Archívum

A hallgatók emlékeiből rakja össze az ismeretlen főváros képét Panxnotded Miklós. Budapest épületein, parkjain, közterein, szórakozóhelyein, legendáin keresztül bemutatkozik a város régi és akár az új arca is.

És mi van ha nem telefonálnak? (+36 1 240-6953 és +36 1 240-7953; SMS: +36 30 303-0953

Az Anno Budapest Facebook-oldala

Az egyes adások videós ajánlói elérhetők a YouTube csatornánkon is.

Az Anno Budapest adásait podcast formában is lehet hallgatni.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Az Anno Budapest adásában beléptünk a bürokrácia útvesztőibe.

Hogyan zajlott egykor az ügyintézés a tanácson - ez volt a műsor alapkérdése, és ehhez vártuk a hívásaikat. Milyen pozitív és  kálváriát okozó lakásügyi, anyakönyvi, járműilletékességi, nyugdíjfolyósítási, tb-ügyi, ingatlanjogi, engedélyeztetési, hulladékkezelési és mindenféle problémáikkal kapcsolatos történeteik vannak, melyeket a tanácsi elvtársak, ügyosztályvezetők, előadók segítségével, vagy éppen hátráltatásával kellett megoldaniuk? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a mai helyzettel összehasonlítva mi működött jobban és rosszabbul?

„A magyar kultúra fegyvertára erős fegyverrel szaporodott. Ez a fegyver a most meginduló broadcasting, amelynek jelentőségét ismertetni nem szükséges.” - nyilatkozta Kozma Miklós miniszteri tanácsos, az MTI elnöke, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. alelnök-igazgatója a Magyar Rádió alapításakor.
A most zajló „demilitarizáció” egyik mérföldköve, hogy le akarják bontani a rádió egykori épületeit a Palotanegyedben. Már két héttel ezelőtt is ezzel a témával, a Bródy Sándor utca 5-7-tel foglalkozott az Anno Budapest, de olyan sokan szólni akartak a témában, hogy rengetegen nem fértek bele a műsorba.

Rendhagyóan alakult az Anno Budapest szeptember 15-én, ugyanis a rossz idő miatt le kellett mondanunk a Szörp Szóda Fesztivált. Arató András, a Klubrádió igazgatósági elnöke ült be Panxnotded Miklós mellé az élő adásba, és elnézést kért hallgatóinktól a rendezvény elmaradása miatt továbbá bejelentette őszi gyűjtőkampányunk elindulását.

A stúdióban kiosztották az Arany Zebra-díjakat (ez lett volna a Szörp Szóda egyik fontos eseménye). A közönségdíjas Pethes Vivien szerkesztő-riporter lett, ő kapta a legtöbb szavazatot az elmúlt hetekben a hallgatóktól. Dési János műsorvezetőnknek – aki még Bolgár Györgynél is (pár héttel) korábban érkezett a rádióhoz – ítélte a szakmai díjat a vezetőség. Kemény Dániel technikus-riporter-hírszerkesztő pedig – ahogy Panxnotded Miklós fogalmazott – a Klubrádió megmentéséért a különdíjat vehette át. Köszönjük az életmentést! – olvasható az oklevelében.

Bródy Sándor utca 5-7.

1925-ben indult, 1928-ban költözött a Bródy Sándor (akkoriban Főherceg Sándor) utcába a Magyar Rádió. Itt, a Palotanegyedben épült fel Európa első és máig működő rádiós stúdiópalotája a város szívében Gerlóczy Gedeon tervei alapján. Itt épült fel a Nobel-díjas Békésy György tervei alapján a híres 6-os stúdió, ahol maga Ennio Morricone is vezényelte a Magyar Rádió zenekarát. Itt állították fel a híres büfét 1949-ben, a Pagodát, ahol mindenki találkozott. 1952-ben hat hét alatt felhúztak egy atombunker stúdiót három méter vastag falakkal. Itt áll a világhírű 22-es stúdió, ahol Conchita Wurst is rögzítette lemezét és a Berkeley Egyetem végez akusztikai kísérleteket. Irodalmi műsorok szóltak innen, melyekben Karinthy, Kosztolányi, Márai, Radnóti olvasták fel műveiket. 1938-ban Pacelli bíboros - későbbi nevén XII. Piusz pápa - innen köszöntötte a híveket az Eucharisztikus Kongresszuson. Itt zajlottak az 1956-os forradalom legkeményebb harcai. És innen szólt a kivételes színvonalú, a 80-as években a szabadság légkörét sugárzó sok-sok politikai adás, amikben számos egykori és mostani klubrádiós kollégánk részt vett.

