Archívum

A Szavakon túl vendége Janklovics Péter! Kadarkai Endrével most találkoztak először, szóval volt mit megbeszélniük. 10 évig dolgozott sokszor egymondatos szerepekért színházban, be kellett osztania a pénzét. Hétszer próbálta meg a színművészetit, de sosem adta fel. Ma sikeres humorista, jeles stundupos, foglalkoztatott színész, boldog férj és családapa.

Müller Péter Sziámi költő, dalszerző, énekes, kulturális szakember, a magyar alternatív kultúra megkerülhetetlen alakja, nevéhez fűződik a Sziget Fesztivál létrehozása, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál megalapítása, 2008 óta a Baltazár Színház előadásaiban is szerepet vállalt, 2012-ben hozta létre új együttesét, Müller Péter Sziámi AndFriends névvel. Beszélgettünk a Petőfi Zenei Tanácsról is, arról, vajon miért vállalt feladatokat benne?

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőnek igen csak gazdag és kalandos múltja, élete van. Egy kis ízelítő: 1992-ben részt vett a francia állam atomerőműveinek különleges biztonsági intézkedéseihez kapcsolódó programjában, 1993-ban pedig az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának szervezésében egy különleges terrorelhárítói képzésen, válságkezelési és kríziskommunikációs tematikával. Most arra kerestük a választ, merre tart a világ, hova vezetnek a világban zajló konfliktusok?

Mohácsi János Jászai Mari- és Déry Tibor-díjas rendező, egyetemi tanár, színész, érdemes művész. 1983-ben Kaposvárott kezdte pályáját, innen több mint 20 év után távozott. A Kaposvári Egyetemről 2013-ban távolították el. Mostanában egyre többet rendez Erdélyben, ott több lehetőséget kap. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem idén április elején díszdoktorává avatta.

András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze 81 évesen hagyott itt minket. A legendás Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű című filmek rendezője két évvel ezelőtt járt a Klubdélelőtt műsorában, akkor, amikor megkapta a Magyar Filmakadémia életműdíját. Ezzel a beszélgetéssel búcsúztunk tőle.

És búcsúztunk Dunai Ferenc magyar származású amerikai írótól, humoristától is, 92 évesen halt meg. Tíz évvel ezelőtt a nagysikerű, A nadrág című könyvéből készült színdarab bemutatóján járt itthon, akkor volt a vendégünk.

Majtényi György történész az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professzora, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, az MTA doktora azt kutatta, hogyan élt anno a kor legjobban fizetett házaspárja, Kádár János és Tamáska Mária, milyen hatást gyakorolt a feleség a férjére és rajta keresztül a kor politikájára? Miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük? Miért varrt játékmackókat az asszony, és mit adott fel a férje miatt?

Hogy kik a "Neandervölgyiek”, azt csak sejthettük ezidáig, de most majdnem pontosan meg is tudhattuk Darvasi László, József Attila díjas író székfoglalójából, amelyet a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián tartott készülő nagyregénye témáját választva. Lea Ypi, albán írót a brit Prospect magazin a világ tíz legjobb gondolkodója közé, a Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig az egyik legfontosabb kulturális személyiségnek választotta. A “Szabadság" című önéletrajzi műve miatt járt Magyarországon. Ő is a Café Péntek vendége volt. Ahogy a Ravel különös életét bemutató Bolero című új filmről is beszélgettünk Csató Máté filmkritikussal. Balog István Ukrajna nagykövetségének ügyvezetője a Blinken Osa Archivum megrendítő fotókiállításáról, a katonaszobrokról beszélt és persze Ukrajnáról. Majtényi Lászlót, a Sólyom László emlékére rendezett konferencián az alkotmánybíráskodás kezdeteiről kérdeztük.

Közeledik a magyar film napja, ami idén összekapcsolódik a magyar animáció 110 éves születésnapjával. Klasszikusok újratöltve rovatunk mai vendége Orosz Anna Ida, animációsfilm-történész, a Filmarchívum kutatója volt, akivel az idestova 50 éves, Hugó, a víziló rejtelmeit idéztük fel.

Ezt követően Jankó Judit, művészeti író érkezett hozzánk, aki évek óta visszatérő vendége a világ egyik, ha nem A legrangosabb művészeti seregszemléjének, a Velencei Biennálénak. Most is ott volt a jubileumi, 60. biennálé megnyitóján, útiélményeiről, a magyar pavilonról és a központi kiállítás érdekességeiről is kérdeztük.

