Az Európai Bizottság beperli Magyarországot az embercsempészek kiengedése miatt

Az EUrologus cikkében felidézi: az uniós szabályok szerint minden tagállamnak „hatásos, arányos és visszatartó erejű szankciókat“ kell alkalmaznia az úgynevezett migránscsempészés bűncselekményével kapcsolatban. Ez a segítségnyújtást jelenti a jogellenes beutazáshoz az EU-ba, illetve a jogellenes átutazáshoz vagy tartózkodáshoz az EU területén. 

Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy 2023 áprilisában Magyarország kormányrendeletet fogadott el, amely a migránscsempészéssel összefüggő szabadságvesztés-büntetések „reintegrációs őrizetté” történő általános átminősítéséről rendelkezik. Ennek következtében az emiatt elítélt személyeket szabadon bocsátják a börtönből, még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kisebb időtartamát töltötték le, és 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét, hogy a korábbi szokásos tartózkodási helyük vagy állampolgárságuk szerinti országban töltsék le a reintegrációs őrizetet.

A Bizottság szerint ez több, uniós jogszabályban foglalt tagállami kötelezettséget is megsért, valamint ez a kormányrendelet súlyosan aláássa a migránscsempészés hatékony kezelésére irányuló célkitűzést, az elősegítésről szóló uniós jogi keret visszatartó erejét és a migránscsempészés elleni küzdelemre irányuló közös uniós erőfeszítéseket.

Arra is figyelmeztetnek a brüsszeli értékelésben, hogy a kormányrendelet nem nyújt megfelelő garanciákat a Magyarországon kívüli reintegrációs őrizet feltételei, ellenőrzése és végrehajtása tekintetében, vagyis nem garantált, hogy a szabadon engedett személyekkel szemben a saját országuk alkalmazni fogja a büntetést.

Ebben az ügyben 2023. július 14-én indították meg a kötelezettségszegési eljárást, azonban a magyar hatóságokkal folytatott levelezésnek nem volt eredménye, a felvetett kifogásokat a magyar kormány nem tudta eloszlatni, ezért az Európai Bizottság úgy döntött, hogy keresetet ad be az Európai Bírósághoz, amely a végső döntést mondja majd ki.