Ez a komplexum költözött el 2015-ben innen, és ezt az épületegyüttest igyekeznek most szinte teljesen (két palota és a Bródy Sándor utcai traktus kivételével) a földig rombolni, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megrendelésére a Pázmány Péter Katolikus Egyetem gigantikus új kampusza felépüljön.

Erre az egykori Magyar Rádióra emlékeztünk az adásában. 

Az Anno Budapestben folytattuk a múlt heti visszaemlékező műsorunkat, melyben azokra a fontos hírességekre emlékeztünk, akik már nincsenek velünk. Alain Delon halála kapcsán jött elő a téma, és olyan sokan telefonáltak a múlt héten, és annyian nem kerültek már sorra, hogy prolongáltuk a vasárnap délutánt: Panxnotded Miklós megint várta a hívásaikat, hogy elmondják neki, kik azok a sztárok, legendák (színészek, zenészek, egyéb hírességek), akikért rajongtak, de már nincsenek közöttünk és fájó a hiányuk.

Mindig a legjobbak mennek el - meg nemcsak a legjobbak, de többnyire azokra emlékezünk gyakran, akiket szerettünk. Akkor is, ha személyesen nem ismertük őket, de sokat jelentettek nekünk valamiért. A művészek ilyen személyek; ha meghalnak, sokan gyászolják őket, és még igazi rajongónak sem kell lenni hozzá.

Nincs egy hete, hogy itt hagyott minket Alain Delon, aki igazi ikon volt, sokan bálványozták. Az elmúlt pár évben sokan mentek el. Az Anno Budapest  adásában Panxnotded Miklós várta a hívásaikat, hogy elmondják, kik azok a sztárok, legendák (színészek, zenészek, egyéb hírességek), akikért rajongtak, de már nincsenek köztünk és fájó a hiányuk.

Az Anno Budapest adásában gólyatáborba mentünk. A gólyatáborok eredetileg az ismerkedésről szóltak, a frissen felvett egyetemisták és főiskolások egy lehetőséget kaptak arra, hogy beilleszkedjenek egy közösségbe. A rendezvény önmagában egy gesztus, amikor a csoport befogadja az új érkezőket, ám ehhez meg kell ismernie az új tagokat, nekik pedig a csoport írott és íratlan szabályait, továbbá a hatalmi viszonyokat. Ez a rituálé az állatvilágból eredeztethető. A vidéki táborokban szervezett, vetélkedőkkel és féktelen bulizással megspékelt beavatási rítusok jó esetben nem mentek túl a jó ízlés határán, és nem a megalázásról szóltak, de bizony voltak olyanok, amik igen, általában ilyenkor kerülnek be a hírekbe a hasonló rendezvények, és emiatt lehet olyan túlkompenzáció, amilyen a 2024-es műegyetemi tábor előírásában is szerepel, ahová tilos alkoholt, hajtógázas dezodort, ollót, körömcsipeszt óvszert vinni. Önöknek milyen emlékeik vannak a gólyatáborokról?

Az Anno Budapest adásában nyaralni mentünk a múltba. Nem is akárhová, hanem a SZOT-üdülőbe, mivel mind szakszervezeti tagok voltunk, ha másért nem, akkor azért, hogy a vállalat üdülőjét néhány évente használhassuk, vagy beutalót kapjunk valami tuti helyre: Mezőkövesdre, Hajdúszoboszlóra, Harkányba vagy a Balcsira. Jön az egész család, olcsó a nyaralás, még ha fapados is, ha langyos is a sör, de nekünk így is jó. Önök a Balatont vagy a gyógyfürdőket preferálták? Milyen volt a szállás, kellett-e mással osztozni a szobákon? Két hét volt egy turnus? Milyen unalmas programokat szervezett a kultúros? És mitől volt mégis ez az egész annyira szerethető?

