A Klubrádió hírműsora. Tudósítások, hírek, interjúk, riportok.
A nap legrészletesebb hírösszefoglalója délben és este, több szemszögből, objektíven, hitelesen...
Perintfalvi Rita katolikus teológus, hittanár, a katolikus teológiai tudományok doktora nemrégiben megtisztelő felkérést kapott a Deutsche Welle-től: írjon elemzést a pápa magyarországi látogatása kapcsán. Így írt és nyilatkozott erről:
"Mivel Ferenc pápa az argentin felszabadítási teológia képviselője, és mint ilyen, egész életében tanúságot tett arról, hogy Isten a szegények, a kirekesztettek, a bántalmazottak, az üldözöttek és a jogfosztottak oldalán áll, úgy gondolom, hogy látogatása nagyon tudatos döntés. Ennek hátterében az az erkölcsi hanyatlás áll, amely Magyarországon az elmúlt 13 évben végbement.... Azt hiszem, végső soron ez az oka annak, hogy Ferenc pápa eljön. Mert ez az ország egy missziós terület.”
Kutas László szobrász- és éremművész több mint százharminc különféle kisplasztikájából árad a jókedv, a humor, az irónia. Érmeivel jelentős nemzetközi sikereket ért el. Történelmi alakokat, írókat, költőket megidéző szobrai és domborművei szerte a Kárpát-medencében láthatók: Móricz Zsigmond, Jókai Mór, József Attila... Petőfi-szobra például az ukrán fővárosban, Kijevben áll. Két soproni alkotása két nemzeti sorstragédiánkról, a magyarországi németek kitelepítéséről és a holokauszt áldozatairól is megemlékezik. Idén március 15-én, 87 évesen vehette át a Kossuth-díjat.
Az édesapja zsidó vallású volt, születésekor még Reisz Róbertnek hívták, de Rátonyi Róbert néven vált ismertté. A névjegyén ez állt: táncos, komikus. Persze sokkal több volt annál. A prózai szerepekben is remek volt, szinkronizált, könyveket írt nagy szenvedélyéről, az operettről. Idén februárban lett volna 100 éves. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából a Nemzetközi Mensch Alapítvány minden évben megemlékezést szervez és átadja a Mensch, az Igaz ember díját. Idén posztumusz díjban részesítette Rátonyi Róbertet. A díjat a fia, ifj. Rátonyi Róbert zongoraművész vette át.
Groó Diána forgatókönyvíró, filmrendező, munkáiban rendszeresen megjelenik a közép-európai zsidóság, mint téma. Származását ugyanis élete fontos momentumának vallja.
„A zsidóság – életem része; a származásom miatt, és mert izgat ez a kultúra, illetve a még meg nem mutatott területe, ahogy én látom."
Erre példa majd’ minden filmje. Csak néhány a sok Közül: Trapéz címmel a 70 éves egykor SS-tiszt légtornászról készített dokumentumfilmet, a Córesz arról szól, mit kezd a holokauszt utáni harmadik nemzedék a származásával, a zsidóságával, a Csoda Krakkóban az első nagyjátékfilmje, részben önéletrajzi ihletésű, a Regina, a világ első női rabbijáról szól, aki Auschwitzban halt meg 42 éves korában.
Várdy Zoltán Amerikában született, élt, járt egyetemre és dolgozott. Édesapja révén tehette ezt meg, aki a pittsburgh-i Duquesne University tanára és az amerikai magyarság egyik legtermékenyebb történésze volt. Várdy Zoltán aztán gondolt egyet, és kalandvágyból „hazajött,” akkor, amikor sokan mentek el Magyarországról. Mit hagyott maga mögött, mi várt itt rá?
A Klubrádió hírműsora. Tudósítások, hírek, interjúk, riportok.
A nap legrészletesebb hírösszefoglalója délben és este, több szemszögből, objektíven, hitelesen...
Érdekes interjúk az előző napi hírműsorainkból - hajnalban újratöltve.
A műsorban folyóiratok szerkesztőségeinek szabad a pálya. Ők hoznak új megközelítéseket, új szereplőket, új témákat a Klubrádióba.
Profi újságírók mikrofon előtt. A Klubrádió szerkesztőségét Herskovits Eszter képviseli
Pontosan 50 évvel ezelőtt, 1973-ban tört ki a nagy botrány a balatonboglári kápolna tárlatán, amelyet az akkor is már ellenzékiségéről és végtelenül szabad gondolkodásáról ismert képzőművész, Galántai György szervezett a kápolnában. Erre emlékeznek az Art Pool Művészeti Kutatóközpontban rendezett kiállításon Galántai György és Klaniczay Júlia.
Vajon milyen lesz Budapest 50 év múlva? Erről szól Nina Kov és Deák Kristóf drón-színházi előadása a Flying Drónszinházi utazás 2073 Budapestjére. Nina Kovot, a rendezőt kérdeztük.
A Cirko Moziban a rendszerváltás idején készült kiváló magyar filmeket nézhetjük a következő napokban, mint pl. a Céllövöldét, Az én XX. századom-at, a Kárhozat-ot, a Napló apámnak, anyámnak c. filmet. Ezekről beszélgettünk Báron Györggyel. Ez volt a Café Péntek.
Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója – Skócia és a függetlenség
Gégény István, a Szemlélek blog főszerkesztője – A pápalátogatás várakozásai
Kerner Zsolt, a 24.hu újságírója – Engedmények Brüsszelnek az igazságszolgáltatásban, uniós támogatási egyenleg
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke – Megszünteti a kormány a közmeghallgatásokat közügyekben
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke – Méltánytalan a tizennyolc százalékos béremelési ígéret
Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elnöke –Tovább drágítják az élelmiszer árakat a kötelező akciók
Lattmann Tamás nemzetközi jogász – Budaházy György elnöki kegyelmet kapott
A Klubrádió hírműsora. Tudósítások, hírek, interjúk, riportok.
A nap legrészletesebb hírösszefoglalója délben és este, több szemszögből, objektíven, hitelesen...
Jámbor András, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese, a Szikra Mozgalom parlamenti képviselője – Úgy látja, célzott akciókról van szó a Szikra mozgalom lejáratására
Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter – Novák Katalin köztársasági elnök a pápalátogatásra hivatkozva kegyelmet adott Budaházy Györgynek és társainak
Szent-Iványi István külpolitikai elemző volt külügyi államtitkár, korábbi nagykövet – Pápalátogatás külügyes szemmel
A Klubrádió hírműsora. Tudósítások, hírek, interjúk, riportok.
A nap legrészletesebb hírösszefoglalója délben és este, több szemszögből, objektíven, hitelesen...
Azt mondják, egy háború mindenképpen megváltoztat mindenkit: a győztest és a vesztest is, sőt, úgy tűnik, hogy a harcok során az utcák, városok nevei sincsenek biztonságban. Németh András, a HVG szakértője beszélt arról, hogy az orosz-ukrán háborúban nem csak egymás ellen, de a kultúra ellen is harcolnak a felek, avagy hogyan lett Tolsztoj utcából Boris Johnson utca, illetve pontosan mire neveznék át egész Oroszországot?
Kairó, Új Kairó, még újabb Kairó? Hány főváros kell még Egyiptomnak, és miért? Hogy lesz valaki tábornagyból elnök, aztán pedig ingatlanspekuláns?
Bodnár Barna a piramisok országának Arab Tavasz utáni jelenéről és új - egyelőre még névtelen - kormányzati fővárosáról beszélt.
Hardy Mihály elmesélte, hogy alakult ki az orosz szülési turizmus Argentínában, és hogy mit is jelent ez. Kiderül, mennyibe is kerül ma pontosan egy orosz anyának, ha születendő gyermekét Buenos Airesben szeretné világra hozni, és egyáltalán miért jó ez neki?
A főúr, Benda László pedig a világ leggyakrabban nevet változtató fővárosának történetét mondta el. És ez nem vicc. A jelenleg éppen Astana néven jegyzett kazah település a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült nevének enyhén szólva is gyakori módosításai miatt.
Szolnok, Eger és Miskolc voltak az adás helyszínei.
Czapkó Dorottya a szol24.hu főszerkesztője arról számolt be, hogy hogyan teszi tönkre a fideszes városvezetés a helyiek egyik kedvenc szórakozását és szabadidős helyszínét.
Weil Zoltán Egerből jelentkezett, - őt többek között az egriszin.hu oldalról ismerhetik -, hogy röviden foglaljuk össze mondandóját: a helyi politika a selejt bosszúja.
Itt volt továbbá Miskolcról Bethlen Tamás, a borsod24.hu újságírója, aki azokról a próbálkozásokról mesélt sikeres és kevésbé sikeres történeteket, hogy mit tud kezdeni a város az ikonikus, ám lepusztult épületeivel.
Az élhető város – Összefoglaló az eseményről
Dr. Fehér János szemészprofesszor, kutatóorvos – Az úgynevezett komputer-szindróma
Balázs Péter volt uniós biztos, korábbi külügyminiszter, a Budapest Városdiplomáciai Akadémia igazgatója – A magyar külpolitika analízise
Szalai Máté, a velencei Ca' Foscari Egyetem kutatója – A közeljövő háborúi Közép- és Közel-Keleten
Ossza meg véleményét velünk a minden hétköznap más-más felvetett témáról. Hívjon minket és beszélgessen műsorvezetőnkkel!
A műsor telefonszámai: 06 1/387-8452, 06 1/387-8453
A Klubrádió hírműsora. Tudósítások, hírek, interjúk, riportok.
A nap legrészletesebb hírösszefoglalója délben és este, több szemszögből, objektíven, hitelesen...
A pénteki Ötösben Gálvölgyi János vendége a szombati Tánc Világnapja előtt: Keveházi Gábor balettművész, koreográfus volt.
Majd 11 órától Bóta Gábor színházkritikai rovatát hallhatták, valamint Ámon Heni gasztroblogger ajánlott különleges recepteket.
A Klubrádió hírműsora. Tudósítások, hírek, interjúk, riportok.
A nap legrészletesebb hírösszefoglalója délben és este, több szemszögből, objektíven, hitelesen...
Az Illinois állambeli Amgash átlagos amerikai kisváros, hétköznapi emberek élik itt hétköznapi életüket. De ha közelebbről megnézzük – ahogy Elizabeth Strout teszi Bármi megtörténhet c könyvében–, észrevesszük, hogy mindegyikük sorsa különleges. Egy asszony, aki mindig odaadóan gondoskodott a férjéről és a gyerekeiről, túl a hetvenen szerelmes lesz, és mindent hátrahagyva elköltözik Olaszországba. Egy vietnámi veterán kénytelen szakítani a szeretőjével, bár majd’ megszakad a szíve, mert a nő újra meg újra pénzt kér tőle, hogy megmentse drogos fiát. Egy nagyapát foglyul ejt egy boldogtalan színész, és váratlan számvetésre készteti… A városka neve az írónő előző könyvéből, A nevem Lucy Bartonból lehet ismerős. Miközben Lucy múltjába is jobban belelátunk, történetének mellékszereplői válnak főszereplővé ebben a bravúros novellafüzérben: a testvérei, az unokatestvérei és a város más lakói, köztük Mississippi Mary, a Csinos Nicely Lányok, Charlie Macauley. Mindannyiuk életét titkok és hazugságok szövik át, mi pedig tanúi lehetünk, amint egy különös találkozás, egy felbukkanó emlékkép vagy éppen a közelítő halál tükrében hirtelen meglátják, mi az, ami igazán fontos az életükben – és amint a félelmek, csalódások, veszteségek sötétjében feldereng a megbékélés és a megbocsátás. A Pulitzer-díjas Elizabeth Strout úgy tud írni szeretetről, szenvedésről, érzelmekről, hogy egy pillanatra sem csúszik át érzelgősségbe. Kíméletlenül, mégis mélységes együttérzéssel ábrázolt szereplőiben, akik vergődnek, bukdácsolnak, de mindig a jót keresik, az olvasó is magára ismerhet.
Pálinkás Szüts Róbert vendége Szemelyácz János pszichiáter-addiktológus, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke volt.
A Klubrádió hírműsora. Tudósítások, hírek, interjúk, riportok.
A nap legrészletesebb hírösszefoglalója délben és este, több szemszögből, objektíven, hitelesen...
Súlyos veszélyt jelent az egész világra a szudáni vérengzés – Szalai Máté, a Külügyi és Külpolitikai Intézet vezető kutatója
Az uniós jogállamisági feltételek több mint felét nem teljesítette a kormány – Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke
Miért látjuk mostanában gyakrabban a sarki fényt? – Kiss László, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója
Videó bizonyítja, hogy a győri reptérről szálltak fel az ukránoknak átadott katonai helikopterek – Zubor Zalán, az Átlátszó újságírója, a témában írt CIKK szerzője
A kilakoltatási moratórium végén maratoni ügyfélfogadással készülnek az utcajogászok– Szatmári Andrea, az Utcajogász Egyesület jogásza
Harminchét éve olvasták be a rádióban, hogy Csernobilban atomerőmű-baleset történt – Bedő Iván újságíró, a Magyar Rádió korábbi szerkesztője
Az adás vendége Bakk-Dávid Tímea az egykori Népszabadság munkatársa volt, aztán a Transtelexnél dolgozott, most szabadúszó anya és a szülés szabad élményéért kampányol.
Téma: Mi lesz a NER után?
Vendégek:
Lányi András író, filozófus és Deme Zoltán
Simonyi András volt NATO- és washingtoni nagykövet – David Pressman a magyar kormány háborúhoz való álláspontját támadta + Váratlanul leváltották a Magyar Honvédség vezérkari főnökét Ruszin-Szendi Romuluszt
Szepesházi Péter ügyvéd és jogvédő, egykori bíró – Lemondott Schadl György és a végrehajtói kar teljes elnöksége
Róna Dániel politológus, a 21 Kutatóközpont igazgatója – A Medián és a 21 Kutatóközpont felmérése azt mutatja, hogy Karácsony Gergely a legnépszerűbb Budapesten
Cseh Katalin, a Momentum Európa parlamenti képviselője – Cseh Katalin szembesítette a magyar valósággal Jon Stewartot, aki nem akarta elhinni, hogy Orbán még mindig hatalmon lehet
Gordon István Lengyelország-szakértő, a varsói Magyar Kulturális Intézet volt igazgatója – Azonosítatlan katonai eszköz roncsait találták meg Lengyelország északi részén
Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa – Élő TV-adásában lett rosszul Recep Tayyip Erdoğan török elnök, szívinfarktus gyanúja merült fel
A Klubrádió hírműsora. Tudósítások, hírek, interjúk, riportok.
A nap legrészletesebb hírösszefoglalója délben és este, több szemszögből, objektíven, hitelesen...
Hodász András, az angyalföldi Szent Mihály-plébánia volt plébánosa – A pápa barátságos viselkedése lehet az egyház jövője
Harangozó Gábor gazdasági agrármérnök, az MSZP Országos Választmánya Agrár- és Vidékpolitikai Tagozatának elnökhelyettese, volt Európai Parlamenti képviselő – Megvalósítható a skandináv szociális modell Magyarországon?
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője és honvédelmi árnyékminisztere – Leváltották a Magyar Honvédség vezérkari főnökét
A Klubrádió hírműsora. Tudósítások, hírek, interjúk, riportok.
A nap legrészletesebb hírösszefoglalója délben és este, több szemszögből, objektíven, hitelesen...
Utcajogász-maraton, rajzverseny és a lakásszegénységet átgondoló vitaszínház – a kilakoltatási moratórium április végi megszűnte után arra kell figyelni, nehogy tömegek kerüljenek az utcára.
ÉS:
Miért szálka a magyarországi hatalom szemében egy határon túli független lap, milyen NER-disznóságokat leplezett le a transtelex.hu? És egy meglepetés: a lap vezető szerkesztője a Klubrádió hallgatóinak azzal kedveskedett, hogy idézett egy még meg nem jelent szövegből, Tamás Ábel tollából. Ő Tamás Gáspár Miklós fia, és arról szól, hogy hogyan segíthetünk a sajtószabadság megőrzésével édesapja emlékének.
Megszólalók:
Kiss Natália, az Utcajogász Egyesült társelnöke
Vígh Emese, a transtelex.ro vezető szerkesztője
Dr. Süle Gabriella, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa – A dísznövények az invázióssá váló fajok egyik fő forrását képezik. Az emberi ültetés során új élőhelyre kerülnek, az öntözéssel és gondozással megteremtődnek a számukra alkalmas életkörülmények. Később a természetes élőhelyeken az emberi zavarások és az éghajlatváltozás okozta melegedés hatására létrejövő nyílt élettereket a kertekből kiszökve könnyen elfoglalják. Ilyen utat járt be a kokárdavirág is.
Csobay Krisztina, a Zöldövezet Társulás Egyesület elnöke – Az eldobható pelenka környezetvédelmi kára igen jelentős: egy kisbaba akár másfél tonna veszélyes hulladékot termel a szobatisztaságig. A pelenkák a vegyes hulladékba dobva lerakóba, vagy szemétégetőbe kerülnek. Az eldobható pelenkák kínálnak alternatívát a mosható pelenkák - amelyek ergonomikusak, könnyen használhatóak és környezetbarátak.