Archívum

Égből potyogó és repülni tanuló cigány gyerekek, továbbá egy koronás kislány, aki a földben találta az uralkodói ékszert – mindezzel a Máltai Szeretetszolgálat SZEMBEN című kiállításán találkoztunk Április 8-án, a Romák Világnapján. Választ kaptunk arra kérdésre is: hogy kerül a Bubi bringa Csenyétére? És megemlékeztünk Ferge Zsuzsa szociológusról is.

Akik mesétek:

Mátrai Roxána, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs munkatársa

Majoros Árpád Csaba,  a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fotóriportere

Rimócról Vikács Jánosné, Mária és Rácz Béláné, Gizella

Mátraverebélyről Szabó Krisztina

Berki Judit, a Heves-Nógrádi régió programjainak vezetője

Az ársapkák nem segítették az élelmiszerinfláció visszafogását – Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti bank volt elnöke, korábbi kereskedelmi és ipari miniszter

Mi történik az ukrán fronton? – Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő

Közvetlen köztársaságielnök- választásért tüntet az ellenzék a Kossuth-téren – Nagy Attila Tibor politikai elemző

Közel ötven civil szervezet fogalmazott nyílt levelet, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa a Romák Elleni Terrortámadás emléknapjává február 23-át – Rézműves Szilvia szociálpolitikus, az "1 Magyarország" kezdeményezés alapító tagja

Sulyok Tamást titkos szavazáson, várhatóan már az első fordulóban megszavazzák a kormánypárti képviselők kétharmados többséggel köztársasági elnöknek – Majtényi László jogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) elnöke, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) volt elnöke

Eltüntetik az internetről a bicskei gyermekotthon vezetőinek kormányzati kapcsolatairól szóló korábbi cikkeket – Zubor Zalán, az Átlátszó újságírója, a témában írt CIKK szerzője

Egyre több a lepkehimlős óvodás száma Magyarországon – Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke

Vannak pótolhatatlan emberek – nagyjából így sommázták a két évvel ezelőtt elhunyt Setét Jenő roma polgárjogi szakember, aktivista életútját a héten a róla szóló megemlékezésen barátai, pályatársai, tisztelői. Akik szobrot is szeretnének állítani a VIII. kerület és Budapest díszpolgárának.

ÉS:

2018 óta próbálnak sorvezetőt adni a mostani és leendő politikusok kezébe a Lakhatási Koalíció tagjai. Ők olyan civil szervezetek, amelyek  palettát kínálnak olyan lakáspolitikai intézkedésekből, melyekkel egyenlőbbé, megfizethetőbbé lenne tehető az emberi hajlék többféle célcsoport számára. Kérdés, hogy ki fogadja meg atanácsaikat.

Megszólalók:

Oláh József, a Méltóságot a Romáknak Mozgalom alapítója

Pósfai Zsuzsanna, a Periféria Központ társalapítója

Máig sokan bolyonganak, a zömmel magyar anyanyelvű kárpátaljai romák Magyarországon – mi lesz a gyerekeikkel?  Van ahol örömmel járnak iskolába, de az is megtörténik, hogy sehol sem kellenek. Több mint száz családdal készítettek interjút a Romaversitas kutatói.

Vendég:

Eredics Lilla szociológus, antropológus, a Romaversitas Alapítvány projektkoordinátora

Bár bizonytalan, hogyan érte a találat a gázai kórházat, az esemény lélektani és politikai fordulópontot jelenthet, szűkítheti Izrael mozgásterét – Szalai Máté, az olaszországi Ca'Foscari Egyetem Közel-Kelet kutatója 

Az Izrael és a Hamász közötti háború, a Libanon felől érkező támadás és a nemzetközi kontextus – Székely Róbert, az Izraelinfo.com munkatársa  

Fővárosi Önkormányzat egy sor oktatási civil és szakszervezettel közösen tart eseményt október 23-án „Szabadság! Érted.” címmel – Szalai Anna énekes, dalszerző

Szegregátumból szegregátumba telepítették Nyíregyházán a romákat –Glonczi László, a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke 

 A demenciával foglalkozó konferenciát tartanak a CEU rendezvénysorozatában – Czigler István emeritus, pszichológus, Magyar Kutatási Hálózat, Természettudományos Kutatóközpont