Volt egyszer egy zenekar, mely szólni többé nem akar. Az Anno Budapest a Locomotiv GT-re, LGT-re, a Loksira, a Kicsire, a Nagyra, az Artúrra és az Indiánra emlékezett. A magyar könnyűzene egyik legnagyobb hatású bandájára, akik másképp csinálták, és 1971-től 1987-ig ontották a jobbnál jobb dalokat, lemezeket, és adta a koncerteket a Tabánban, a Bem rockparton, a Budai Parkszínpadon, vagy 1992-ben a Nyugati pályaudvaron. Akik adtak ki lemezt Angliában, felléptek az egész világon, kísérték Kovács Katit, és akik ellenfél nélkül maradtak egészen 2013-ig, amikor utoljára felléptek. Az alapítók közül nincs már itt Laux József és Barta Tamás; elment Somló Tamás is; de még velünk van Karácsony János, Solti János, Frenreisz Károly és Presser Gábor, azaz Pici bá.

Elkezdődtek a 33. nyári olimpiai játékok Párizsban. Mi más lehetne a témája az Anno Budapest adásának, mint az sport négyévenkénti nagy ünnepe? Megidéztük a korábbi olimpiákat, sikereket, bukásokat, megható pillanatokat, élményeket. Tévén vagy személyesen látták? Csak az arany számít? Melyik volt a legemlékezetesebb tudósítás? És a legizgalmasabb? Ki volt a kedvenc olimpikonjuk? Melyik volt a legemlékezetesebb megnyitó? Téli vagy nyári?

Életünk során - akár többször is - előfordul, hogy hátat fordítunk addigi munkánknak, és nem csupán munkahelyet váltunk, de szakmát is. Az Anno Budapest adásának a témája a pályaelhagyás, karrierváltás.

Panxnotded Miklós olyan hallgatók telefonjait várta, akik életük egy pontján önszántukból vagy kényszerűségből pályát módosítottak, és elmesélik, hogyan élték meg azt. Legyen valaki tanárból idegenvezető; alkalmazottból vállalkozó; rádiósból építőipari melós; adóellenőrből gázszerelő; rendőrből biztonsági őr - minden történet érdekes, akkor is, ha nem vidám.

Egykori iskolai mozilátogatásokra invitált az Anno Budapest adása. Panxnotded Miklós segítségével felidéztük a kötelező és kötelezően ajánlott általános és középiskolai moziélményeket, amikor kivezényelték a diák elvtársakat, hogy a senki által nem nézett szovjet filmalkotásokat vagy egyéb kurzusfilmeket megnézzék, ezzel is javítva a statisztikákat. Itt az alkalom, hogy megemlékezzünk ezekről a filmekről, az ülések alatti kúszásokról, a vetítővászonnak dobott rohadt körtéről, amit uzsonnára kaptunk, a folyamatos duruzsolásokról a filmek alatt, a „tudom, melyik osztályba jársz, megmondalak az osztályfőnöködnek” fenyegetésekről. De még az is lehet, hogy voltak jó filmek is a kínálatban, vagy éppen amikor valamiért olyan filmet adtak, ami valahogy kilógott a kínálatból. Megidéztük ezeket az emlékeket a műsorban, ahol Báron György is megszólal.

Magyarország bár sosem volt nagyhatalom az autósportban, egyes szakágakban azért oda tudott érni a világ élvonalába. És igenis népszerű sportról van szó, ezért is tűztük műsorra az Anno Budapest adásába.

Panxnotded Miklós arra ösztönzte a Klubrádió hallgatóit, hogy telefonáljanak be az adásba és meséljenek neki gokartról, szlalomról, autókrosszról, rally krosszról, rallyról, gyorsasági versenyekről, kamionos versenyekről, Forma-1-ről, tereprallyról, driftről és dragster futamokról, melyeken ott voltak nézőként vagy versenyzőként. Tudták, hogy a Svábhegyen már 1920-ban megindultak a hegyi autóversenyek –, melyek a Pasaréti térről indultak? Hogy került oda Rudolf Steinweg emlékműve? És az megvan, hogy 1936 és 1972 között rendszeresen tartottak autós és motoros versenyeket a Népligetben, de még a Városligetben is? Tudják, hogy 1936-ban tízezrek nézték a népligeti első magyar Grand Prix-t? Emlékeztünk Hartmann Lászlóra, Kesjár Csabára, a Ferjáncz-Tandari párosra, Tóth Jánosra, Baumgartner Zsoltra, Dobor Dezsőre, a Hungaroringen gokartozó Roger Taylor Queen-dobosra, a rallye matricákra, Frank Tamásra, Darázs Antalra, Michelisz Norbertre, Kiss Norbertre, a tuning ladákra, meg ami még előjön a memóriájuk mélyéről.

