Iparszerűvé vált az oltásellenesek pereskedése

A lap cikke szerint száznál is több olyan per indult már, melyekkel a szülők akarják elérni, hogy gyermeküket mentsék fel a kötelező védőoltások beadása alól. Emellett polgári pereket is kezdeményeznek azért, mert az orvos nem adott nekik olyan szakvéleményt, amellyel elkerülhették volna az oltást. A lap kiderítette, hogy az oltásellenes szülőket két nagykanizsai ügyvéd képviseli, mára gyakorlatilag iparszerű tevékenységgé téve ezt. A két nagykanizsai ügyvéd 2024 végén felszólította a belügyminisztert is, hogy az egészségügyért felelős tárcavezetőként tegyen lépéseket a kötelező védőoltási rendszer megszüntetésére.

Nemes Dénes,  a „másik oldalt”, vagyis a gyermekorvosokat, valamint a klinikai védőoltási szaktanácsadókat képviselő ügyvéd korábban, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének egyik webináriumán azt mondta, „gyakori eljárás, hogy az oltás beadásának idejére az egyik szülő külföldre, például Ausztriába viszi-költözteti az oltandó gyermekét”. 

A felperesek ugyanis többször is sérelmi díjat várnak, mondván, miután az orvos nem adta ki az oltáselkerülő szakvéleményt, megsértette a gyermek személyiségi jogait, így kártérítést köteles fizetni. Nemes azt is mondta, hogy az életkorhoz köthető, kötelező védőoltások rendszere pontosan szabályozott. Nem tud olyan perről, amit az oltástagadók akár első fokon megnyertek volna. Az orvosok viszont már többször is nyertek első fokon, sőt, van már olyan közigazgatási per is a Veszprémi Törvényszék előtt, amelyben jogerős ítéletet is hozott a bíró.

Galgóczi Ágnes a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) osztályvezetője ugyanitt arról beszélt, hogy Magyarországon a kötelező oltási rendet számos jogforrás szabályozza, védi, köztük az Alaptörvény, az egészségügyről szóló törvény, valamint a járványmegelőzésről szóló népjóléti miniszteri rendeletek, sőt Alkotmánybírósági határozatok is születtek e tárgyban. Beszélt arról is, hogy a kötelező védőoltások beadásához nincs szükség szülői belegyezésre, csak a tájékoztatás joga illeti meg a szülőt. Ez azt jelenti, hogy a védőnő átad egy tájékoztatót a szülőnek, amelyben minden alapvető információ szerepel az oltással kapcsolatban. Ettől függetlenül az anya vagy az apa kérhet további kiegészítő információt. Aláírnia csak azt kell, hogy megkapta ezt a tájékoztatást. Előfordulhat, hogy valamilyen okból (láz, egyéb megbetegedés miatt ) kimarad vagy elmarad egy védőoltás, ám ezeket az eseteket a védőnő nyilvántartja, és amint a halasztásra okot adó körülmény megszűnik, pótoltatnia kell az elmaradt vakcinát. Ha pedig ez három hónapnál hosszabb időre nyúlik, azt jelentenie kell a népegészségügyi hatóságoknak. Ha a védőoltás kihagyása tartós betegség miatt történt, és a gyermek állapota nem is változik belátható időn belül, akkor van lehetőség a védőoltás alóli mentesítésre. Ezt azonban megelőzi egy hatósági eljárás, amelyben minden orvosi dokumentumot megvizsgálnak, ellenőriznek.

Ha a szülő a kötelező védőoltásokat tudatosan negligálja, nem hajlandó együttműködni, akkor ezt a védőnőknek kötelességük jelezniük a hatóságnak, s gyámhatóság akár ki is emelheti a gyermeket a családból arra az időszakra, amíg megkapja a vakcinát. Ha a továbbiakban a szülő hajlandó együttműködni az orvossal és a védőnővel, akkor a gyermeke visszakerülhet a családba.