A folytatásban Dezsényi Péter kertészmérnököt vártuk a stúdióba, akivel a Villányi úton található Budai Arborétum felújításáról beszélgettünk. Nemrég indították el az Otthonunk az Arbor mozgalmat, a terveikről, ötleteikről kérdeztük a főszervezőt.  

Talán nem túlzás azt mondani, hogy alig van olyan ember az országban, akinek ne lenne valamilyen személyes története az egykori Ikarusz buszokról. Kiss Dániel Áront, a Volánbusz Nosztalgia vezetőjét, egyben a régi autók és buszok szerelmesét kérdeztük erről.

A Lélekben adásában ezúttal a szorongást és a túl agyalást jártuk körül. Először Dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus, egyetemi docens magyarázta el ennek pszichológiai hátterét, majd Takács Dalma a WMN újságíró-szerkesztője és a Safespace művészetterápiás projekt elindítója mesélt saját szorongásairól.

“Így történt” a címe a Nemzeti Galériában látható kiállításnak, amelyet a holokausztra emlékező szemtanúk megrázó alkotásaiból rendezett Farkas Zsófia. Vele beszélgettünk a Café Péntekben. Szántó Piroska Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, író, érdemes és kiváló művész, Vas István költő harmadik felesége életművének egy részét egy magángyűjtemény tulajdonosai adták kölcsön a 2B Galériának. Szilágyi Zsófia Júlia művészet-és irodalomtörténészt kérdeztük. Egy müncheni zsidó zenekar érkezik a Rumbach zsinagógába. A magyar származású német művészeti vezetőjük, Daniel Grossmann volt a vendégünk. És hogy a fáknak hosszú életük van, ezt bizonyítja  Böröcz András szobrászművész, aki a brooklyni kertjében álló szilvafa ágaiból növesztette új szobrait az Einspach galériában. A művész beszélt új alkotásairól. És a héten megtudhattuk, mi minden várható az idei, az uniós csatlakozásunk 10-ik évfordulóját is ünneplő Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Faix Csabát, a Budapest Brand menedzserét kérdeztük.

A klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, első vendégünk Kárpáti Péter író, dramaturg volt. A magyar irodalom aranykoráról és Karinthy Frigyes verseiről beszélgettünk, különös tekintettel a híres paródia-ciklusra. Terítéken: az Így írtok ti.

A következő beszélgetésben az Európai Filmakadémiáról volt szó. A stúdióba várjuk Bársony Kata filmrendezőt, a RoMedia Alapítvány vezetőjét, aki nemrég jött haza Berlinből, ahol a Nemzetközi Roma Nap alkalmából elindították az akadémia első, roma filmeseket bemutató online programját.

20 éve az USA-ból indult útjára a 48 órás filmes verseny, aminek az a sajátossága, hogy a stáboknak 48 óra alatt kell elkészíteniük egy rövidfilmet. Szatmári Andreát, a többszörösen díjnyertes swap ID című film rendező-producerét kérdeztük majd a versenyről, abból az alkalomból, hogy a filmet beválogatták a rövidesen kezdődő Cannes-i Filmfesztivál versenyen kívül bemutatott filmjeinek programjába.

Nemrég jött a hír, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói kiválóan szerepeltek a a 10. Domenico Modugno Nemzetközi Balett- és Kortárs Táncversenyen a dél-olasz Lecce városában, ahonnan 5 első díjat hoztak haza. Erről kérdeztük  Szűcs Liza és Végh Krisztina balettművészeket. 

Most végez az a generáció, amely már kizárólag a Nemzeti Alaptantervnek nevezett kurzusideológia szerintérettségizik. A 112 731 felnőttkorba lépő fiatal egyike sem választhatta már a társadalomismeret, vagy művészettörténet tárgyakat. És sokan vannak, akiknek idáig eljutni is csak álom. Van ahol már az óvodákban sem alhatnak bent a roma gyerekek, iskolák, ahol külön bejáraton kell közlekedniük, vagy ahol külön ballagnak. Bogdánné Tímea, az Együttnevelés Szövetség egyik tagja Nógrádból érkezett, szociális munkás, szabadidejében pedig zumbázni tanítja a helyi asszonyokat.