Lázban tartja az országot Azahriah sikere. Generációváltás zajlik? Átalakul a könnyűzenei iparág? – Lobenwein Norbert fesztiválszervező, kulturális szervező 

A XIX.században sokan közülük még rabszolgák voltak, felszabadulásuk után vették a nyakukba a világot. A romániai romák egy részéről van, az Erdélyben élők sorsa nem ez volt ugyan, de a kirekesztettséggel ők is naponta találkoznak. Egy csíksomlyói roma telepen történt tűzvész utóélete, a kisebbségi viszonyok bonyolult rendszere és a Magyarországról érkező gyűlöletexport romboló hatása.

Vendég:

Fosztó László szociál antropológus, a romániai Kisebbségtudományi Intézet Kolozsvárott működő intézményének kutatója

Mi történik a Kárpátaljáról menekült magyar cigányokkal, miért meneküljenek az országból a romák, és hogyan lehet átvenni az amerikai polgárjogi mozgalmak – például az indiánok vagy az afro-amerikaiak – módszereit Magyarországon?

Vendég:

Horváth Aladár, a Roma Parlament Egyesület elnöke

Elbocsátások az autóiparban és az építőiparban – László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke 

Mégsem esik még szét a V4? – Balázs Péter volt uniós biztos, korábbi külügyminiszter, a Budapest Városdiplomáciai Akadémia szakmai igazgatója  

Tovább támadják az ukrán energetikai rendszert az orosz erők – Németh András külpolitikai újságíró, a HVG munkatársa   

Megvan a lista azokról a településekről, ahol üzemanyag hiány alakulhat ki – Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének alelnöke  

Szórja a pénzt a kormány a honvédségnek, de nem haderő fejlesztésre – Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő 

Az egészségügyi reform miatt újabb dolgozók eshetnek ki a rendszerből – Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke 

Már használjuk a gáztárolókat, a nyolcvanhét százalékos magyarországi töltöttség az EU-ban a második legalacsonyabb – Holoda Attila, energetikai szakértő 

Fonyódon szállásolják el a menekült ukrán romákat, a gyerekeket integrálni kell az oktatási rendszerbe – Harsányi Eszter, a tábor szakmai vezetője 

Van-e esély ebben a rendszerben az iskola vagy óvodakezdés elhalasztására? Milyen problémák adódhatnak, ha éretlenül ül be a gyerek az iskolapadba? – Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője  

Mindenki az ő köpönyegéből bújt ki, akinek fontosak azok, akik a perifériára szorultak a Kádár-korszakban és a rendszerváltásután. ’56-os forradalmárok, kizsigerelt munkások, romák, emigránsok, szegényparasztok, belső emigrációba kényszerült értelmiségiek. Csalog Zsolt író munkásságának megidézése.

Vendég:

Soltész Márton irodalomtörténész, kritikus

Felolvas:

Németh Gábor író és Daróczi Ágnes

Tömegesen menekülnek a hadköteles férfiak, szerdától bezárulhat az orosz határ – Tálas Péter, a Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója

Majdnem kétszer akkora a növényvédőszer-szennyezés az európai gyümölcsökön, mint 2011-ben – Simon Gergely környezetkémikus, a Greenpeace vegyianyag-szakértője 

Kamatmeglepetés Matolcsyéktól, bekeményít a jegybank. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 125 bázisponttal 11,75 százalékról 13 százalékra emelte az alapkamatot – Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője 

Újra gyerekcipőben jár a romák jogvédelem – Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) állandó megbízott ügyvédje 

Kovács Béla öt év fegyházat kapott, amiért az oroszoknak kémkedett – Dezső András, a HVG újságírója, a témában írt CIKK szerzője   

Becsapódott a NASA űrszondája a Dimorphos aszteroidába az első bolygóvédelmi teszt keretében – Molnár László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa

Kezdetben csak a kormányzati plakátokra firkálva tette közzé gondolatait, később dokumentálni kezdete a strasbourgi emberi jogi bíróság számára a kampányban tapasztalt kormányzati visszaéléseket. Közben pedig zömmel romák lakta ormánsági falvakban tanít és szervez jogsegélyszolgálatot. Már amikor hagyja ezt neki. Az adás vendége Heindl Péter jogász, történelemtanár.