Anno Budapest: Kisbolt sirató

Hová lettek a kisboltok? A spéci szolgáltatások? A jó kis szaküzletek? Elmosta őket az idő és a multik. A régi jó dolgokból tényleg nem maradt semmi?

Az Anno Budapest adásában ezeket a régi kisboltokat sirattuk Panxnotded Miklóssal. A henteseket, a butikokat, a cipészek, az édesség boltokat és békebeli cukrászdákat, a szemfelszedőt, a trafikost, a nemrég megszűnt szódaüzletet a Baross utcánál, az egykori töltőtollas bácsit az Astoriánál, a csilláros-villanyszerelőt a Népszínház utcában, a kalapost, a fényképészt...

Az Anno Budapest adásának témája az esti iskolák vagy ahogy nevezték, a dolgozók esti iskolája. Akik nem tudtak valamiért érettségit szerezni, azok akár felnőttként vághattak bele munka mellett a tanulásba. De voltak olyan problémás diákok is, akiket eltanácsoltak középiskolából, és ilyen formában szerezhették meg végül a középfokú végzettséget. De a szakmunkások szakközépiskolája megalakulásáig a szakmunkásképző iskolákban végzettek évbeszámítással tanulhattak a dolgozók gimnáziumában. Többféle oktatás is volt: az esti tagozat, a levelező tagozat, az Intenzív tagozat, az Irányított egyéni tanulás és a magánvizsgára előkészítő tanfolyam. 

Az Anno Budapest egy harmincöt évvel ezelőtti neves napot idézett meg a műsorban. Nagy Imrét, az 1956-os forradalom mártír miniszterelnökét ezen a napon temették újra. Önök mit csináltak ezen a napon? Ott voltak a Hősök terén? Vagy a 301-es parcellánál jelentek meg a rákoskeresztúri köztemetőnél? Milyen érzéseket váltott ki Önökből az a nap és az elhangzott beszédek, többek közt Orbán Viktoré? Mit gondolnak a hatodik koporsóról ma?

Esetleg a telken hallgatták a történéseket a Sokol rádión? Emlékeznek-e arra, hogy aznap 12 óra 30 perckor pedig egy percre megállt az élet és országszerte megszólaltak a harangok? A járókelők egyperces néma megállással, a gépjárművezetők megállással és dudálással tisztelegtek Nagy Imre és mártírtársainak emléke előtt.

Glettelőr, furik, fándli, trepni,
colstok, dragacs, cúg és zenkli,
simítókanál, riglifa, stikli,
istráng, véső, fugázó, prokni,
trapper, spatula, kartesli, sarogja,
Tizenkét kőmíves is mind azt harsogja:
építsetek, hogy rombolhassatok,

az Anno Budapestben tombolgassatok! Az Anno Budapestben folytatódott az építkezés. Olyan sokan telefonáltak a múlt héten, hogy Panxnotded Miklós prolongálta az adást és a mai adásban is várta az építkezéses történeteiket, legyen szó családi vagy hétvégi házról, netán nyaralóról.

Önjelölt szakik, amatőr kőművesek, egykori építkezők figyelem! Az Anno Budapest témája a családi házak és nyaralók építése. Önök hogy építették fel a családi, vagy hétvégi házukat, nyaralójukat? Sokat spóroltak-e azzal, hogy önerőből, esetleg ismerősökkel, rokonokkal, barátokkal kalákában dolgoztak? Kellett-e építési engedély, és ha igen, akkor hogyan játszották ezt ki? Honnan szereztek építőanyagot? Gyorsabban készült el a ház, mint Petrocellié? Mihez kellett mindenképp szakembert hívniuk? Faház, Kádár-kocka, vagy valami egészen más lett az eredmény? És ráment-e a kapcsolatuk az egész projektre?