Úgy kezdte, hogy már kisgyerekként különösen szépen tudott furulyázni, aztán egyre mélyebbre ásta magát a régi zene történetébe és azt próbálta kideríteni, hogyan játszhattak a korabeli barokk muzsikusok. Különösen Haydn érdekelte, annyira, hogy 1996 óta a Magyar Haydn Társaság elnöke, egyúttal  az 1998 és 2009 között Fertődön rendezett „Haydn Eszterházán” fesztivál művészeti igazgatója is volt. Amikor ez a gyönyörű sorozat egy új politikai attitűd jegyében megszakadt, kutatni kezdte a 18. század végi Eszterháza zenei és operaéletét. Nemrég jelent meg egy rendkívül alapos és izgalmas tanulmánya  az eszterházi operajátszásról. Malina János, zenetörténész, zenekritikus, Kismarton és Haydn kutató volt a Dobszerda vendége 

Társadalmi ügyek kulturális, művészeti nagykövetei voltak a szerdai Ötös vendégei. Olyan vendégek jöttek hozzánk, akik fontos ügyeket karolnak fel és mutatnak meg a művészetek szemüvegén keresztül.

Berényi Nóra Blanka színésznővel a fiatalok elvándorlásának problémájáról, Tóth Ildikóval az idős emberek nehézségeiről beszélgettünk. Továbbá a fiatal művészeket és művészettörténészeket egybegyűjtő Képező Művészeti Galéria tagjai is jöttek hozzánk, akik a képzőművészetet foglalkoztató legfontosabb társadalmi ügyekről meséltek.

A műsor vendége Karsai György klasszika-filológus, színháztörténész, irodalomtörténész, egyetemi tanár volt. Vajon ő a történész és műfordító szülei hatására kezdett-e az ókori nyelvekkel és foglalkozni az ELTE-n? Már gyerekként is tanult görögül és latinul? Hogy került ki Párizsba majd Strasbourgba vendégprofesszornak és milyen tapasztalatokkal jött haza? A CEU tanáraként hogy élte meg az egyetem elüldözését, majd utána a Színművészeti Egyetemről való elküldését, ahol a doktori iskolát vezette. Kiváló előadói és tanári képességeit színházi előadásokban is kamatoztatja. Ő egy francia dalt hozott nekünk, a címe: Quand tu danses · szerzője és előadója: Jean-Jacques Goldman.

Ifj. Duda Ernő, a hazai innovációs és startupvilág egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke, sokunkat érintő kérdésekre adja meg a választ: Mi a kapcsolat sejtjeink és az öregedés között? A génjeink mennyire hatnak a betegségeink kialakulására? Hogyan tudjuk mégis megőrizni egészségünket? Mi a hosszú élet titka?

„Ha Moszkvát egy földrengés elpusztítja, addig a pillanatig, elvtársak, amíg a TASZSZ ezt nem jelenti, egy mukk sem jelenhet meg a földrengésről, s pláne nem a pusztításról!” Számtalanszor példálódzott így a nyolcvanas évek elején Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője, a propagandáért és kommunikációért felelős rettegett politikus. A média helyzete ma és anno… Vendégünk volt Lakatos András újságíró, a politikus fia. 

Háy János, József Attila-díjas költő, író, drámaíró. „Háy János nevű személy nem létezik"- írja első verseskötetében, és valóban Horváth Jánosként született Vámosmikolán. Író, aki nem tartozik semmilyen csoportosuláshoz, író, aki botránykeltő magyar irodalomtörténetet írt, író, aki eredendő pesszimizmusát oldja humorral. Születésnapján köszöntöttük.

Dr. Molnár Zsolt az idén létrehozott Intenzív Terápiás Klinika új igazgatója, egyben a január elejével megalakított Aneszteziológiai- és Intenzív Terápiás Tanszék vezetője. A doktor úr szeretné elősegíteni a nemzetközileg is jegyzett aneszteziológiai és intenzív terápiás kutatásokat, az utánpótlásképzést. Hisz abban, hogy az orvosi munkának igazodnia kell a legfrissebb tudományos ismeretekhez, az új kérdésekre pedig a gyakorló orvosoknak is keresniük kell a választ.