Hozhatja az amerikai anya a budapesti kétnyelvű oviba a gyerekét – de csak akkor, ha soha nem megy érte az apja. Hogy ki ne derüljön a származása – mert abba az intézménybe nem járhatnak romák. Avagy mi elől emigrált Zsiga Alfonz újságíró, tanár, zenész az Egyesült Államokba.

Vendég:

Zsiga Alfonz újságíró, tanár

Farkas Franciska színésznő, Ne add el a hangod! című dal zenei producere – A Ne add el a hangod! mímű dal – Üzenet a romáknak a választás előtti utolsó pillanatban

Aradi Fanni, a Migration Aid sajtószóvivője – Magyarországra érkező ukrajnai menekültek segítése, ellátása. Milyen a helyzet a Keleti pályaudvaron, ahová naponta ezrével érkeznek a menekültek?

Horn Gábor politológus, a Republikon Alapítvány elnöke, egykori SZDSZ-es országgűlési képviselő, volt államtitkár – Három hét múlva, április 3-án orszűggyűlési választás, van-e igazítani való az ellenzék kommunikációján? A háborús események hogyan befolyásolják a kampányt?

Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke és XII. kerületi önkormányzati képvsielője – Gyanús jelölttámogató ajánlások miatt visszaléptette gyöngyösi jelöltjét, és visszautal 117 millió forint kampánytámogatást

Betartatlan ígéretek és egy útszélen hagyott kisebbség – mi az a minimum, amit a politikai elitnek meg kellene tennie a romákért?

Kitartóbbak, könnyebben szereznek barátokat, elfogadóbak és nyitottabbak a Bátor Tábor vendégei. A beteg gyerekeknek szerzett élmények nélkülözhetetlenek.

Vendégeink:

Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesületvezetője

Nagy Katalin, a Bátor Tábor programigazgatója

Állítólag rekordszámú légúti fertőzés van, de miért? Közben idén csak az kap ingyen influenzaoltást, aki rizikócsoportban van – Komáromi Zoltán háziorvos, a DK egészségpolitikusa

Továbbra sem enyhülnek a Brexit utáni konfliktusok a britek és a EU között – Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense  

Mi újság a főváros útjain? – Mátyási György, a Klubrádió közlekedési tudósítója

Donald Tuskot megválasztották a legnagyobb lengyel ellenzéki párt vezérének, miközben a lengyel kormány és az EU konfliktusa nem enyhül – Gordon István Lengyelország-szakértő, a Varsói Magyar Kulturális Intézet volt igazgatója

Milyen volt a Kutyapárt október 23-i békemenete? – Józsa Márta riporter összefoglalója  

Egy kutatás szerint a romák kérelmeit hátrébb sorolják az önkormányzatok – Simonovits Gábor, a CEU adjunktusa, a kutatás vezetője  

Mit mondott októer 23-án Orbán Viktor miniszterelnök, és mit mondott Márki-Zay Péter, MZP, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje? – Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ Nemzetközi Igazgatója

Az elefántok alkalmazkodnak a vadászokhoz? – Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője,  

Túl vagyunk október 23-án, milyen volt, mi jön most? – Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje  

Mindenről volt szó október 23-án, csak '56-ról nem – Ungváry Krisztián történész  

Hidvégi Balogh Attila, romnet.hu főszerkesztője – Mit jelent a romák szavazata az előválasztáson?

Az adás témái és megszólalói:

Hova lettek Európából a kamionsöfőrök? – Árvai Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) szóvivője

Lassan vége az ausztráliai Melbourne-ben a karanténnak, 250 nap után nyitás lehet – Zoltán János, a Klubrádió ausztráliai tudósítója

Mi újság az utakon? (Kamionok, látási viszony, autópálya…) – Mátyási György, a Klubrádió közlekedési tudósítója

Közösen indul Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt az ellenzéki előválasztás második forulójában Mi ennek az értelme? – Mikecz Dániel, a Republikon Intézet elemzője

Nyakunkon az 500 forintos benzinár? Miért? – Holoda Attila energetikai szakértő Lehet-e tenni valamit az ellen, hogy ok nélkül igazoltatnak a rendőrök romákat? – Nehéz-Posony Kata ügyvéd

