Joó Emese, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár, Archívum vezetője és Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra ZRT. vezérigazgatója voltak az adás vendégei. Főleg a Herendi Porcelánművészeti Múzeumban látható cirkuszi kiállításról esett szó, és a cirkusz meg a társművészetek kapcsolatáról.
Bóta Gábor kritikai rovatában beszélt a Nemzet Művészévé lett Hegedűs D. Gézáról, és például Az igazság gyertyái című marosvásárhelyi produkcióról, ami az Erdélyben keresztényekből zsidóvá átkeresztelkedett szombatosok sorsáról szól.
Az adás vendége Létay Dóra színésznő volt. Pályája elején Miskolcon játszott meghatározó szerepeket, hosszú ideig a József Attila Színházhoz kötődött, ahol legutóbb az Anna Karenina címszerepében volt emlékezetes. A legtöbben a Jóban Rosszban sorozat Pongrácz doktornőjeként ismerik. Kritikus a véleménye a színházi szakmáról, volt, hogy a pálya elhagyása is foglalkoztatta, de most újult erővel veti bele magát a munkába.
Akritikai rovatban Bóta Gábor megemlékezett a 70. születésnapja után meghalt Mihályi Győzőről. Szó volt még a Hóhérok tatabányai előadásáról, amit a Városmajorban látott, és ugyanitt újra nézte az Ez történt Újvidéken című produkciót, ami ismét nagyon tetszett neki.
Az adás vendége Hajduk Károly, aki a Katona József Színházban kezdte a pályát, most az Örkény Színház kiváló színésze. Mindig játszott, és játszik is, független színházakban is, ezt igen fontosnak, tartja, mert megújítják a színházi szakmát, és számára is "vérfrissítést" jelentenek.
Bóta Gábor kritikai rovatában beszélt Az álarcosbál előadásáról, és a Gyulai Várszínházban látott Bohócokról, Madarakról, Boszorkányról.
Az adás vendége Bordás Barbara, musicalek és operettek főszereplője, a Budapesti Operettszínház tagja, aki kiválóan énekel, jól is játszik, és a nőiességével ugyancsak hódít. Túl van egy magánéleti válságon és újrakezdésen, a színpadon pedig izgalmas feladatok találják meg.
Bóta Gábor kritikai rovatát hallhatják a műsor második részében. Beszámolt arról milyen "kalandokat" élt át a Sziget Fesztiválon, és miket látott a Gyulai Várszínházban.
A Művészbejáró vendége Blasek Gyöngyi bábművész, aki elmúlt már 83 éves, de még mindig több szerepet játszik, és a következő szezonban újra készül. Bámulatos vitalitás jellemzi. A férje is bábszínész volt, a lánya, az unokája is az. Az árnyjáték hazai szakértője, amit változatlanul tanít is.
A műsor második részében Bóta Gábor kritikai rovatát hallhatták. Beszélt, többek között, a Ne most, drágám előadásáról, amit a Városmajori Szabadtéri Színpadon látott, és arról, hogy a bulvárkomédiákban miért a megcsalás általában a központi téma.
Bacskó Tünde a Pécsi Nemzeti Színház volt tagja, a Tandem Színház megalapítója és színésze volt az adás vendége. Bámulatos intenzitással játszik humorosat és tragikusat egyaránt. Alig múlt ötvenéves, de már Spiró György Csirkefej című darabjának főszerepét, a Vénasszonyt is hitelesen alakítja. Hamarosan egy sorozat címszereplője lesz, amiről még nem beszélhet. A Tandem pedig társadalmi kérdések iránt érzékeny színház, együtt dolgozik például hajléktalanokkal, vagy gyrekeknek készít olyan interaktív produkciókat, amelyek előadása közben arra készteti őket, hogy merjék bátran vállalni a véleményüket.
Bóta Gábor kritikai rovatát hallhatták a műsor második részében. Beszélt az Evita bemutatójáról, ami a Margitszigeti Színház és a győri teátrum közös produkciója, és a Donkihóte-projekt premierjéről, ezt a Városmajori Szabadtéri Színpad és az Örkény Színház együttműködésében mutattak be.
Fejes Kitty, a Fővárosi Nagycirkusz balettkarának vezetője, koreográfusa a Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola évfolyamvezetője volt az adás vendége. Több mint 150 zenés produkciót koreografált, de az utóbbi években főleg arra koncentrál, hogy a táncnak milyen szerepe van cirkuszi produkciókban.
Tarnóczi Jakab, az egyik legtehetségesebb fiatal magyar színházrendező volt a Művészbejáró vendége. A Katona József Színház tagja, de mind többen keresik külföldi munkák miatt is. Ő pedig keresi a lehetőséget, hogy minél közelebb hozza testi valójukban is a színészeket a nézőkhöz. Szeret sokat kísérletezni, érdekli a musical és a film is.
A kritikai rovatban a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának előadásairól volt szó, például egy olyan Csárdáskirálynő produkcióról, ami este 9-kor kezdődött, hajnali 1 óra után volt vége, és hosszantartó álló vastaps, ováció fogadta.
Fenyő Iván színész volt a Művészbejáró vendége. Beszélt arról miért vált fontossá számára a spiritualitás, miért töprengett el egy baleseten, amit ő okozott, és ami sok tekintetben meghatározta az életét. Fontosnak tartja, hogy jó néhány dologban segít embereknek, de már hiányzik neki a színház.
Bóta Gábor kritikai rovatát hallhatták a műsor második részében. Szó esett Boban Markovic és zenekara meg a Székesfehérvári Balett Színház Parádécímű, vitalitástól és életörömtől kicsattanó közös produkciójáról a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, és a Keleti István Művészeti Iskola végzőseinek vizsga előadásáról a Pinceszínházban.
Borsi Cintia a Fővárosi Nagycirkusz kereskedelmi vezetője és Urbán Ádám a fotósa a Művészbejáró vendégei. Szó esett arról mi vonz minden korosztályt és társadalmi réteget a cirkuszba, és arról is milyen az élet a háttérben, a porond mögött, hogyan gyakorolnak akár a folyosókon az artisták, amit Ádám nagyon szeret fényképezni.
Bóta Gábor kritikai rovatában hallhattak arról, hogy Huszti Péter és Kovács István, akik egy osztályban végeztek, 80 évesek, meg arról is milyen a Carmen az Operettszínházban és a Három nővér Kecskeméten.
Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter 33 éve házasok, szinte mindent megbeszélnek. Azt is megvitatták, hogy Péter vállalja-e a Vígszínház igazgatását. Eszter féltette. Bóta Gábor műsorában szó esett például az ország, a szakma megosztottságáról, kiskirályokról, a múlt feldolgozatlanságáról, a jelen zaklatottságáról, együtt játszott szerepekről, az ötszázadik előadásához közelítő És Rómeó és Júliáról, az összetartozás erejéről.