Csikos Sándor a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, rendező, színigazgató, tanár. 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol 2009-ben a doktorival egyenértékű művészeti fokozatot szerzett. Játszott a Miskolci Nemzeti Színházban, az Irodalmi Színpadon, a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban, a Győri Nemzeti Színházban, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, amelynek igazgatója is volt. "Az ember nem azért dolgozik, hogy díjakat kapjon. Itt vagyok negyvenvalahány éve vidéki színészként Debrecenben, és az külön öröm számomra, nagy elismerés, hogy egy vidéki színész is kap egy ilyen nagy díjat."

Első vendégünk Szarka Judit, filmkritikus, középiskolai tanár volt, akivel egy új olasz-francia-svájci filmről beszélgettünk, amit mindannyian láttunk, és szívesen ajánlanánk a rádióhallgatóknak is. Terítéken: Alice Rorhrwacher: A kiméra című filmje, ami egyszerre mítosz és társadalomkritika.

Klasszikusok újratöltve rovatunkban egy kultikus animációs filmről beszélgettünk Iványi-Bitter Brigitta művészettörténésszel, abból az alkalomból, hogy kiadták Amerikában Kovásznai György: Habfürdő című filmjét. A film 1980-ban jelent meg, műfaját tekintve talán az alcíme a legkifejezőbb: zenés trükkfilm szívdobbanásra.  

A Holokauszt magyarországi emléknapjához kapcsolódó Országos Helytörténeti Sétaprogramról kérdeztük Szőnyi Andreát, a Zachor Alapítvány vezetőjét. Hol és milyen helytörténeti sétákat tartanak és hogyan lehet bekapcsolódni azokba?

Ezt követően Paulo-Varga Ákos filmkritikust érkezett akivel a nemrég elindult a nagy európai filmes kihívás legújabb fordulójáról beszélgettünk. Hogyan lehet részt venni a játékban és mit kell tennünk ahhoz, hogy belépőt nyerjünk az idei Szarajevói Filmfesztiválra? Beszéltünk egy különleges filmvetítésről is, ami szintén a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapjához kapcsolódik. 

A magyar költészet napján vendégünk: Pál András színművész. Petri György soraival érkezett és egy társadalmi üggyel. A Roma Világnap hetében a roma felzárkóztatás és tehetséggondozás kérdéseiről is beszélgettünk.

Bemutattuk a BDZ Kamaraműhelyt. Vendégünk volt a művészeti vezető Szűts Apor zeneszerző, karmester, zongoraművész.  

Tóth Lászlóval, a Budapesti Filharmóniai Társaság elnökével beszélgettünk a zenekar új hangversenysorozatáról, melyben olyan fiatal tehetségeket mutatnak be, akik versenyt nyertek, vagy helyezést értek el.      

Zenei hírek    

Dr. Benedek László pszichiáter, 1976 óta dolgozott a szakmájában, 2011 után Németországban, majd 2013-tól Ausztriában folytatta a hivatását. Felmenői között büszkélkedhet Benedek Elekkel, a nagy mesemondóval,  Benedek Marcell íróval, irodalomtörténésszel, színházigazgatóval. Az édesapja Benedek András író, dramaturg volt, a nagybátyja az orvos-író, Benedek István.

Horváth Mariann világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó, 1996 óta dolgozik sportkommentátorként, közvetített teniszt, alpesi síelést, műkorcsolyázást és persze vívást. Az olimpia légkörét csak sportriporterként ismerte meg, sok emlékezetes közvetítéséből kettő, Szilágyi Áron olimpiai aranya, ezt megkönnyezte és saját unokaöccse, Nagy Balázs korcsolyázása szintén érzelmes reakciókat váltott ki belőle.

Búcsúzunk: Tordy Gézától, a Nemzet Színészétől, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művésztől, aki 85 éves korában hagyott itt minket, és Ferge Zsuzsa szociológustól, életének 93. évében hunyt el. 

Nényei Pál író, drámaíró, középiskolai tanár, egyetemi óraadó, Az irodalom visszavág c. könyvsorozatában többek között a politika és az irodalom viszonyát taglalja igen erősen eltérve a megszokottól. Miért könnyű a politikának kisajátítani Petőfi Sándort? Hogyan lehetséges meghozni a többnyire videókon élő diákok étvágyát a művészethez? Milyen magyar identitás fogalmazható meg Arany János, Babits Mihály, vagy Ottlik Géza művei alapján?

