Nagy Mártonnak a szabályos díjemelés is gyanús

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csaknem nyolcvan évvel később, 2025. március 3-án szintén megtalálta az árfelhajtók, a szerinte már tavaly decemberre letört, legyőzött infláció elleni harca újabb ellenségeit. Hétfői posztjában arról írt, hogy „a banki számladíjak jelentősen emelkednek. Ez nem indokolt, ezért ha kell, itt is lépni fogunk”.

A posztja nem meglepő módon a kommentelők széles körében talált kedvező fogadtatásra – Gerőék is hülyék voltak, ha a kereszténydemokraták helyett a bankoknak mennek neki 1946 nyarán, egy évvel később talán kékcédulázni sem kellett volna –, kevesen akadtak, akik ne örültek volna a kilátásba helyezett lépést is csak kilátásba helyező posztnak, sőt, ötleteket adtak Nagynak, például az ingyenes készpénzfelvételi határ emelésére. Ami egyébként abszolút indokolható lépés akkor, ha a kormány(fő) a készpénzhasználat mellett tör lándzsát, hiszen az a 150 000 forint, amit 2014-ben ingyenesen felvehetővé tettek – maximum havi két tranzakcióval – mára nagyjából 255-260 ezer forintnak felel meg.

Azt egyébként nem említi meg Nagy, hogy a pénzintézetek csak egy jogszabályi lehetőséggel élnek. Ezt minden év elején végrehajtják – február végi adatok szerint hét bank módosította a díjakat és költségeket tartalmazó kondíciós listáját –, de most azért különösen szembetűnő, mert épp csak véget ért egy másik banki díjemelési folyamat. Az, amiben a tranzakciós illeték emelését hárították át a fogyasztókra – szintén törvény adta joguknál fogva.

Nagy Márton szerint tehát olyan árfelhajtó, spekuláns, árdrágító csoportot leplezett le, akik semmi mást nem csináltak, mint a törvényes keretek között változtatták díjaikat. Azt már a 444 teszi hozzá, hogy ezen az úton továbbhaladva hamarosan lecsaphat az autópálya-díjakat emelő Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-re vagy a telekom-cégekre is, köztük a baráti ex-Vodafone One-ra. Ezek ugyanis szintén a törvény által szabályozott módon emelhetik az áraikat.