Orbán magának tulajdonítja a szovjetek kiküldését az országból és szovjet birodalom meglékelését
16/06/2025 10:30
| Szerző: Klubrádió
Egykori saját beszédének felidézésével, Hősök terei sétával és néhány turistaszelfivel emlékezett meg Nagy Imre és mártírtársainak újratemetéséről Orbán Viktor. Magával vitte Deutsch Tamást és Rockenbauer Zoltánt is és figyelmeztetett, "mi magyarok nem szoktuk bedobni a törülközőt. Sem akkor, sem most". Magyar Péter sem maradt le: azt írta közösségi oldalán, "Orbán Viktor 36 éve ezen a napon, Nagy Imre és az 1956-os mártírjaink újratemetésén elmondott gondolatai aktuálisabbak, mint a rendszerváltás óta bármikor". A szovjet csapatok kivonását Orbán előtt hónapokkal több tízezer ember előtt Cserhalmi György, mint az 1989. március 15-i ellenzéki tüntetés szónoka, fogalmazta meg először. A részleges csapatkivonások áprilsiban megindultak.
"Akkor és most. 36 éve történelmet írtunk a Hősök terén: hazaküldtük a ruszkikat.
Most visszamentünk a tett helyszínére Deutsch Tamással és Rockenbauer Zoltánnal. Aki most fiatal, talán el sem tudja képzelni, milyen volt a rendszerváltás előtt az élet. Mi az a cenzúra? Ha kiposztolsz valamit, ami odafönt nem tetszik, és másnap érted jönnek és elvisznek. Mert véleményed volt. Akkor nagy bátorság kellett ahhoz, hogy szabaddá váljunk. És bátorság kell most is, hogy megőrizzük a szabadságunkat.
Az oroszokat hazaküldtük. Egy birodalmat már meglékeltünk. Most jön a második – már ha Brüsszel birodalomnak képzeli magát.
Csak szólunk: mi magyarok nem szoktuk bedobni a törülközőt. Sem akkor, sem most" - írta a Facebookon a kormányfő.
A Tisza elnöke is a 36 évvel ezelőtti június 16-ból merített erőt a jövő évi választásokra. Azt írta: "Orbán Viktor 36 éve ezen a napon, Nagy Imre és az 1956-os mártírjaink újratemetésén elmondott gondolatai aktuálisabbak, mint a rendszerváltás óta bármikor: Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának, ha elég eltökéltek vagyunk, rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magát a szabad választásoknak. Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről. Ha van bennünk elég mersz, hogy mindezt akarjuk, akkor, de csak akkor beteljesíthetjük forradalmunk akaratát. Senki sem hiheti, hogy a pártállam magától fog megváltozni.”
A szovjet csapatok kivonása 1989 júniusában már hónapok óta a közbeszéd tárgya volt, a szovjet katonaság teljes kivonását Orbán 1989. júniusi beszéde előtt hónapokkal több tízezer ember előtt Cserhalmi György színész, mint a március 15-i ellenzéki tüntetés szónoka, fogalmazta meg először, majd áprilisban megindultak a részleges csapatkivonások. Hegedús István, a Fidesz egyik akkoriban meghatározó tagja, később Orbán beszédéről azt mondta, az botrányt kavart, és a szónoklatnak nem a tartalma, hanem a hangvétele volt radikális. 1989 első felében, Orbán beszédét megelőzően – ahogy azt a Múlt-kor című történelmi magazin is felidézte – az ellenzéki pártok és az MSZMP egyes reformerei már az ország függetlenségének és szuverenitásának helyreállítását, ennek részeként a szovjet csapatok teljes kivonását tekintették egyik legfőbb külpolitikai célkitűzésüknek.