Hábetler András operaénekes, operarendező, orvos 2023-ban a szombathelyi Agora Sportcsarnokban különleges produkciót hozott létre. Johann Strauss A denevér-jének 150 éves jubileumára visszatért a gyökerekhez, az ősbemutatóhoz. Az előadásból készült filmfelvételt az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik le most. 

Az építési törvény miatt újra felfüggeszthetnek uniós forrásokat – Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója

Így kerültek a kémelhárítás látókörébe az orosz propagandahálózat magyarországi leágazásai – Dezső András, a HVG újságírója, a témában írt CIKK szerzője 

2024-ben is kiosztják a Laposföld-díjat – Györgyey János növénybiológus, a Szkeptikus Társaság alelnöke

„Mi Budapestünk program” címmel közös Budapest-programot hirdetett három diákszervezet – Schermann Fruzsina, az Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM)

Kiszivárogtak az MCC luxusköltései – Gólya Ágnes, a Direkt 36 munkatársa, a témában írt CIKK társszerzője

Művészet és lázadás, CEU Bibó István Szabadegyetem – Dr. Krasztev Péter irodalomtörténész, antropológus, társadalomkutató

"Rembrandt kifinomult képalkotói és dramaturgiai eszközöket fejlesztett ki arra, hogy bonyolult emberi konfliktusokat vigyen színre festményeken és rézkarcokon – oly módon, hogy elkötelezett nézője a cselekményt, a sorsok alakulását eseményszerűen végig is tudja követni.”- vallja Rényi András művészettörténész a sokszáz oldalas Rembrandtról írt tanulmányában, amelyből arra az érdekes felismerésre is jutunk, hogy a világ egyik legnagyobb festőművészének képein ábrázolt jelenetek akkor válnak igazán drámává, ha a néző maga is aktívan közelíti a látványt. Rényi András elemző munkája igyekszik megkönnyíteni a belépést a képek rembrandti színpadára, a festett függöny mögé, ahol a mához is szóló események zajlanak.

A Dobszerdában Váradi Júlia vendége Rényi András volt.

Első vendégünk Fábri Péter, író, akivel folytattuk az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkat. Ma két igazi közép-európai szerzőről, Jaroslav Hašekről és Rejtő Jenőről beszélgettünk, akik között több párhuzam is fellelhető. Rejtő Jenő egyébként éppen 119 évvel ezelőtt, a mai napon született. Terítéken a Svejk és a Néma revolverek városa.

Ezt követően Révész Emese, az ELTE Modern és Jelenkori Művészettörténeti Tanszékének tanszékvezetője érkezett hozzánk, akivel egy különleges előadás-sorozatról beszélgettünk. Az ő kezdeményezésére indult el A háború témája a képzőművészetben című nyilvános, szabadegyetemi kurzusuk, amely május közepéig tart.

Egy különleges, vacsora-performansz-újcirkusz előadással folytattuk, a stúdióba vártuk Juhász Katát és Lóky Tamást, a Juhász Kata Társulat vezetőit. Témánk, Az utolsó előtti vacsora című lakásszínházi előadásuk, amelyben két „világnyelv” bevonásával, a gasztronómia és a tánc nyelvén szólítják meg a közönséget.

Végül a szívünknek igazán kedves, Winkler Rebeka Johanna érkezett a stúdióba, azaz Rebus, a műsorvezetők nagylánya, akivel a műsor jövőbe tekintő részében a fiatal építészek lehetőségeiről és teveiről beszélgettünk. Megkérdeztük tőle, hogy mit csinál most, min dolgozik és kikkel, és hogy merre tovább?

Milyen hatása lehet annak, hogy megszüntetik a művészettörténet-oktatást? Mennyire szükséges egy olyan művészeti ágnak, mint a festészet, politikai, ideológiai vagy értékválasztásos célokat vállalnia? Hol a nonfiguratív ábrázolás határa? Mi a szerepe egy műalkotásban a személyes identitásnak? Milyen helyzetben él és dolgoznak ma a fiatal magyar festők? Szunyogh Szabolcs vendége Győri Márton  festőművész.

