Elegük van az árrésstopból a kereskedőknek
20/05/2025 12:17
| Szerző: Klubrádió
Arra kéri az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a kormányt, hogy a hónap végével vezesse ki az árrésstopot.
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a március 17-én bevezetett élelmiszer árrésstop május 31-án ér véget. A kormány azonban többször is kilátásba helyezte az intézkedés meghosszabbítását. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta, az árrésstop jövőjéről május 21-e körül döntenek.
A kereskedelmi láncok a saját költségvetésük terhére elkerülték az átárazást, így az árrésstop be tudta tölteni a neki szánt szerepét, azonban a láncoknak ez a hozzájárulása a magyar családok terheinek csökkentéséhez május 31-e után már nem fenntartható, hiszen a beszállító partnerektől folyamatosan érkeznek az áremelési igények.
Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára a Klubrádiónak elmondta: a döntés hiánya jelenleg bizonytalanságot okoz a piacon, zavarokat okoz a fogyasztók, a kiskereskedelem szereplői és a beszállítók körében egyaránt. Hangsúlyozta: azért van szükség az árrésstop kivezetésére, mert csak átmenetileg csökkenti az inflációt és nehéz helyzetbe hozza a kisboltokat.
Az OKSZ az objektív helyzetértékelés érdekében a javaslatok kidolgozásával külső gazdasági tanácsadó társaságot bízott meg. A végső javaslatok a versenyjogi szabályozás maximális figyelembevételével készülnek el.
Az OKSZ tagjai minden nap érzékelik, hogy az árrésstop elbizonytalanítja a vevőket. Ez a lakossági fogyasztás visszafogásával jár, ami leállíthatja a GDP utolsó, még érdemi hajtóerőt kifejtő motorját. Az árrésstop csak átmenetileg támogatja az infláció csökkenését, egyebekben elfedi a rendszer feszültségeit, amik az idő előrehaladtával egyre növekvő erővel törnek a felszínre. A termékpályák torzulnak, aminek importnövelő hatása van. Ez mérsékelheti az élelmiszeripar kibocsátását, a nettó exportot, és ezen keresztül a GDP csökkenésével jár. Ezek a torzulások csak lassan állíthatók helyre. A nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők a forgalmuk csökkenésével szembesülnek, jelentős részük készül üzletet/üzleteket bezárni, ami tovább növeli az ellátásbiztonsági problémákat. Magyarországon csak tavaly 1279 élelmiszer jellegű kiskereskedés szűnt meg, több mint 400 településen semmilyen bolt nincs, további többszáz településen egyetlen kisbolt működik olyan korlátozott árukészlettel, ami nem alkalmas egy nagybevásárlás lebonyolítására.
Az árrésstop alatt a kiskereskedelem nem tudja betölteni közvetítő szerepét a beszállítók és a vásárlók között, emellett kényszerűségből visszafogja a fejlesztéseket. Ezeket a hatásokat már ma is érzékelhetik – főleg a kispénzű – vásárlók, az árrésstop fenntartásával azonban ezek a káros következmények felerősödnek.
A minisztérium azonban egyáltalán nem osztja az OKSZ aggodalmát. Reagálásában hangsúlyozta: „a kormány minden esetben fellép az áremelésekkel szemben, az árréscsökkentés pedig nemhogy fékezné, hanem éppen hogy növeli a fogyasztást”. Az NGM közleménye szerint az alapvető élelmiszerekre bevezetett 10 százalékos árrésstop következtében az érintett termékek ára átlagosan 19,9 százalékkal csökkent. A tárca szerint a bolti forgalom is ennek hatására erősödött, különösen áprilisban.
Május 19-től a drogériákban is árréscsökkentést vezettek be 30 termékkategóriában, például tisztítószerek, tisztálkodási szerek, babaápolási cikkek és háztartási papíráru esetén az árrést 15 százalékban maximalizálták. A kormány számításai szerint az intézkedés következtében az érintett termékek ára átlagosan 24,9 százalékkal lett alacsonyabb, és a vizsgált termékek 95 százaléka olcsóbb lett. A legnagyobb mértékben például a papírkéztörlő, az eldobható borotva és a mosogatótabletta ára csökkent.