Archívum

Közelednek a szlovák választások, a mérések szerint a magyar Szövetség párt is bejuthat a parlamentbe – Tokár Géza szlovákiai politológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa 

Egyre feszültebb a helyzet a helyzet Koszovó és Szerbia között, fellángoltak a harcok, egy rendőrtiszt meghalt egy észak-koszovói faluban – Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója

Nem kapnak támogatást azok a filmtervek, amelyek merészebb, kritikusabb témákat feszegetnek – Brauner Máté rendező  

Négy ellenzéki párt közös polgármester-jelöltet indít Debrecenben a jövő évi önkormányzati választáson – Mándi László, a Momentum debreceni önkormányzati képviselője

Új fizetési kategóriákba sorolná az egészségügyi dolgozókart a Belügyminisztérium, mielőtt emelnék a bérüket – Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke

A hajdúsámsoni önkormányzat olcsón adott túl a telken, ahova végül bevásárló központ épült. A köztes tulaj járt gyanúsan jól – Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő

Az Energiaügyi Minisztérium szerint a Lex Akkugyárral – vagyis az ipari környezetszennyezés büntetését felpuhító rendelettel nem az akkugyáraknak, hanem a kohászati üzemeknek akartak segíteni, ezért módosítanak – Simon Gergely környezetkémikus, a Greenpeace vegyianyag-szakértője és Jávor Benedek volt európai parlamenti képviselő, a Fővárosi Önkormányzat brüsszeli irodájának vezetője 

Visszatért a Földre az OSIRIS-REx, és olyan mintákat hozott magával, amelyek az élet eredetéről árulkodhatnak – Kiss L. László, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója

A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérése – Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese

Tényleg a vállalatok profitéhsége tolta meg ennyire a magyar inflációt? – Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője

Kudarcot vallott az ispace japán startup első privát holdra szállásra tett kísérlete – Szabó Olivér Norton bemutatócsillagász 

A Fidesz új törvényjavaslata szerint a sajtóban elkövetett rágalmazás és becsületsértés csak a legsúlyosabb esetben legyen büntethető. Mit jelentene ez a gyakorlatban? – Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza

Teljesen értelmetlenné váltak a telefonfülkék? – Soproni Tamás Terézváros momentumos polgármestere 

Árt-e a pedagógusoknak az, ami a hétfői tüntetésen történt? – Kanász Nagy Máté, az LMP társelnöke és Kele János közgazdász, a Momentum elnökségi tagja

Az MKKP csikket akart szedni a csepeli HÉV sínek közül, de nekik kellett volna fizetni érte – Nagy Dávid, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója 

A környezetszennyezés és a dohányzás is árt a férfiak nemzőképességének – Dr. Kopa Zsolt, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján működő Andrológiai Centrum vezetője 

A 2022. január 5-ei adás ismétlése:

Minden valószínűség szerint átlagemberként a legtöbben nagy hatással nem leszünk az emberiségre. A gazdaság, a környezetszennyezés, a háborúk, a nagypolitika globális befolyásolása nem áll módunkban. A világot nem válthatjuk meg. De mindannyian hatunk legalább a közvetlen környezetünkre és ily módon végső soron az egész világra. Amit viszont megtehetünk, hogy a magunk belső világát, a tanult, a hozott és a kapott meggyőződésinket újra gondoljuk és talán egy jobb, egy élhetőbb élet reményében egy részüket át is formáljuk. Vagyis fejlesztjük önmagunkat.

A sorozat következő témája a szabadság. Ez egy meglehetősen összetett és bonyolult fogalom, tömören úgy mondhatnánk: a szabadság, mint a megvalósítás lehetősége. A szabad akarat kérdése elsősorban filozófiai kategória, mi a következő adásokban ennek vizsgálatát lelki értelemben kíséreljük meg, vagyis, hogy mi a helyzet a lélek szabadságával? Ebben a részben bevezető következik a témához. Egy fontos adottságunkról, a velünk született erkölcsi érzékünkről, az erkölcsi értékeinkről beszélgettünk. 

Megszólalók:

Síklaki István szociálpszichológus, egyetemi tanár

Szendi Gábor klinikai szakpszichológus

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 1. rész

Minden valószínűség szerint átlagemberként a legtöbben nagy hatással nem leszünk az emberiségre. A gazdaság, a környezetszennyezés, a háborúk, a nagypolitika globális befolyásolása nem áll módunkban. A világot nem válthatjuk meg. De mindannyian hatunk legalább a közvetlen környezetünkre és ily módon végső soron az egész világra. Amit viszont megtehetünk, hogy a magunk belső világát, a tanult, a hozott és a kapott meggyőződésinket újra gondoljuk és talán egy jobb, egy élhetőbb élet reményében egy részüket át is formáljuk. Vagyis fejlesztjük önmagunkat.