Szabadnak születtünk – ez a Klubrádió 2021. őszi túlélési gyakorlatának szlogenje. Mit jelent a szabadság, és mit okoz a szabadság hiánya? Aki ezúttal válaszolt: Haraszti Miklós író, újságíró, az EBESZ egykori sajtószabadság-referense, volt SZDSZ-es politikus

Nem hajlandó megcsinálni a pedagógus portfoliót – Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete Győr-Moson-Sopron megyei elnöke

Sokan várták, hogy Karikó Katalin Nobel-díjas lesz. Hogy működik ez? – Hargittai István kémikus, tudománytörténész

Tájékozatlanság ellen...
Belpolitika, külpolitika, gazdaság, időjárás jelentés, friss közlekedési információk, közéleti hírek, riportok, interjúk, gazdasági-jelentések, programajánlók, sport-hírösszefoglaló... 

A Reggeli gyors Facebook-oldala

Értik-e a pártok és a roma választók egymást, kíváncsiak egymásra, vagy megmarad a romakérdés a krumpliosztásoknál és a soha be nem váltott ígéreteknél? Mit lehet tenni azért, hogy a szegregátumban lakók is maguknak érezzék a politikát?  Kitől tartanak a leginkább, és hogyan lehet kivédeni a rasszista támadásokat és jelenségeket - mondjuk egy előítéletektől hemzsegő rajzfilmet? 

Kitől félnek a romák és hogyan szavaznak? Lesz-e a legnagyobbmagyarországi kisebbségnek parlamenti képviselete? Miért rombolja a magyartársadalom minőségét a romák jogfosztottsága? És mit kellene tenni azért, hogya politika világosabban lásson ebben a kérdésben?

A válaszokat a Szakértői Elegy a Társadalomért Alapítvány próbálja összefoglalni, valamennyi érintett számára. Tömpe István közgazdásszal és Lakatos Béla pedagógussal beszélgettünk.

Színházban felnőtt gyerekek a csereháti falvakban – a Teatrom fesztiválon ma már olyan darabokat is játszanak, amelyeket romakamaszok írtak és rendeztek. A színház nem csak művészet és szórakozás számukra, hanem út a tanuláshoz, munkához, jobb élethez. Segít a traumákat feldolgozni, és nem mellesleg egész éves tartalmas időtöltés.

Megszólalók:

- Budai Zsolt Krisztofer

- Budai Erik

- Szergejev Zsuzsanna magyar nyelv és irodalom szakostanár

- Rácz Rómeó

- Szegedi Dezső színész

- Keresztes Sándor színész

- Nguyen Péter brake-táncos

- Ónódi Gábor Zsigmond

- Ónódiné Horváth Szimonetta

- Molnár-Keresztyén Gabriella rendező

- Simon Balázs rendező

Vendégeink, témánk:

- Sólyom Andrea szociológus, a Sapientia Tudományegyetem adjunktusa

- Kiss Tamás, szociológus, a kolozsvári Nemzeti KisebbségkutatóIntézet kutatója Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetigazgatója

- Álomút – egy vízió története. A mélyszegénységben élő romániai magyar romák tízezrei többszörösen kisebbségben, sokszorosan reménytelen helyzetben vannak. Gyakran érik őket támadások az egyik, a másik, vagy a harmadik többség részéről. A helyzet elsőre reménytelennek látszik. De mégsem az, mert sokaknak van egy közös álma. Egy mentális térkép és egy kutatás, amely bőséggel szolgálhat tanulsággal Magyarországon is.

Vendégünk, témánk:

- Dr. Kiss Orsós Zsuzsanna: a romák egészségi állapota, koronavírussal kapcsolatos nézetek

Témáink:

- Ha meg lehet menteni valakit, akkor azok nem a romák lesznek – erre a következtetésre jutott többek között egy kutatás, amelyből az is kiderül: a kistelepülések egy részén az önkormányzatok gyakorlatilag eltűntek a lakók elől, akik zárt hivatali ajtókra találtak, ha segítséget kerestek. Mindeközben jócskán erősödött a romák elleni gyűlöletbeszéd.