Cseh Tamás zeneszerző, énekes, színész, előadóművész, rajztanár. Jelenség, nem „egy kitalált személy”. Volt és van. És lesz. Őt idéztük meg az Anno Budapestben. Panxnotded Miklós műsorvezető arra invitálta a hallgatókat, hogy osszák meg CsehTamás-emlékeiket. Mik a kedvenc dalaik? Hol találkoztak vele? Jártak-e koncertjén? Látták-e színielőadáson a Katonában vagy a Bárka Színházban? Látták-e a Nyom nélkülben, amiben mesterbűnözőt alakít, vagy Jancsó Szerelmem, Elektrájában? Az Utóiratban, az Idő vanban vagy a Csinibabában? Jártak-e a bakonyi indiántáborban? Milyen Cimbora volt „Füst a szemében”? Miért volt megismételhetetlen a Bereményi Gézával alkotott kettősük, illetve az általuk megálmodott alteregófigurák, Antoine és Désiré? Megvan-e a Másik Jánossal közös Levél nővéremnek lemeze otthon? Vagy a Műcsarnok? Mit tudnak Irénről? Bíró Imréről? Fáskerti elvtársról? Joó Zsuzsáról?

Az Anno Budapest adásában a tökéletes lánykérés receptjét kerestük a hallgatók segítségével. Önöknél hogyan történt, vagy az ismeretségi körükben. Nem kell feltétlenül valami nagyon megszervezett ceremóniára gondolni, mert nem mindig azok sülnek el a legjobban. Mik a szükséges kellékek? Virág? Gyűrű? Szabad-e a megkérendő lányt kész helyzet elé állítani? Meg kell-e mindezt beszélni az apósjelölttel előtte? Ki kell-e kérni a jányt a háztól? Mikor érzi úgy az ember, hogy itt a tökéletes pillanat? Nyilvánosan vagy kettesben az igazi? Mikor kell nemet mondani? Spontán akció volt vagy sokáig tervezett? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel műsorbizottságunkban, de vártuk a témához kapcsolódó sztorikat, emlékeket hallgatóinktól.

Hogyan tettek szert nyugati márkájú gépjárműre? Na nem most, hanem az átkosban vagy a rendszerváltást követően? Az Anno Budapest adásában ezt a kérdést boncolgatta Panxnotded Miklóssal a betelefonáló hallgatókkal. Miben voltak jobbak ezek a járgányok, mint a KGST-s autók? Egyáltalán jobbak voltak? Hogyan hozták be az országba? Honnan szereztek alkatrészeket hozzájuk? Kitől vásárolták? Miért szánták el magukat, hogy egy nyugati verdát vegyenek? Franciát vagy németet? Esetleg angolt, japánt, netán amerikait? És egyáltalán miből? Hogyan lett a körlámpás fekete merdzsó zöldséges merci? Igaz volt-e, hogy az Opel sose kop el? Hová kerültek a pártfunkcik levetett autói? Milyen nyugati modelleket árult a Merkúr? Melyik autóért csorgott a nyáluk, de sose tudták megengedni maguknak? Miben tudtak segíteni a disszidens rokonok? Használt vagy új volt az első?

Merhaba! Külföldre vette irányát az Anno Budapest adása, méghozzá Isztambul közepére, a Nagy Bazárba (másnéven Fedett Bazárba), mely a világ egyik legnagyobbja a maga műfajában, 250-400 ezer látogató fordul meg itt naponta - nem számolva a macskákat. A 15. században épült piac valaha nagyobb volt, mint ma, amikor 47 ezer négyzetméteren, 6 utcán 4000-nél is több üzletben bolyonghatunk, melyeket kétszer földrengés és tizenegyszer pedig tűzvész is sújtotta.

Aki járt már ott, sosem felejti el a hangulatot, az illatokat, a kedvességet, a kalmárszellemet, a szőnyegeket, a kerámiákat, az ékszereket, amuletteket és drágaköveket, a mozaiklámpákat, a teáskészleteket, a simitet és a baklavát, a kézzel festett ruhákat és textíliákat, a fűszereket és édességeket, a shishát és a jó török teát - amivel az árusok kínálják a vevőket, akiknek kötelező rituálisan alkudniuk - és persze megint csak a macskákat.

