Archívum

Boross Martin Junior Prima díjas dramaturg, színházrendező, filmrendező. Első nagyjátékfilmjében, a Nyersanyag-ban, rendkívüli szociális érzékenységgel vizsgálja, dokumentálja a város és vidék közti szakadékot és a hatalmával visszaélő polgármester karakterét.

Romsics Gergely történész, egyetemi oktató többek között az I. világháborús összeomlás közbeni és utáni magyar külpolitikát kutatja. Egyetlen nagy kudarctörténetről van szó? Ugyanazokat a hibákat követjük el ma is? Úgy tűnik, visszatérő motívum a magyar külpolitikai gondolkodásban az orosz vonzalom, de vajon miért?  Mit tartottak száz éve a nemzeti szuverenitás fogalmáról, mennyiben jelentett mást, mint ma és túlhasználjuk-e a fogalmat?

1912. április 15-én elsüllyedt az akkori világ legnagyobb óceánjáró személyszállító hajója, a Titanic. Dr. Lengyel Árpád egy másik, a Carpathia nevű hajónak volt az orvosa. A süllyedő Titanicról 705 ember életét mentette meg. Az orvos az egész történetet leírta, a feljegyzések és a tárgyak, amelyek megmaradtak utána szolgáltatták az alapot unokájának, Völgyi Péterné dr. Reich Márta francia-magyar szakos tanárnak egy kiállításhoz és könyvhöz.

Bodrogi Gyulát, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, színházigazgatót, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját a 90. születésnapján köszöntöttük.

Bódy Gergő a Különóra rovatban a közéleti kultúrviták középpontjában álló Herczeg Ferenc életművét elemezte a szakértővel, majd egy kerti munkákkal kapcsolatos horror-legendát tisztázott. A Hátizsákban a Déli-óceán jeges vizeit szelhették át egy kalandorral, a Prokontra a színházi és mozis mobiltelefon-használatról szólt, a Névadóban pedig a Zserbó-szelet nevének eredete elevenedett meg.

Bódy Gergő a mai adásban horkológiai leckéket vett, majd folytatta az előző heti beszélgetést a beltéri illatszennyezésekről, füstölőkről, illatgyertyákról, illatosított papírzsebkendőkről. A Hátizsákban egy Atlanti-óceáni szigettúra várta a hallgatókat, az Apanaplóban a szülő és a gyerek közös digitális fejlődése, a Prokontrában pedig a negatív és pozitív kritika egyensúlya volt a téma.

A 2023. július 27. adás ismétlése:

Dr. Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) tudományos főmunkatársa – Negyedik alkalommal vett részt a párizsi Természettudományi Múzeum nemzetközi új-kaledóniai gyűjtőútjain. A csendes-óceáni szigetcsoport szárazföldi csigafaunájának megismerésére indított expedíciósorozat keretében a magyar kutató feladata a két legfajgazdagabb csoport, a Diplommatinidae és a Charopidae csigacsaládok revíziója, amelyek tagjai között még több száz, a tudomány számára ismeretlen faj lehet.

Bódy Gergő az Ötösben Babits Mihály születésének 140-dik évfordulóján megpróbált közelebb jutni ehhez a nehezen olvasható költőhöz, majd a karácsonyi ajándékozás történetét elemezte egy szakértővel. A Hátizsákban a csendes-óceáni szigetvilágba vetette bele magát a műsor. Az Apanaplóban a trauma fogalmát jártuk körbe, a Prokontrában pedig a ránk nehezedő nyomás okozta feszültség kezelése volt a téma.

Az évtizedes jóbarát, a sármos férfi, a két lábon járó legenda, a fáradhatatlan szivarozó, a tévedhetetlen ínyenc, a rátermett vezető, a műgyűjtő, a versenylovak kedvelője, az apa és apa helyettes, a kontinensek és óceánok vándora, a mecénás, a műgyűjtő, a tudósok barátja, a híres Bródy Sándor író unokája, s a híres Hunyadi Sándor unokaöccse, az Alibi-főszerkesztője , a kozmopolita lokálpatrióta, az utolsó budai gavallér és a legzárkózottabb nyíltszívű személyiség. Ez volt Alexander Bródy, a  magyar kultúra nagy támogatója, akinek írói és üzletemberi múltját őrző hagyatékát Kurta Zsuzsanna, irodalomtörténész dolgozta fel. Ő volt a Dobszerda vendége.