Vajda Zoltán, a parlament költségvetési bizottságának MSZP-s elnöke – Soha nem látott 1758 milliárd forint hiányt produkált az államháztartás február végén + Pert fontolgat a magyar kormány a SPAR ellen

Nagy Zoltán, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) ügyvezetője – Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ): A magyarországi kulturális szféra teljes központosítása nem innováció, hanem visszalépés az időben

Barabás Richárd, a Párbeszéd–Zöldek társelnöke – Vitézy Dávid támogatása miatt felfüggeszti az együttműködést az LMP-vel az Európai Zöld Párt

Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója – „Magyar Péter-jelenség”

Tompos Márton, a Momentum alelnöke, országgyűlési képviselője – Már az Európai Parlament is vizsgálja a Magyarországra érkező kínai rendőrök ügyét

Nemes Gábor, a Klubrádió külpolitikai újságírója, tudósítója – Moszkvai terrortámadás

Apu kabátja, Anyu cipője, az öregedés a saját testünkön, torzult gyümölcsök és még sok olyan látvány, ami nem feltétlenül sorolható az esztétikum tárgykörébe, mégis gyönyörű alkotásokként egy fotókiállításon láthatóak az Art Fotó Galériában. Horváth M. Judit fotóművésszel beszélgettünk a Café Péntekben. Közvetlenül hozzá kapcsolódik egy már korábban látott, egészen más típusú képekből rendezett fotó kiállítás, a szerző nem más, mint Horváth M. Judit férje, 50 éve állandó társa, Stalter György. Őt is kérdeztük. "Ártravaló"- ezzel a szellemes címmel indított néhány civil szervezet hat évvel ezelőtt az állami gondozásból kikerült, periférián élő fiatalok számára egy művészettel is össze szövött gyönyörű programot. Ménesi Luca beszélt róla. Végül visszaidéztük a Petri György 80-ik születésnapjára rendezett Igazán rendhagyó, Petrihez méltó kiállítást a Károlyi Palota volt kávéházában,  amelyen Szilágyi Judit és Bazsányi Sándor vezetett végig. 

Folytattuk a klasszikusok újratöltve rovatunkat, ezúttal Szabó Magda műveiről beszélgettünk. Szilágyi Zsófia irodalomtörténészt, egyetemi tanárt kérdeztük arról, hogy miért érdemes manapság is levenni a könyvespolcról olyan remekműveket, mint az Abigél, vagy a Tündér Lala. Ezt követően Cziffra György életéről  beszélgettünk, pontosabban arról, hogy mit rejt az a bizonyos Cziffra-dosszié, amit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nyílt kiállításon mutattak be. A stúdióba a főlevéltárost, Vörös Géza.

Ezt követően FÉM Színház alapítói, Cziczó Attila és Jendrics Anikó voltak a vendégeink, akiket az önerőből alapított színház és összművészeti közösségi tér működéséről és programjairól kérdeztük. Különös tekintettel arra, hogy maguk írják és rendezik az előadásaikat. Végül Gyárfás Dorka filmkritikust, újságírót vártuk a stúdióba, akivel egy új francia filmről beszélgettünk. Tegnap óta vetítik a mozik Stéphane Brizé Őszi sanzon című filmjét, amely a velencei filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be.

Egy év alatt 62 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett a Földön. Az e-hulladékhegy növekedése gyorsabb, mint az újrahasznosítási erőfeszítések növekedése – Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Tantestületének egyik alelnöke

Nem várták meg az egyeztetést a civilekkel, elkezdték kivágni Hamzsabégi sétány fáit – Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke

Heteken belül nekiesnek Rákosrendezőnek, bontják a védett állomásépületet is a mini-Dubaj kedvéért – Ongjerth Richárd építészmérnök, urbanista

Elindult a Klubrádió őszi túlélési gyakorlata, ennek alkalmából kollégákkal beszélgetünk – Tóth Adriána, a Klubrádió szerkesztő asszisztense, adminisztrátora, recepciós munkatársa

Küzdelem az igazságosabb oktatásért! – Csordás Anett, a Civil Kollégium Alapítvány képzési vezetője, közösségszervezője, az EgyszerGYEREk oktatási munkacsoport tagja

Tízéves az Eleven Emlékmű, szombaton újra várnak mindenkit, aki kiállna a „történelemhamisító hivatalos emlékezetpolitika” ellenében – Rényi András művészettörténész, egyetemi tanár

Egy karrierindító kombájntól a vizsgajegyek görbítéséig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten.