- A bántalmazott nő anya, a bántalmazó férfi apa  – a járvány miatti bezártság fokozta a családon belüli és a párkapcsolati erőszakot. Az intézmények – szaknyelven szólva – gyakran áruló módjára viselkednek, miközben olyan új, veszélyes jelenséggel is találkozni, mint „szociális” alapon szolgáltatott ingyen pornó.

Témánk:

- A vírus mindenkit érint - de nem mindenkit egyformán. Iskola, étel, sokszor otthon nélkül maradt gyerekek és felnőttek – és nagyon sokan, akik saját nehéz helyzetük ellenére is minden megtesznek azért, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akiket az út szélén hagyott a hatalom.
2020-ban nem csak a járvány tépázta meg a társadalmat, hanem azok az egyenlőtlenségek is, amelyeket felerősített az ezzel járó bezártság, elszegényedés és hatalmi cinizmus. Amely sokszor olyan ügyekben is problémákat gerjesztett segítség helyett, amelyeknek semmi köze a pandémiához, ilyen a transzneműek életének vagy például az örökbe fogadásnak a nehezítése. 2020 a hajléktalanok, romák, fogyatékkal élők, melegek és segítőik szemszögéből.

Témánk:

- Bűnügyek, szegénység, esetleg kulturális kishírek – a romák évtizedeken át csak ilyen jellegű tudósításokkal kerülhettek be a médiába. A 25 évvel ezelőtt alakult Roma Sajtóközpont ezen akart változtatni, és az is a célja volt, hogy minél több roma fiatal jusson színvonalas képzéshez, lehessen maga is újságíró.

Senkinek nem lesz attól jobb, ha a romáknak rossz – ezt kellene megértenie a társadalomnak.
A Roma Sajtóközpont máig próbálja ezt megértetni, nehezített körülmények és átalakított médiaviszonyok között. A civil szervezetek vegzálása és az ellenséges kormányzati magatartás ellenére.

Megszólalók:

Dániel Lívia, a Roma Sajtóközpont (RSK) volt diákja

Horváth Aladár, az RSK ötletgazdája

Bernáth Gábor, az RSK volt igazgatója, médiakutató

Suri Szilvia, újságíró, az RSK volt igazgatója

Kadét Ernő, kommunikációs szakember, az RSK munkatársa 

Az 1972-es Ki mit tud? - döntőjébe ismerkedett meg egymással Daróczi Ágnes és Bársony János. Az előadóművész-újságíró és a kisebbségkutató-jogász nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy segít kialakítani a roma értelmiséget. Nagy vállalás volt ez a pártállamban, amikor kihalásra ítélt népnek titulálta a hatalom a romákat, és gyakorlatilag semmit nem engedett meg nekik.
Hogy történhetett meg, hogy az auschwitzi cigánytábor lakói egyszer megfutamodásra kényszerítették az SS-t? Írott források hiányában hogyan keresték meg a vészkorszak roma túlélőit, hova deportálták a csendőrök magyarországi romákat, mi lett velük? A műsor második részének témája a Porajmos, a Roma Holokauszt – augusztus 2-án van az emléknapja.

Témáink:

2018-ban alapította a Fejlesztési Újságírói Díjat a Minority Rights Group Europe nemzetközi emberi jogi szervezet, hogy jutalmazza a nemzetközi fejlesztés témájában kiemelkedően magas színvonalú anyagokat készítő újságírókat. A fődíjat idén a zsűri döntése alapján Neuberger Eszter, a 444.hu újságírója kapta a magyarországi kanadai romák beilleszkedéséről és az üvegplafon áttöréséről szóló anyagaival. Az első fél órában vele beszélgettünk.

Utána egy európai kutatásról volt szó, amely jól mutatja, hogy a műanyagszeméttel kapcsolatos edukáció meghozta a gyümölcsét, és az emberek 70%-a próbálja csökkenteni műanyagszemét-termelését. A kutatás rámutat, hogy a csomagolások színénél, formájánál és mintájánál kezd sokkal fontosabb lenni az, hogy miből készült. A fiatalabb generáció körében a vásárlók 44%-a hajlandó többet fizetni egy környezetbarát csomagolásban kapható termékért, 48%-uk pedig kerüli a fenntarthatóságot nem szem előtt tartó márkákat. Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója avatott be minket a részletekbe.