A biloxi fiúk

John Grisham

Jávor Benedek volt európai parlamenti képviselő, a Fővárosi Önkormányzat brüsszeli irodájának vezetője – Az Európai Bizottság vizsgálja a debreceni akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét

Balogh Samu, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke – Az Üllői úti kerékpársáv

Kovács Bálint, a Színházi Kritikusok Céhének társelnöke – Vidnyánszky Attila levélben utasította vissza a Nemzeti Színház Színikritikusok díjára való idei jelölését  

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár, korábbi európai parlamenti képviselő – Kijevi tartózkodása alatt Novák Katalin köztársasági elnököt óvóhelyre kellett menekíteni

Zagyvai Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomenergetika Tanszékének docense – A Csendes-óceánba eresztik a 2011-ben megsérült fukusimai atomerőmű tisztított, de még kismértékben radioaktív hulladékvizét

Nemes Gábor, a Klubrádió külpolitikai újságírójának összeállítása – Lesz-e szélsőjobb párt a spanyol kormányban?

Dr. Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) tudományos főmunkatársa – Negyedik alkalommal vett részt a párizsi Természettudományi Múzeum nemzetközi új-kaledóniai gyűjtőútjain. A csendes-óceáni szigetcsoport szárazföldi csigafaunájának megismerésére indított expedíciósorozat keretében a magyar kutató feladata a két legfajgazdagabb csoport, a Diplommatinidae és a Charopidae csigacsaládok revíziója, amelyek tagjai között még több száz, a tudomány számára ismeretlen faj lehet.

Katasztrófaturizmus 

A Titanic roncsához lemerülő búvárhajó friss tragédiájának részleteiről Bedő Iván, a HVG munkatársa beszélt.

A posztszovjet térség talán legnagyobb katasztrófájának helyszínére, a csernobili atomerőműhöz hosszú éveken át vezetett túrákat szerveztek. Németh András, a HVG Kelet-Európa szakértője részt is vett egyen, Ő osztotta meg velünk tapasztalatait.

Hogy lehet a nyílt tengeren hánykolódva majd' egy hónapig ketchupon élni? Egy dominikai férfi tudja, ugyanis egy üveg Heinz szószon és esővizen kívül mást nem fogyasztott, amikor több ezer kilométert sodródott az óceánon. Bodnár Barna mesélte el a furcsa történetet

Végül pedig öröm az ürömben, vagy inkább egy csoda a tragédiában: Benda László mondta el, hogy menekült meg négy kisgyerek 40 nap után az amazonasi esőerdőből, miután lezuhantak repülővel a dzsungelben

Milyen lenne az élet Laposföldön? Még ma is vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy a Föld valójában lapos, korong vagy négyzet alakú lemez. Az ilyen elképzeléseket természetesen egy pillanatra sem szabad komolyan venni, gondolatkísérletként mégis érdemes végigvenni, milyen is lenne a világ, ha a Föld valóban egy lapos lemez lenne. Milyen lenne a gravitációs erő, a felszínen végzett mozgás, az óceánok és a légkör eloszlása? Szerencsére van alkalmas eszközünk, amellyel választ adhatunk ezekre a kérdésekre: a valódi, kísérletekkel alátámasztott, tényeken alapuló, és egységes elméleti struktúrát alkotó fizika.

Vendégek:

Cserti József, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék tanára

Dávid Gyula, az ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék oktatója

Miklós László, a Történelem Tanárok Egyletének (TTE) elnöke – Vissza a szocializmusba: jön az Anyag- és Árhivatal + Hibás számítás alapján állítja Matolcsy, hogy az ársapkák növelték az inflációt

Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, korábban ipari miniszter – Budapestről is elmegy az orosz kémbank + Jön a Kínai Építési Bank. Elnökét Orbán és Nagy Márton máris fogadta

Mándi László, a Momentum debreceni önkormányzati képviselője – Nem lesz helyi népszavazás a debreceni akkugyár ügyében + Németországból hoznak új igazgatót a gyár élére.

Katrein Ferenc titkosszolgálati szakértő, egykori kémelhárító, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója – Antennák figyelnek az orosz nagykövetségek tetején, a budapestiekkel a főváros nagy részét képesek lehallgatni. Rogán minisztériuma szerint semmi gond nincs.

Magyar György ügyvéd – A világháborúval fenyegetőzés mennyire rémhír-terjesztés?

Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense – Patriot rakéták érkeztek Ukrajnába és lemondott az orosz Csendes-óceáni flotta parancsnoka

A Hangosfilm – Szélesvásznú verzió adásában Paár Ádám történész-politológussal folytattuk új sorozatunkat, amelyben felfedezőknek, feltalálóknak emléket állító filmeket vizsgálunk. Az óceáni utazások után most végre elértük a szárazföldet, és olyan alkotásokról beszélgettünk, mint az Ammonita, A számolás joga vagy a Marie Curie életét bemutató két játékfilm.

Történelmi megállapodás született az óceánok védelmében – Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője, természetvédelmi témafelelőse  

Dögevés és protonyelv – Szilágyi András ökológus, az Evolúciótudományi Intézet (ETI) Evolúciós Rendszerek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa 

Kikelet a botanikus kertekben és arborétumokban. A kikelet és a Beporzók Napja alkalmából a MATE Budai Arborétumában tartott szezonnyitó sajtótájékoztatót a 2022-ben 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége. A gyűjteményes kertek 2023-ban is több száz természeti környezettel foglalkozó, jeles "zöld" napokhoz kapcsolódó, emellett számos kulturális programmal is várják a látogatókat.

A Hangosfilm – Szélesvásznú verzió szombati adásában Paár Ádám történész-politológussal folytattuk új sorozatunkat, amelyben felfedezőknek, feltalálóknak emléket állító filmeketvizsgáltunk. Utaztunk tovább az egykor valóban végtelennek tetsző óceánokon, és olyan alkotásokról beszélgettünk, mint a Kapitány és katona vagy a Vivát Benyovszky!

Az elmúlt hetekhez képest talán - magyar szemmel mindenképpen - egzotikusabb adással készültünk az e heti Hosszabbításban. A műsor első részében Buzás Gáborral, az Eurosport snooker kommentátorával beszéltük át a nemrég elrajtolt szezont, szóba került az, hogy több játékos is életmódváltással próbálja felvenni a versenyt a riválisokkal, de beszélgettünk a jövő márciusi magyar gáláról és a 15 évesen korosztálya egyik legjobbjának számító Révész Bulcsúról is.
A műsor második részében az Atlanti-óceán túloldalára tekintettünk át, ahol a héten véget ér az első számú baseball-bajnokság, az MLB alapszakasza és ráfordultunk a rájátszásra. A szezon során kiemelkedő egyéni teljesítményeket láthattunk, olyan dolgok fordultak elő, amik korábban még nem, vagy nagyon kevésszer a sportág 150 éves történetében. Bartha Zoltánt, a SportTV kommentátorát kérdeztük arról, hogy neki hogy tetszett az alapszakasz és hogy mire számít a hét végén rajtoló rájátszásban.

A rezsicsökkentés visszafogása és a fakitermelés korlátozásának eltörlése együttesen sok ezer magyar ember korai halálához és akár egymillió megbetegedéshez járulhat hozzá az elkövetkező időszakban. Ezen intézkedések hatására ugyanis rendkívüli mértékben megnövekszik a szilárd anyagokkal történő tüzelés és így a levegő szennyezettsége is. A szilárd tüzelés a légszennyezés fő oka Magyarországon. A fatüzelés során nagy mennyiségű apró szilárd részecske kerül a levegőbe: a száraz fa kályhában történő elégetésekor – egységnyi energia előállítására számítva – ezerszer annyi ilyen részecske kerül a levegőbe, mint egy elavult dízel teherautó kipufogócsövéből. Márpedig ezek a részecskék – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint – hazánkban évente 13 ezer ember korai halálát okozza évente, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetőjével beszélgettünk a szilárd tüzelés és légszennyezés összefüggéseiről, a helyes fatüzelésről és energiatakarékosságról. A helyes fatüzelési technikához a Levegő Munkacsoport közösségi oldalán ad tanácsot.

A brit Uswitch elemzői a 2007-ben indított World Air Quality Index nonprofit szervezet által közzétett levegőminőségi besorolás (AQI: Air Quality Index) alapján összesen 792 394 mintát vizsgáltak meg és értékeltek, ez első körben 75 ország adatait világította át. A 2019-2021-es eredménykör szűkítése után 24 európai ország fővárosának levegőminőségét vették nagyító alá. A jelentés szerint az Atlanti-óceán északi részén fekvő Izland fővárosában, Reykjavíkban romlott leginkább a levegő minősége (+13,99% részecskearány), majd a sorban Budapest következik +12,24%-kal, megelőzve Tallinnt (+11,06%), a Baltikumhoz tartozó Észtország fővárosát. Szakértőkkel beszélgettünk, milyen levegőminőség javítását célzó kezdeményezések futnak jelenleg a fővárosban, illetve országosan. Bodnár Barna összeállítása. 