Vettek itt bőrcuccokat, hamis „kaszuccsí” farmert, kamu parfümöt vagy bármi mást?

Az Anno Budapest témája a Piramis. Na nem a fáraók otthona, hanem a 70-es/80-as évek kultikus magyar hard rock bandája, a Som-Gallai- Révész-Köves-Závodi kvintett. Az 1975-ben alakult, a csöves - vagy, ahogy akkor hívták, a bamba generációs - fiatalok egyenesen rajongtak az akkor idehaza újszerű hangzást produkáló zenekarért, senki nem értette a Piramis-JELENSÉGET, melyről így ír Sebők János Magya-Rock 2.című könyvében: 

„A Piramis ritka szerencsés pillanatban érkezett a hazai rockvilágba. Merész újításuk (a hard-rock felvállalása a divatból is kikopó middle of the road-pop ellenében) találkozott egy felnövekvő, új tizenéves generáció érzés- és gondolatvilágával. A társadalmi szervezetektől, intézményektől a szükségesnél és igényeltnél kevesebb figyelmet kapó fiataloknak a kemény rockzene segített az önmagukra eszmélésben, a Piramisé lett az az elvitathatatlan szerep, hogy zenéjükkel, dalszövegeikkel először fejezzék ki ennek az új generációnak a hangulatát, érzéseit, vágyait.”

A betelefonálók minderről Panxnotded Miklóssal beszélgettek. Miért volt Kölyök a fiatalok bálványa? Mennyire volt jó gitáros Zacskó, illetve jó dobos a Pinyó? Miért nem tudta Gallai helyettesíteni Révészt az énekes poszton? Hogyan zsarolták meg Som Lajost, hogy jelentsen a zenekarról, és ha nem ír alá, akkor ugrik a nyugat-európai turné a Steppenwolffal? Hogyan is volt az az aranycsempészéses balhé? Hogyan lehetett olyan lemezcímet adni, hogy Erotika? És hogy jártak-e az IfiParkban vagy valahol máshol Piramis-bulin?

Amikor a külföldre utazás még nem jog volt, hanem kiváltság, létezett a valutakeret intézménye. Erről szólt az Anno Budapest. Mennyi is volt az annyi? Van, aki szerint három évre járt 50 dollár. Mások szerint a 60-as évek végén háromévenként lehetett valutát vásárolni, viszont évente is lehetett nyugatra utazni, de csak 5 dollárral a zsebben, majd ezt az összeget fokozatosan emelték. Más szerint a meghívó útlevélhez 50, a turista útlevélhez 70 dollárt lehetett kiváltani, több valutát nem lehetett kivinni az országból mert az bűncselekménynek számított. A vásárolt valuta mennyiségét (és a keretből még fennmaradó összeget) az útlevél mellékleteként szolgáló „valutalapon” tartották nyilván. A valutakereten felül eleinte mindössze 400 forintot lehetett kivinni az országból, ezt is 100 forintosnál kisebb címletekben. Ez a hazaútnál felmerülő kisebb költségekre volt csak elegendő. Önök hogy emlékeznek?

Mindig kell egy barát, és a könyv a legjobb barát. Mert könyvvel könnyebb. Az Anno Budapest aktuális adásában az ünnepi könyvhetekről emlékeztünk meg.

Melyik évben és hol voltak kint könyvheti rendezvényen? Milyen hírességgel találkoztak ott, melyik szerző dedikált Önöknek kötetet? És hol ünnepeltek: a Vörösmarty téren vagy máshol? Mely kiadóknak voltak a legjobb standjaik? Budapesten vagy vidéken? Hány könyvet tudtak megvenni régen és mennyit most? Vannak-e emlékeik könyvtári, iskolai, munkahelyi könyvünnepről? Könyvhét vagy könyvfesztivál? Egyáltalán, mit jelent Önöknek az olvasás, és mitől különleges a könyv ünnepe? 

Az Anno Budapestben igyekeztünk elsimítani a főváros-vidék ellentétet és a múlt heti műsorunkhoz hasonlóan folytattuk a falusi élet különlegességeinek bemutatását.