A sorozat következő témája a szabadság. Ez egy meglehetősen összetett és bonyolult fogalom, tömören úgy mondhatnánk: a szabadság, mint a megvalósítás lehetősége. A szabad akarat kérdése elsősorban filozófiai kategória, mi a következő adásokban ennek vizsgálatát lelki értelemben kíséreljük meg, vagyis, hogy mi a helyzet a lélek szabadságával? Ebben a részben bevezető következik a témához. Egy fontos adottságunkról, a velünk született erkölcsi érzékünkről, az erkölcsi értékeinkről beszélgettünk. 

Megszólalók:

Síklaki István szociálpszichológus, egyetemi tanár

Szendi Gábor klinikai szakpszichológus

"Használd, amíg bírja! Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár. Vegyél használtat, ha elromlott, javíttasd" - ezt kéri tőlünk a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Tényleg létezik olyan, hogy tervezett elavulás? Nehezebb az újabb háztartási- és elektronikai eszközöket javíttatni, mint régen? Meddig tartsuk a körforgásban egy terméket? Ezekről beszélgetünk Haraszti Anikóval, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársával. 

Folytattuk a beszélgetéssorozatunkat a Tudatos Vásárlók Egyesületével.
"Használd, amíg bírja! Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár. Vegyél használtat, ha elromlott, javíttasd" – ezt kéri tőlünk a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Tényleg létezik olyan, hogy tervezett elavulás? Nehezebb az újabb háztartási- és elektronikai eszközöket javíttatni, mint régen? Meddig tartsuk a körforgásban egy terméket? Ezekről beszélgettünk Haraszti Anikóval, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársával. 

Dr. Kuti Mónika, a PTE Közgazdaságtudományi Karának egyetemi docense volt a vendégünk, akivel a crowdfunding, azaz közösségi finanszírozásról beszélgettünk, hazai helyzetéről, sikerének titkairól. 

Folytattuk beszélgetéssorozatunkat a Tudatos Vásárlók Egyesületével. Ebben az adásban elkezdtük megismerni a tudatos vásárlók 12 pontját. A pénzed szavazat – hangzik az első pont. Gulyás Emesével, a TVE munkatársával arról beszélgetünk, milyen problémák kapcsolódnak a tömeggyártáshoz (gyermekmunka, kizsákmányolás, környezetszennyezés), és hogy igenis járjunk utána, az általunk kedvelt termék előállítója etikusan működik-e.

A műsor második fele a napenergiáé volt. November 15-től elérhető lesz egy kormányzati támogatási program lakossági napelemekre. A részletekről először Kujáni Pétert, az Energiatakarék szakértőjét, majd Magyar Lászlót, az Energiaklub szakértőjét kérdezzük.

Az adás témái és vendégei:

A járványhelyzetben bevezetett távoktatás miatt sokkal összetettebb lett a tanári munka. Dr. Kiss Géza Rátz Tanár Úr Életműdíjas matematikatanárt, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanárát kérdeztük.

A környezetvédő Ökologistic Alapítvány csapata azért dolgozik, hogy felhívja a figyelmet, milyen kritikus méreteket öltött napjainkra a környezetszennyezés. Vészity Kata, az alapítvány vezetője, az akció megálmodója volt a vendégünk.

Főszerepben a társadalom. Bíró Bori műsora a társadalmi felelősségvállalásról. Az adás hétről-hétre példákat hoz arra, hogy egy-egy cég vagy intézmény, netán magánszemély, milyen formában, milyen eszközökkel járul hozzá anyagi gondok, társadalmi problémák orvoslásához, az életminőség javításához, a fenntartható fejlődéshez. Ily módon is kifejezve, hogy felelősséget érez azért a környezetért, amelyben él és dolgozik. A Klubrádió 'Média a társadalomért' különdíjjal kitüntetett műsora. 

Nem mossa tenger a magyar végeket, de a világóceán szennyezettsége nekünk is feladatokat ad. A Magyar Tengerbiológiai Társaság alelnöke, Farkas János nyilatkozott a Klubrádiónak.