Útközben azt is kiderítettükük, hogy a művészettörténeti alapismeretek hiánya, hosszú távon milyen hatással lehet vizuális készségeinkre.

Vendégek:

Lantos Mihály tanulás módszertani szakértő, egyetemi tanár

Révész Emese  művészettörténész

Herbszt László  illusztrátor

A Velencei Bizottság szerint nincs elég garancia a Szuverenitásvédelmi Hivatal függetlenségére – Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója

A múlt héten dőlt el, hogy Hollandiában nem lesz miniszterelnök Geert Wildersből, kudarca nem sok jót ígér az európai szélsőjobb számára – Hunyadi Bulcsú Political Capital szakmai vezetője

Versend volt polgármesterét, Kárász Istvánt költségvetési csalás miatt ítélte el jogerősen a bíróság, de csak az elmúlt héten távozott a posztjáról. Az egykori vezető 2010 óta az összes választást megnyerte a faluban – Ungár Tamás újságíró

A Víz Hete – Magyar-Ábel Ágnes, a Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezője és a Víz Koalíció önkéntese

Elindult a Klubrádió őszi túlélési gyakorlata, kollégákkal beszélgetünk – Lay Viktória, a Klubrádió munkatársa

Eredménytelenek voltak a tárgyalások, sztrájkba léphetnek az Operaház dolgozói – Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület beszélgetés sorozata és emlékezése a Holokauszt zeneszerző és muzsikus áldozataira – Bársony Péter, Liszt Ferenc-díjas brácsaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense

79 éves korában meghalt Szüts Miklós, a magyar kortárs festészet kiemelkedő alakja, a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja Radnóti Sándor esztétával, filozófussal, a művész régi jó barátjával beszélgettünk a szomorú hírről, s az is szóba került, hogy a festő dédnagypapája a magyar forradalom és szabadságharc egyik vezetője volt. Március 15-e más módon is témája volt a Café Pénteknek. A Kassák Múzeumban egy igazán érdekes kiállításon összevethetjük Kassák Lajos és Petőfi Sándor költészetét, Petőfi hatását és Kassák Petőfi-képét. Hasonlóan új látásmódban készül a Kassák Múzeum főigazgatója, Szeredi Merse Pál által a balatonfüredi Vaszary Villában  rendezendő  Kassák kiállítás, amelynek címe: romboljatok, hogy építhessetek. Erről is beszéltünk a kurátorral. Az ÖMV közismert botrányát néhány bátor tényfeltáró újságíró robbantotta ki Ausztriában. A róluk írt darab magyar változatát, amely persze tele van áthallásokkal, Hevér Ádám rendezte. Vele beszélgettünk. A mesterséges intelligenciát is felhasználó ezoterikus művészeti kiállítás, a Cinema Mistica különös helyszíne a pesti belváros kellős közepe, közvetlenül a Párizsi udvar mellett. Vígh Dávid kurátort kérdeztük. 

Balog József március 22-én fortepiano estet ad a Zeneakadémia Solti Termében. Arról érdeklődtünk tőle, milyen haszna van annak, hogyha régi zongorákon is játszik, hiszen ő általában modern zongorákon koncertezik.

Új művészeti vezetőt választottak a Miskolci Szimfonikusok a 2024-25-ös évadtól. A fiatal karmestert, Török Leventét Németországban hívtuk fel.

Zenei hírek    

Gyönyörű fekete,  göndör haja volt,  hatalmas sötétbarna szeme és kreol bőre. Mindenki imádta az állami gondozó intézetben, ahová  egészen kicsi fiúként került. A hányatott gyerekkor ellenére máig az a legjellemzőbb rá, hogy derűs mosoly ül az arcán, láthatóan élvezi az életet. Szinte csodával határos módon derült ki, hogy a kicsi korától vágyott színészi és előadó művészi hivatásra mennyire alkalmas, így egyenes út vezetett a Színház-és Filmművészeti Főiskolára. Ma ismert színész, a Víg Színház után szabadúszóként sokféle szerepet és színházat kipróbált, s legújabban rádiós műsorvezető kollégaként is találkozhatunk vele és feleségével itt a Klubrádióban. Kálid Artúr a Dobszerda vendége, aki ugyan sokat mosolyog, de arról, amit ma mindannyian átélünk, rendkívül keserűen beszél.