Bódy Gergő kánikulai frissítőként tengerekkel, óceánokkal kapcsolatos érdekességeket vizsgált, majd a főispán-ügy kapcsán egy művészettörténésszel végigvette a királyi Magyarországon egykor létező társadalmi megnevezéseket.

A Hátizsák rovat extrém sportolni hívta a hallgatókat magyarországi hegyi mászópályákra, az Apanapló a kétkezességgel foglalkozott, a Prokontra pedig az önhergelés értelmetlenségét taglalta.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért párt politikusa, a főváros brüsszeli kirendeltségének vezetője, volt európai parlamenti (EP) képviselő – Akarják még egyáltalán az oroszok Paks 2-t?

Evelin Gerő-Hetsko kárpataljai civil – Magyar élet Kárpátalján, hogyan bánik  velük a hatalom, illetve az ukrán többség?

Salát Gergely Kína-szakértő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense – Kína lehetséges terjeszkedése a Csendes-óceánon

Bálint Mónika mentor-tréner, a Civil Kollégium Alapítvány ügyvezető igazgatója – Az országgyűlési választáson résztvevők tiszta szavazásáért kampányolnak a leszakadó térségekben

Kertész György ellenzéki számlálóbiztos – Választási hajrá, az április 3-i szavazatszámlálás  

Kadarkai Endre, a Klubrádió műsorvezetője – Március 15. óta zajlik a Klubrádió tűlélési gyakorlata, azaz gyűjtőkampánya, amely során arra kéri hallgatótit, ezúttal is támogassák az adót anyagilag, hogy továbbra is biztosított legyen a működéséhez szükséges összeg  

Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője, programigazgatója – Helyes szavazási mód a homofób népszavazáson  

Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity ügyvezető igazgatója – Hogyan lépne fel az ellenzék a lakhatási válság ellen?

Ramaty állapotban vannak az óceánok – Farkas János, a Magyar Tengerbiológiai Társaság alelnöke

Sokkal jobb egészségesnek, fiatalnak és gazdagnak lenni, mint betegnek, öregnek és szegénynek. - mondta a mester, és milyen igaza volt. Ebben a magazinban jól megférnek egymás mellett a kis szőrös állatok és a nagy kopasz buddhista tanítók... 

Az adás vendégei és témái:

Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa, a freiburgi egyetem tudományos kutatója – Nyugat-Európa mérsékeltség irányába, balfelé húz, vajon miért?  

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense – Nagy Britannia újra nagyhatalommá akar válni, milyen geopolitikai következményei vannak, mi a háttere az AUKUS-nak, a  csendes-óceáni katonai-tengeri hatalmi átrendeződésnek, Nagy Britannia és Ausztrália főszereplésével...?
 
Németh András külpolitikai újságíró, a HVG munkatársa – Ukrajna, magyar és orosz beavatkozások, az ukrán kettős állampolgárok sorsa, mit akar Ukrajnában Magyarország?

Témáink:

- Bódy Gergő az óceánok ismeretlen világába vetette bele magát, és telefonon utolérte a magyar írásfejlesztő toll feltalálóját. A Hátizsákban a kazahsztáni Bajkonur volt a célpont, az Apanapló pedig a korai fejlesztéssel foglalkozott, a Prokontra rovat viszont azzal, hogy miért nehéz kimondani az "elnézést" szót.

Vendégünk, témánk:

- Demény Attila: Az Atlanti-óceán áramlási rendszere és az európai csapadék közötti összefüggésekre mutattak rá a CSFK kutatói a cseppkövek alapján 

Vendégeink, témáink:

Vendégeink:

- Kránitz Balázs az Aeropark munkatársa

- Dúll Andrea környezetpszichológus

- Pongrácz Péter etológus

Az Atlanti-óceán első átrepülésétől a kutyák kanapéhasználati jogáig vezet a Galaxis kalauz útja ezen a héten. Útközben pedig azt is megvizsgáljuk, az ember vajon mennyire territoriális lény.

Nem mossa tenger a magyar végeket, de a világóceán szennyezettsége nekünk is feladatokat ad. A Magyar Tengerbiológiai Társaság alelnöke, Farkas János nyilatkozott a Klubrádiónak.