A mentőszolgálat az esetek felében nem tudja biztosítani a 25 perces kiérkezési időt sem Budapesten
11/02/2025 10:18
| Szerző: Klubrádió
Ez derült ki egyebek mellett abból a közérdekű adatigénylésből, melyet Kunetz Zsombor kért az Országos Mentőszolgálattól.
Az országos mentőszolgálat kiérkezési statisztikáit még tavaly novemberben kérte ki az egészségügyi elemző, majd Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója december 20-i dátummal küldte meg neki. Az adatok megszerzését Kunetz bozótharcnak titulálta. Feltehetően azért, mert például Angliában kérni sem kell az ilyen adatokat, azok ugyanis az NHS rendszerében folyamatosan frissülő, bárki számára könnyen, havi bontásban elérhetőek.
Az elemző az adatokat blogján tette közzé. Ezek szerint a mentőszolgálat az esetek felében nem tudja biztosítani a 25 perces kiérkezési időt sem Budapesten.
A Mentőszolgálat 5 kategóriába sorolja sürgősség szerint a hívásokat, illetve az öt kategória tulajdonképpen hat, a legsürgősebb hívások, mint a fenyegető légzés-keringésleállás, instabil beteg, polytrauma a P1, ezen belül is van már Kiemelt P1, mint például újraélesztés.
A P1-es kategóriánál, amely szintén nagyon magas riasztási kategóriát jelent, elválik Budapest és vidék. Országosan az utóbbi hónapokban 12,5 perc körül alakul a medián idő, Budapesten 13,5 perc körül. Ez a különbség hosszú időre visszamenően meglehetősen stabil, még akkor is, amikor változnak az értékek. Egyébként az angolok a korábban már említett „a 90%-os érték legyen 15 perc alatt” kritériumon kívül még egyet használnak ebben a prioritási kategóriában: azt, hogy az átlag legyen 7 perc alatt. Ezt egész biztosan nem teljesül, nagyon nem: az országos átlag nálunk 13,5 perc, a budapesti még ennél is rosszabb, majdnem 15 perc - írja Kunetz.
A P2-es szinten még durvábban elválik Budapest és vidék. A medián idő országosan is kissé 15 perc feletti, de Budapesten 25 perc; a betegek felének ennél többet kell várnia azaz az esetek felében nem tudja biztosítani a Mentőszolgálat a 25 perces kiérkezési időt sem Budapesten.
Az OMSZ problémái mögött húzódó okokat Kunetz Zsombor három nagyobb csoportra osztotta:
1. a beérkező feladatok mennyisége,
2. belső probléma: végig kell gondolni, miért van akkora fluktuáció a szervezetben, és miért nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő,
3. olyan külső okok, amelyek most megoldásnak tűnnek.
Kunetz Zsombor utóbbi kategóriába sorolta, hogy a vidéki mentőegységek budapesti, helyi tapasztalat nélküli bevetése nemcsak balesetveszélyes lehet, hanem jelentősen lassíthatja is az ellátást.
A szakértő konklúziójában azt írta: a problémák rendkívül összetettek, és egyes esetekben a megoldás közvetlen lehetősége valóban nincs a mentőszolgálat kezében, „míg más esetekben pont ott van”.
Sajnos azonban a lojalitással átszőtt alkalmatlansághoz csatolt szervilizmussal nem sokra megyünk, ez nem elég egy szervezet irányításához – tette hozzá.
Kunetz felidézte azt is, hogy miközben a mentőszolgálat szervezeti költségvetése 2010-ben 26 milliárd forint volt, ma már közel 90 milliárd forintra emelkedett. Szerinte így bár az OMSZ az egészségügyben az elmúlt 15 év költségvetésének az egyetlen nyertese, mégis „az összeomlás állatorvosi lovává vált”.