence "putyini jegyzéktörvénynek" nevezte a jogszabályt, utalva arra, hogy a cél a "népellenségek" jegyzékre vétele, indexre tétele, és gyakorlatilag "halállistára" helyezése. 

A törvény életbe lépésével a civil szervezetek sorsa felgyorsulhat: számításaik szerint körülbelül 105 napra van szükség ahhoz, hogy betiltsanak vagy tevékenységétől eltiltsanak egy civil szervezetet. Ez a folyamat a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslata nyomán indulhat meg, amely alapján a kormány jegyzékre veheti a szervezeteket.

A bemondott határidők alapján, ha a törvényt június 11-én megszavazzák, szeptember 30-ig, az 1%-os felajánlások átutalási határidejéig, már érvényben is lehetnek az intézkedések, és a jegyzékre vett szervezetek eleshetnek a számukra létfontosságú forrásoktól. Tordai Bence szerint a lista már kész is lehet - utalt a Fidesz frakcióvezetőjének, Kocsis Máténak a szavaira, aki már be is mondott néhány sajtóterméket, melyeket érinteni fog a törvény -, hiszen a folyamat rövid időn belül lezajlik, fellebbezés vagy indokolás nélkül.

Az Európai Unió reakcióját illetően Tordai Bence optimista. Úgy látja, hogy a gyülekezési törvénnyel (Pride betiltása) kapcsolatos módosításoknál óvatosabb az EU, ezt a "putyini jegyzéktörvényt" sokkal komolyabban veszik. Tizennégy ország már összefogott az európai Unióban, és határozott fellépést sürgetnek. Emellett úgy látja, az Európai Parlamentre is lehet számítani, nem csak a baloldali-zöld-liberális, hanem a néppárti frakcióra is. Tordai Bence bízik abban, hogy a többség az EU Tanácsban és az Európai Parlamentben arra kényszeríti a Bizottságot, hogy érdemben fellépjen a magyar jogszabály ellen.