Háromszáz kilométeres kerülőt tettek a vonatok egy karbantartás miatt

Szokatlan logisztikai kihívással szembesült a MÁV az emeletes KISS motorvonatok karbantartása során: bár Szegeden rendelkezésre áll a szükséges kerékesztergáló berendezés, a hosszú szerelvények teljes körű megmunkálását sokáig nem tudták helyben megoldani. Ennek oka az volt, hogy a mintegy 200 méteres motorvonatok nem fértek el úgy a szegedi tram-train remíz vágányán, hogy az esztergagép minden tengelyhez hozzáférjen. A vágány egyik vége ugyanis csonkavágányként végződik, így a szerelvényeket a folyamat közben meg kellett fordítani, irta meg a Telex szegedi tudósítójára hivatkozva.

Mivel Szegeden erre nem volt megfelelő infrastruktúra, a félig már megmunkált vonatokat Cegléd térségébe kellett irányítani. Itt egy deltavágány segítségével tudták megfordítani a szerelvényeket, majd visszatértek Szegedre, hogy befejezzék a karbantartást. Ez az oda-vissza manőver önmagában mintegy 300 kilométeres kerülőt jelentett, amelyhez még hozzájött a műhelymenet Budapest és Szeged között. Így egyetlen esztergálási folyamat akár közel 700 kilométernyi többletfutással is járhatott.

A kerékesztergálás a vasúti karbantartás egyik alapvető eleme: a használat során elkopó kerékprofilokat szabványos formára alakítják vissza, ami nemcsak a járművek élettartamát növeli, hanem a közlekedés biztonságát és komfortját is javítja. Szegeden korszerű, úgynevezett padló alatti esztergagépet használnak, amely lehetővé teszi a kerekek megmunkálását azok kiszerelése nélkül, ez azonban nem oldotta meg a hosszú szerelvények kezelésének problémáját.

A helyzeten végül a szegedi deltavágány fokozatos kiépítése segített. Bár egy ideig csak korlátozottan volt használható, 2026 tavaszára vált teljes értékűvé, így már jóval rövidebb útvonalon, Röszke térségében is megoldhatóvá vált a motorvonatok megfordítása. Ez jelentősen csökkentette a szükségtelen futást és egyszerűsítette a karbantartási folyamatokat.

A MÁV közlése szerint a jövőben további fejlesztések is elképzelhetők: vizsgálják annak lehetőségét, hogy Szegeden olyan infrastruktúrát alakítsanak ki, amely már eleve alkalmas a hosszabb motorvonatok teljes kiszolgálására. Ez különösen indokolt lehet annak fényében, hogy a tervek szerint a következő években újabb, a KISS-ekhez hasonló emeletes szerelvények érkezhetnek a magyar vasúthálózatra.

Bár elsőre rendkívülinek tűnhet a több száz kilométeres „kerülő”, a szakértők szerint nem teljesen egyedi jelenségről van szó. Más országokban is előfordul, hogy bizonyos karbantartási feladatokat csak speciális, központosított műhelyekben lehet elvégezni, ami hosszabb műhelymenetekkel jár. A különbség inkább abban rejlik, hogy ideális esetben az infrastruktúrát már a járművek méretéhez és igényeihez igazítják, így minimalizálható az ilyen jellegű többletmozgás.