Archívum

2024 a holokauszt 80-ik évfordulójának éve. Erre az alkalomra Böröcz András, New Yorkban élő magyar szobrászművész egy zajkeltő, mozgó szobrot készített, amely valójában egy fából készült vagont formáz. A kerekeken mozgó alkotás a belvároson át tolva a hét elején megérkezett a CEU Nádor utcai épületébe, ahová örömmel befogadták. Az ünnepélyes avatáson Rényi András, művészettörténész mutatta be a vagont, majd Németh Gábor író fűzte hozzá írói gondolatait, s a hangzó szobrot Kovács Marci és a Szakértők Együttes zenés kísérettel meg is szólaltatta. Velük beszélgettünk.

Ehhez kapcsolódik a "Zsidóság a magyar nemzetépítésben" című könyv, amelyet ugyanezen a helyen mutattak be. A szerzőt, Karády Viktor, történészt kérdeztük.

Martin József Péter, Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója beszélt, az oknyomozó újságírásért járó - általuk alapított -Soma díj idei nyerteséről.

Fajgerné, Dudás Andrea a kortárs magyar képzőművészet senki máshoz nem hasonlítható, hihetetlenül izgalmas alkotó. Legújabb kiállítása a Deák Erika galériában látható. A galéria vezetője beszélt a művészről. Ez volt a Café Péntek

Varnus Xavért a New York Times az orgona Horowitzának nevezte, a francia Figaro az orgona Paganinijének, míg más Glenn Gouldhoz hasonlította. Egy neves kanadai kritikus viszont azt mondta róla, magabiztos csodagyerek, a maga nagyon is saját zenei lelkével, stílusával. Az orgonaművész YouTube-csatornája eddig közel 35 milliós nézettséggel büszkélkedhet.

Karalyos Gábor a közösségi médiában Vegán Hegylakóként is ismert színész így vall a mostani életéről: “ A terasz a színpadom, a kert a díszletem, és ugyanúgy történeteket mesélek, melyek, ha valaki nyitott rájuk, szebbé tehetik mások életét. Játékos alkat vagyok, ha nem a szerepeimben, akkor a ház burkolatával vagy a konyhában, főzés közben játszom, de játszani szorongva nem, csak önfeledten lehet.”

Milbacher Róbert Litera-díjas író, Nagybajomban töltötte a gyerekkorát, a felmenői, nagyszülei révén nagy „tudósa” a paraszti világnak, és egy mára nyomtalanul eltűnt szlavóniai telepes falu életének. Nagyanyja küzdelmes életének is tanúja volt gyerekkorától egészen annak halálos ágyáig.

Dr. Pomuczné Nagy Ildikó a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium egykori tanára, 22 évig tanított az iskolában, majd rövid időre a Sarkad városában működő Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium igazgatója lett. A város korábbi fideszes polgármestere ugyanis leváltotta, és hiába nyert jogerősen pert a tanárnő az önkormányzat ellen, azóta Békés megyében nem kap állást. Így ingázik Budapest és Gyula között. Egyébként  tavaly a Cambridge-i, idén az Oxfordi Egyetemen egy matematikai konferencián volt előadó!

Téma: A vészkorszak és az antiszemitizmus feldolgozása, a zsidóság Magyarországon.

Három ember, három nézőpont a műsorban: Szénási Sándor, Hatos Pál, Spiró György.

Perintfalvi Rita katolikus teológus, hittanár, a katolikus teológiai tudományok doktora nemrégiben megtisztelő felkérést kapott a Deutsche Welle-től: írjon elemzést a pápa magyarországi látogatása kapcsán. Így írt és nyilatkozott erről:

"Mivel Ferenc pápa az argentin felszabadítási teológia képviselője, és mint ilyen, egész életében tanúságot tett arról, hogy Isten a szegények, a kirekesztettek, a bántalmazottak, az üldözöttek és a jogfosztottak oldalán áll, úgy gondolom, hogy látogatása nagyon tudatos döntés. Ennek hátterében az az erkölcsi hanyatlás áll, amely Magyarországon az elmúlt 13 évben végbement.... Azt hiszem, végső soron ez az oka annak, hogy Ferenc pápa eljön. Mert ez az ország egy missziós terület.”