Anno Budapest: Élet falun, tanyán

Húsvét vasárnap délután az Anno Budapest adása vidékre ment, hogy felidézze a falusi idillt, a tanyasi életet, a régi szép emlékeket. A biciklin szállított PB-palackot; a templom melletti kocsmát, a hazafelé baktató tehéncsordát, a jó levegőt, a vasárnapi ünneplőbe öltözést, a petróleumlámpát, a hajnali kakasszót, a padlás kincseit, a disznóvágást, a szüretet, a pecázást, a nagyszülőket, a kutat és az összegyűjtött esővizet mosáshoz, a "hamis" kutyákat láncon, a galambdúcokat, a reggeli sorban állást a kenyérért, a még meleg tejet, a gyermekkor izgalmait egy falusi udvaron, a légycsapót és egérfogót, a nyárikonyhát, a népi játékokat, a csettegőt, a kapcás gumicsizmát, a hangokat és illatokat - meg minden, ami a vidéki idilli életről eszünkbe jut.

Költözködés

Az Anno Budapest következő adásában költözködtünk: el,- ki-, be-, össze- és szét-. Panxnotded Miklós várta költözéses történeteket. Hogyan vitték fel a hangversenyzongorát a nyolcadikra; vagy miképp éltek dobozokból hónapokig; milyen volt az első saját otthonba belépni; milyen károkat szenvedtek el a költözködés során; segítettek-e a barátok; milyen járműveket vetettek be a siker érdekében; tényleg a banános láda volt a legjobb pakolódoboz; kiújult-e a lumbágójuk; húztak-e fel az emeletre csigával szekrényt az ablakon keresztül; stb.

„Gyerekek a Moszkvics, a Moszkvics, a Moszkvics az jó kocsi. Négyütemű motorja van, és a négy ütem az isteni! A Moszkvics, a Moszkvics, a Moszkvics az egy jó kocsi, csak pirosra kell festeni, és máris egy jó kocsi a Moszkvics”- énekelte a Csókolom együttes, és hát nagyon úgy tűnik, igazuk volt, mert a múlt heti Moszkvicsról szóló Anno Budapestbe olyan sokan telefonáltak be, hogy meghosszabbítottuk az adást: folytatjuk a témát. Miért volt jó / miért nem volt jó Moszkviccsal járni; meg mindenféle moszkvicsos emlékek.

Ezúttal az az autó volt az Anno Budapestben főszerepben, ami magyarul a slusszkulcsa miatt lett széles körben ismert. Igen, a kettes számú szovjet autógyár terméke, a Moszkvics volt a fókuszban.

Panxnotded Miklós várta Moszkvics-sztorijaikat a régi, a rendőrség által is használt 407-esről, a 412-esről, vagy a klasszikus 2140-ről, amiből a Merkurnál a Szudánba szánt modelleket is ki lehetett fogni. Tudták azt például, hogy az első Moszkvicsok úgy készültek, hogy világháborús jóvátételként a Szovjetunió tulajdonába kerültek a német Opel Kadett tervei és gyártóberendezései? És, hogy a nevében is moszkvai autót 1947 és 1968 között a Moszkovszkij Zavod Malolitrazsnih Avtomobilej (MZMA) autógyárban, 1968-tól pedig a Lenini Komszomol Autógyárban (AZLK) készítették? Vagy, hogy a német és a skandináv piacra is gyártottak belőlük? Miben volt más a Moszkvics, mint a Zsiguli? Önök is látják-e benne azt az eleganciát, amit a tulajdonosai? Az Önökében volt-e bakelitből akkumulátor-takaró? És arról is szó volt, milyen ma Moszkviccsal járni az utakat, mert még mindig látni példányokat belőlük, Budapesten is.

Az Anno Budapestben kultfilmekről beszélgetett Panxnotded Miklós az adás betelefonálóival. Melyek voltak azok a legemlékezetesebb filmművészeti alkotások, melyek kultikussá váltak az Önök és generációjuk számára? Milyen klasszikus idézetek maradtak fenn és keltek önálló életre? Kik voltak a legmeghatározóbb alkotók és művészek a régióban, legyen szó rendezőkről és színészekről? Hol nézték meg ezeket a filmeket? Simán moziban, tévében, vagy filmklubokban? Milyen „nyugati” filmek tettek benyomást életükre? És mitől lesz egy film kultikus?