Orbán Balázs az Oroszlánkirályból vett részlettel mutatta be a magyar külpolitika különutasságát

Ötvenéves lett a Magyar Külügyi Intézet (MKI), a rendezvényen elsőként az elnök, az amerikai Gladden J. Pappin szólalt fel, majd őt követte Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója a Telex beszámolója szerint arról beszélt: az MKI akkor jött létre, amikor Magyarország még szovjet érdekszféra volt. Ekkor az intézetnek nem volt más feladata, „mint mintakövetés: fel kellett mondani a leckét, amit Moszkvából diktáltak.”

Úgy folytatta: a rendszerváltással eljött a nagykorúság – az intézet és az ország számára is. Igaz, Orbán Balázs szerint ekkor is a mintakövetés volt az uralkodó, csak ez az igény már nem kívülről, hanem belülről fakadt. Ez a nyugatosodás folyamata, ebben fontos szerepet játszott az MKI, amikor meg kellett tanulni, „mi nyugaton a módi.”

A 2020-as évek szerinte azonban már másról szólnak: ekkor jelent meg az igény, hogy a mintakövetésen túl „valami saját dologgal kellene előállni.” Azt mondta, hogy Magyarország külpolitikai nagykorúvá válása olyan kognitív forradalom, olyan paradigmaváltás, mint amilyen 70 ezer évvel ezelőtt a gyűjtögető ember számára az áttérés volt a vadászó életmódra: onnantól kezdve másképp kellett együttműködni, nagy teret kellett bejárni, folyamatosan változó világban kellett felismerni a lehetőségeket, miközben egymásnak ellentmondó feladatokat kellett megoldani, hiszen ragadozóként kellett viselkedni és óvakodni attól, hogy maga a vadász prédává váljon.

Orbán Balázs szerint az MKI új feladata ezzel párhuzamba állítható. Túl kell lépni a gyűjtögetésen – a mintakövetésen – és vadásszá kell válni, azaz saját értékvállalásainkon keresztül értelmezni a világot, észrevéve a lehetőségeket és a veszélyeket, magyar szemszögből.

„Először csak azt tudtuk, másképp szeretnénk csinálni pár dolgot, (…) de az önállósághoz ez nem elég, konstruktívnak kell lenni, nem elég ellenezni valamit.” Orbán Balázs szerint ehhez az kellett, hogy létrejöjjön a magyar modell, amely révén Magyarországon a '20-as évek már „a konstruktív magyar külpolitikáról szólnak” – A beszámoló szerint a politikus itt sem tett említést konfliktusokról Magyarország és az EU, vagy akár a NATO többi tagja között.

Szerinte téves az a meggyőződés, hogy a jó külpolitikai elemzés értéksemleges. Kell, hogy a saját értékvállalás megjelenjen benne, amelynek révén a think tank ne csak a múltat segítsen értelmezni, de előre jelezze a változásban rejlő lehetőségeket és veszélyeket. Ennek előfeltétele tehát a korábbi, megingathatatlannak vélt álláspontok felülvizsgálata, egyfajta elbizonytalanodás, amelyet Orbán az Oroszlánkirályból vett jelenettel érzékeltetett:

Szimba a tó tükrében nézi magát, majd a víz fodrozódni kezd, Szimba elbizonytalanodik, hogy nem apját látja-e tükröződni, majd ekkor a valóságban is megjelenik apja. „Ez egy nagyon fontos üzenet” – mondta Orbán, az elbizonytalanodást adva meg az új paradigmák felismerésének, megalkotásának kulcsaként.

Orbán Balázs azzal zárta beszédét, hogy reméli, az MKI-ban megjelennek a „feltörekvő magyar Kissingerek, akik megmutatják, mi a dolgok értelme, ha magyarul nézünk rájuk.”

(Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán)