Magyarország választ
múlva
Nagy-Kálózy Esztert, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt, Érdemes- és Kiváló Művészt kerek születésnapján köszöntjük. Legújabb bemutatójában egy hozzá hasonló korú édesanyát alakít, és a szülővé válás történetén túl olyan kérdésekre is választ keres, amelyek sok nőben felmerülnek: mit jelent nőnek, anyának, a család mozgatórugójának lenni negyven, ötven – vagy akár hatvan év felett?
Szinetár Miklós volt az osztályfőnöke a hetvenéves korában elhunyt Tarr Bélának, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendezőnek és forgatókönyvírónak. A Magyar Állami Operaház egykori főigazgatójával, a Magyar Televízió volt elnökhelyettesével, rendezővel emlékezünk a magyar filmművészet nemzetközileg is elismert, meghatározó alkotójára.
Sebestyénné Farkas Ilona középiskolai zenetanár, karvezető a legendás Békés–Tarhosi Énekiskola diákjaként kezdte pályáját, ahol elsőként oktattak Kodály-módszer szerint. A tarhosi évek és a "tarhosi szellem" egész életében meghatározó hatással voltak – ahogyan mindazokra, akik részesei lehettek ennek a közösségnek. Kodály Zoltánnak tett ígéreteit betartotta: tanít, szervez, zsűrizik, és nem mellesleg három gyermek édesanyja, köztük a Kossuth-díjas Sebestyén Mártáé.
Dr. Frei Zsolt Széchenyi- és Prima Primissima-díjas fizikus, az MTA doktora, az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézetének volt igazgatója, az Atomfizikai Tanszék korábbi tanszékvezetője, valamint a gravitációs hullámokat vizsgáló nemzetközi LIGO-projektben részt vevő ELTE-s kutatócsoport vezetője. Szakterülete a Tejútrendszeren túli világegyetem és a gravitációs hullámok kutatása.
Scheer Róbert magyar származású, világot járt író, aki a haifai egyetemen szerzett diplomát filozófiából és művészettörténetből. Műveiben gyakran jelennek meg a többnyelvűség, az identitás, az emlékezet és a vándorlás kérdései.