Kutas László szobrász- és éremművész több mint százharminc különféle kisplasztikájából árad a jókedv, a humor, az irónia. Érmeivel jelentős nemzetközi sikereket ért el. Történelmi alakokat, írókat, költőket megidéző szobrai és domborművei szerte a Kárpát-medencében láthatók: Móricz Zsigmond, Jókai Mór, József Attila... Petőfi-szobra például az ukrán fővárosban, Kijevben áll. Két soproni alkotása két nemzeti sorstragédiánkról, a magyarországi németek kitelepítéséről és a holokauszt áldozatairól is megemlékezik. Idén március 15-én, 87 évesen vehette át a Kossuth-díjat.

Az édesapja zsidó vallású volt, születésekor még Reisz Róbertnek hívták, de Rátonyi Róbert néven vált ismertté. A névjegyén ez állt: táncos, komikus. Persze sokkal több volt annál. A prózai szerepekben is remek volt, szinkronizált, könyveket írt nagy szenvedélyéről, az operettről. Idén februárban lett volna 100 éves. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából a Nemzetközi Mensch Alapítvány minden évben megemlékezést szervez és átadja a Mensch, az Igaz ember díját. Idén posztumusz díjban részesítette Rátonyi Róbertet. A díjat a fia, ifj. Rátonyi Róbert zongoraművész vette át.

Groó Diána forgatókönyvíró, filmrendező, munkáiban rendszeresen megjelenik a közép-európai zsidóság, mint téma. Származását ugyanis élete fontos momentumának vallja.

„A zsidóság – életem része; a származásom miatt, és mert izgat ez a kultúra, illetve a még meg nem mutatott területe, ahogy én látom."

Erre példa majd’ minden filmje. Csak néhány a sok Közül: Trapéz címmel a 70 éves egykor SS-tiszt légtornászról készített dokumentumfilmet, a Córesz arról szól, mit kezd a holokauszt utáni harmadik nemzedék a származásával, a zsidóságával, a Csoda Krakkóban az első nagyjátékfilmje, részben önéletrajzi ihletésű, a Regina, a világ első női rabbijáról szól, aki Auschwitzban halt meg 42 éves korában.

Várdy Zoltán Amerikában született, élt, járt egyetemre és dolgozott.  Édesapja révén tehette ezt meg, aki a  pittsburgh-i Duquesne University tanára és az amerikai magyarság egyik legtermékenyebb történésze volt. Várdy Zoltán aztán gondolt egyet, és kalandvágyból „hazajött,” akkor, amikor sokan mentek el Magyarországról. Mit hagyott maga mögött, mi várt itt rá?

Aschner Lipót 1872. január 27-én a Nyitra megyei Assakürtön született, Aschner Ármin kocsmáros és Wertheimer Emma 9 gyermeke közül másodikként. Ő "csinálta meg" a Tungsramot, pontosabban az Egyesült Izzót. Ötven éven át volt Magyarország egyik legfontosabb topmenedzsere, az Újpesti Torna Egylet elnöke, a hazai zsidóság – a hitközségek, kulturális és segélyszervezetek – egyik legnagyobb támogatója. A Gestapo 1944. március 19-én az elsők között tartóztatta le a 73 éves vezérigazgatót, akit néhány héten belül Mauthausenbe hurcoltak. Rózsadombi villájába Adolf Eichmann költözött.

Vendég: Rojkó Annamária

Hanuka utolsó napján, amikor már mind a nyolc gyertya ég, arról kérdeztünk egy mai fiatalt zsidó aktivistát,  hogy neki mit jelent a hagyomány, az ünnep, miként érvényes számára a zsidóság? Mit mond neki ma, kb. 2187 évvel az ókori események után, hogy Jeruzsálemben egy kis korsócska olaj nyolc napig égett?

Vendég: Schönberger Ádám

Európa első levélszekrényétől a washingtoni haditengerészet kutatóintézetén át a kolozsvári zsidóság múltjáig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. A humán- és a reálvilág között épít hidat az adás Lőwy Dániel vegyészkutató, helytörténész segítségével.

