Elmaradhatnak a várt béremelkedések a következő években az Egyensúly Intézet szerint

Elemzésük szerint a következő években a növekedés motorja a fogyasztás lehet: a háztartások 2024-ben visszaépítették az inflációs sokk idején elveszített megtakarításaikat, így a következő években várható reálbér-emelkedés teret ad a fogyasztás élénkülésének. A 2026-os választások közeledtével arra számítanak, hogy a fiskális politika is a fogyasztás élénkítése irányába fog lépéseket tenni. Az import bővülése, valamint exportpiacaink gyenge kereslete és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek mellett a külkereskedelmi egyenleg romlását fogja maga után vonni. 

A think tank előrejelzése szerint az infláció az idei januári tetőzés után az év közepéig lassulni fog, majd tartós emelkedésbe kezd. Úgy számolnak, hogy az átlagos áremelkedés 4,1 százalékos lesz idén, 2026-ban pedig 5 százalékra emelkedik. Az átmeneti csökkenés irányába hat a gyenge belső kereslet, a továbbra is inkább szigorú monetáris politika és a globális dezinflációs környezet. 2026-hoz közeledve ugyanakkor a kereslet élénkítését célzó fiskális és monetáris politika jelentős lökést adhat az áremelkedésnek.

A jegybank nehéz helyzetben van: bár a reálgazdaság állapota szükségessé tenné a kamatvágás folytatását, az árfolyam stabilitását veszélyezteti a kamatok további csökkentése. Az agytröszt úgy véli, a jelenlegi jegybanki vezetés nem fog változtatni a kamaton, a 2025 márciusától felálló új vezetés azonban lazíthat a monetáris politikán. 

Előrejelzésük szerint a forint egyre csökkenő mértékben, de továbbra is túlértékelt: a reálárfolyam az egyensúlyi szint felett helyezkedik el. Ez rontja az exportőrök és a fogyasztók helyzetét, így hűti a gazdaságot és elősegíti a dezinflációt. Az agytröszt arra számít, hogy a forint a jövőben a jelenlegi túlértékeltség fokozatos korrekciójával, a vonzó kamatkülönbözet megszűntével, továbbá a magyar gazdaságpolitika iránti bizalmatlanság miatt a nemzetközi befektetők által igényelt magasabb kockázati prémiummal összhangban gyengülő pályán marad. 2025-ben az euró-forint árfolyam várhatóan a 409–422, 2026-ban pedig a 417–435 forintos sávban fog mozogni.

Mint írják, a reálgazdaság gyenge teljesítménye a munkaerőpiacon is érezteti a hatását: a tavalyi harmadik negyedévben a foglalkoztatás enyhén csökkent, a munkanélküliség pedig növekedett.  Számos jel utal arra, hogy a munkaerőpiac feszessége jelentős mértékben enyhült. A következő években a konjunktúra várható beindulása miatt az Egyensúly Intézet a foglalkoztatottság évi 0,0–0,1 százalékos növekedése mellett 2025-ben a munkanélküliség enyhe növekedésére számít.

2024 második felében már látszott a reálgazdaság gyengélkedése a munkaerőpiacon is éreztette hatását. A foglalkoztatottak száma 2024 negyedik negyedévében éves alapon 25,2 ezer fővel csökkent, ami 2021 első negyedéve óta az első számottevő visszaesés. A gazdaságilag aktívak száma 2021 második negyedéve óta az ellenkező irányba ható demográfiai trendek dacára növekedett, azonban a negyedik negyedévben a munkaképes korú lakosság számának csökkenését már nem ellensúlyozták azok, akik újonnan beléptek vagy visszatértek a munkaerőpiacra. A munkanélküliek száma éves alapon 9,1 ezerrel nőtt, ezzel a munkanélküliségi ráta elérte a 4,4 százalékot. A konjunktúra beindulása ezért csak mérsékelt hatást fog gyakorolni a foglalkoztatottak számára: az Egyensúly Intézet 2025-ben és 2026-ban a foglalkoztatottság évi 0,0–0,1 százalékos növekedésére számít. A gazdasági növekedés várható beindulása ellenére munkanélküliség is tovább fog nőni, mielőtt ismét csökkenni kezdene: 2024-es 4,4 százalék után 2025-ben 4,6 százalék, míg 2026-ban 4,2 százalék lesz a magyar munkanélküliségi ráta

Az Egyensúly Intézet mindezek okán arra számít, hogy a következő évek béremelkedése elmaradhat a várakozásoktól. A gazdasági növekedés beindulása miatt 2025-ben és 2026-ban is a bérnövekedés fennmaradásával lehet számolni, de a munkaerőpiac feszességének csökkenése miatt egyúttal a növekedés ütemének lassulásával is: a versenyszférában 2025-ben 3,8 százalékos, 2026-ban pedig 3,4 százalékos  medián reálbér-növekedés várható.

Bár a fogyasztás növekszik, a bővülés dinamikája továbbra is elmarad a reálbérek emelkedésétől: a háztartásokat magas megtakarítási ráta jellemzi. Noha 2025-ben kiugró mértékű állampapír-kifizetések várhatóak, azonban előreláthatólag ez az összeg nem fog beépülni a fogyasztásba, aminek egyik oka, hogy az állampapírok túlnyomó részével a legfelső jövedelmi decilisbe tartozó háztartások rendelkeznek. A reálbérek emelkedése miatt ugyanakkor 2025-ben fokozatosan enyhülhet az háztartások óvatossága, a 2026-os választási év közeledtével pedig a fogyasztást ösztönző lépések várhatók a fiskális politika részéről. A háztartások fogyasztása így növekvő pályán maradhat: az Egyensúly Intézet idén a fogyasztás reálértelemben 2025-ben 3,9, majd 2026-ban 3,7 százalékos növekedésére számít.