Megemlékezés Bogdán Lászlóról : Mi volt Bogdán László titka? Miért kellett fiatalon meghalnia a karizmatikus roma polgármesternek? Lesz-e, aki folytatja a munkáját, hiszen betölthetetlen űrt hagyott maga után Cserdiben. Nem csak a falu, nem csak a romák, az egész ország megrendült a hírtől.

És az sem csak roma ügy, hogy 239 festmény, köztük világhírű alkotók művei mennek tönkre egy józsefvárosi pincében azért, mert a roma értelmiség otthonát jelentő épületből négy éve kipaterolták az ott működő intézményeket, többek közt a képek eredeti otthonául szolgáló Balázs János Galériát. A kormány új roma kulturális központot ígért 2019-re, máig egy kapavágás sem történt, egyvalaki járt jól az üzlettel:Mészáros Lőrinc

Majd:

Joka Daróczi János filmrendező 

Csanya Ildikó szociológus,  Zsigó Jenő szociológus,  Nyáry-Sárkány Péter festőművész, Lakatos Klára festőművész, Szegedi Tamás színész-rendező. 

Mi szükség van iskolarendőrségre? Helyes-e, hogy rendőrök intézkednek ha drogproblémáról, hajléktalanokról vagy éppen koldusokról van szó? Miért egyre erőteljesebbek a romák elleni rasszista fellépések? Hogyan lehetne elkerülni a rendőrállam kiépülését és miért téma világszerte a karhatalom jogosítványainak visszaszorítása? Szociális munkásokra, pedagógusokra és más szakemberekre kellene bízni a most rossz helyre kiosztott feladatokat – mondják hazai és nemzetközi tapasztalataik alapján fiatal roma értelmiségiek.

Egy gyermek tulajdonában lévő lakást árverezett el - vélhetően tévedésből - a végrehajtó. Az utcára került egy három gyermekes anya minden segítség nélkül, miközben az önkormányzat, a gyámügy, a gyermekjóléti szolgálat karba tett kézzel nézte a család nincstelenné válását. Ügyvédre nincs pénzük, így reménytelen a jogi elégtétel. Egy jogi és pénzügyi tanácsadó a segítségükre sietett – ingyen.

Miért tekint a magyar társadalom idegenként a romákra? Mi az összefüggés az amerikai feketéket és a hazai romákat nyomasztó rasszizmus között? Miért kell egy roma társadalomtudósnak hangsúlyoznia, hogy ő roma? Hogyan alakul ki a közösségi média használatával világszerte a diszkrimináció elleni ellenállás? Egyebek mellett ezekről a témákról beszélgetek, dr. Bogdán Mária média- és társadalomkutatóval, aki eredetileg televíziós rendezőként végzett, és az volt a célja, hogy ábrázolja a mindennapi rasszizmust. Erre a hazai média jó része nem volt kíváncsi. Ekkor váltott. Úgy döntött, kutatni fogja azt, ami zavarja. Doktori disszertációját a magyarországi romák média reprezentációjáról írta, címe: A látható idegen.

A rendeleti kormányzás időszakában olyan jogszabályt szavazott meg a kormánypárti többség, amely nem teszi lehetővé többé azt, hogy nemi identitásában mindenki annak vallja magát, aminek érzi, vagy aminek akarja. Ez az a törvény, amely – a világon egyedülállóan – kötelezővé teszi a születéskori nem feltüntetését az okmányokban, ellehetetleníti és veszélybe sodorja a transznemű és transzszexuális polgártársainkat Becslések szerint legalább hatvanezer magyar állampolgárt érint a tiltás és szembe megy nem csak az emberi jogi ajánlásokkal, hanem a nemzetközi kötelezettségekkel is.

Az Országos Roma Civil tanács azért alakult, hogy összefogja a civil szerveződéseket és olyan ügyekben nyújtson segítséget, mint például a romák oktatása, munkahelyi felzárkóztatása. A járvány idején azonban az összefogás új értelmet kapott: a leszakadó rétegeknek azonnali segítséget nyújtanak abban, amire éppen szükség van. Ha kell tisztítószert visznek, ha kell laptopot az oktatás nélkül maradt gyerekeknek. Romák, akik segítenek – nem csak romáknak.