Vendég:

Lőwy Dániel vegyészkutató, helytörténész

Téma: A zsidóság percepciója a kortárs irodalomban

Vendég:

Szántó T. Gábor író, a Szombat című folyóirat főszerkesztője

Jó emberek voltak

A hangjáték sávban rádiószínház gyanánt Dési János dokumentuminterjúját hallhatják, melyet Nagydobronyban készített. A címe: Jó emberek voltak, és az elpusztított nagydobronyi zsidóságról, valamint a velük való együttélésről beszél benne Benedek Irén.

Elfeledett szomszédaink - a pápai zsidóság emléke – Volosin Hédi politológus

Szénási Sándor műsorvezető vendége Kovács András szociológus volt, a műsor témája pedig a nyugat–európai zsidóság helyzete.

Nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen is volt a magyar vidéki zsidóság, a műsor vezetője, Szunyogh Szabolcs is írt a Magyar Menóra című könyvében hosszú fejezeteket erről, de hogy számszerűleg, pontosan mekkora és milyen szerkezetű volt, azt ma talán csak egyetlen személy tudja, Cseh Viktor, aki tíz évi munkával összeállított egy regisztert. Ebben a legkisebb falu is szerepel, ahol név és foglalkozás szerint, amennyire csak lehet mindenkit felsorol. Ez az adatbázis tudományosan felhasználható emlékőrzés. Vele beszélgettünk.

A pécsi zsidóság volt a műsor témája, vendége pedig Hábel János, aki alapos kutatásokat folytatott a baranyai városban, amelynek eredményeit egy blogon és egy Facebook-oldalon is közzétette.

Az antiszemiták egyik legismertebb sztereotípiája, hogy a zsidók kommunisták, a kommunisták zsidók és egyik minőségükben sem tartoznak a magyar nemzethez, sőt kifejezetten a haza ellenségeinek tekinthetők. Kovács András szociológus professzor több tanulmányában foglalkozott a magyarországi zsidóság háború utáni sorsával, ideértve a pogromokat, a hitközségek függetlensége elleni támadásokat, a cionista mozgalmak fölszámolását, illetve az ÁVÓ szerepét. Előfordult, hogy az ÁVÓ-n találkozott két volt cionista embermentő, az egyik kihallgatóként, a másik fogolyként. Szántó T. Gábor író úgy gondolja, ezt a problémakört csak regényben lehet feldolgozni, tőle azt kérdezném meg, miért csak fikciós irodalomban? Kovács professzortól pedig arra szeretnék választ kapni, a „magyarzsidó-identitásra” a végső csapást mérte-e az ötvenes évek politikája, vagy érvényes ez a fogalom még?

Vendégeink, témánk:

- Idén február 11-én meghalt az Izraeli Írószövetség elnöke, a magyar származású Itamár Jáoz Keszt (Keszt Péter). A magyar irodalmi közélet gyakorlatilag nem vett erről tudomást. Miért? És milyen jelentőségű az ő életműve? Él-e és működik-e még Izraelben az magyar diaszpóra, amelyik olyan nagy írókat adott a világnak, mint például Kaczér Illés, Schön Dezső, Éli Nécer, Efraim Kishon? Mit tud a magyar közönség az izraeli magyar irodalomról? A nagyvilág irodalmában jelen van-e még egy annyira markáns zsidó szellemiség, mint ami például Malamud és Haim Potok műveiből sugárzik? Feltételezhetjük-e, hogy a mai magyar zsidóság ugyanolyan hatalmas teljesítménnyel járul hozzá Magyarország modernizációjához és a magyar kultúra, az irodalmi élet fejlődéséhez, mint tették ezt elődeink a századfordulón és a két világháború között? Miért vált Kelet-Európa talán legfontosabb kérdésévé a kisebbségek közötti kommunikáció? Vendégeink voltak Szalai Anna irodalomtörténész professzor-asszony (Tel-Aviv) és Szántó T. Gábor író, a Szombat c. lap főszerkesztője.

Vendég: Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke, aki a magyarországi zsidóság rendszerváltáskori szerepéről beszélt a műsorban.

Éhség, menekülés, identitás, gasztronómia - erdélyi holokauszt-túlélőkkel készült interjúk és régi családi receptek egy kötetben; a szerző először csak a receptekre volt kíváncsi, de már az első interjúknál kiderült, hogy nem ez a könyv célja.