Szendrő és Ormosbánya. Két borsodi település, ahol a saját pénzükből és a szabadidejük ráfordításával hozott létre egy baráti kör egy olyan alapítványt, amely a helyi iskolák hátrányos helyzetű diákjainak tanulását segíti. A cél az, hogy a gyerekek ne csak tanuljanak, hanem hinni is tudjanak önmagukban. Juhász Gábor, a Tanulj Tesó Alapítvány kuratóriumi elnöke az adás első vendége.
A szervezetnél szakköröket, tanulmányi kirándulásokat, táborokat szerveznek, a munkához pedig önkéntesek, szociális segítők csatlakoznak. Egyikük Pásztor Petra, aki az ormosbányai iskolában segíti az alapítvány munkáját. Vele beszélgettünk a műsor 2. részében.
Hogyan lehet a beszédből bizonyos betegségek kialakulására, előrejelzésére következtetni? A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatika Karán évek óta zajlanak vizsgálatok. Arról, hogy az eredményeket mikor lehet majd beemelni az orvostudományba, Dr. Sztahó Dávid, a Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszék tudományos munkatársa mesélt.
Magyarról magyarra fordít tapasztalati szakértőként Pletser Ági, aki egyfajta hidat képez a különböző társadalmi rétegben élő emberek között. A Taléta Interkulturális Központ egyik alapítója, operatív vezetője volt a műsor második felének a vendége.
2022-ben nyílt meg az Oltalom Karitatív Egyesület adományboltja, ahol elsősorban használt, de még jó minőségű ruhák leadására van lehetőség. Az adományokat aztán később töredék áron lehet megvásárolni, és az így keletkezett bevételből tartja magát fenn a bolt, és segíti a nehezebb sorban élőket. A Szilágyi Erzsébet fasorban lévő üzlet vezetője, Vajay Zsófi mesélt a tapasztalatokról.
Az adás második felében az Oltalom Egyesület boltjától nem messze lévő Városmajor utcába látogattunk, ahol a tervek szerint tavasszal nyílik egy adománygyűjtő- és elosztó központ. Itt elsősorban jó állapotban lévő informatikai és háztartási elektronikai eszközöket várnak majd, elosztásukat pedig a Családsegítő Központ munkatársai koordinálják. A régóta dédelgetett ötletről Kovács Gergely polgármester mesélt.
Fahidi Éva, a holokauszt túlélője 49 közeli hozzátartozóját veszítette el Auschwitz-Birkenauban, és húszévesen tért haza egyedül. Az átélt borzalmak ellenére élete utolsó évtizedeiben fáradhatatlanul dolgozott azért, hogy a jövő generációi megtanulják: az ember nem gyűlöletre, hanem jóságra született. Éva 2025. október 22-én lett volna 100 éves. Tavaly október 30-án először adták át a Fahidi Éva-díjat. Éva nem csak mondta, hanem élte is, amiben hitt. A díj alapításával ezt a fontos üzenetet szeretnék támogatni. Vendégünk a két díjazott, Dr. Heindl Péter történelemtanár, jogász, jogvédő, jelenleg a Pécsi Zsidó Hitközség kántora, valamint Moldován Szilvia, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mesteroktatója.
Élete közepén szinte mindenki kap mentális és fizikai jelzést az idő múlásáról. Az életünk több területén kerülhetünk válaszút elé, amivel kapcsolatban jó, ha meg tudjuk osztani tapasztalatainkat akár szakértőkkel, akár hasonló élethelyzetben lévőkkel. A kibeszélés, a tudás és a nevetés mindig kézenfekvő gyógymód – ezt vallja Hermann Irén és Molnár Kinga, az Életem közepe projekt megálmodói. Velük beszélgettünk az adás első felében.
A második részben Póth Attila pszichológus és újságíró volt a vendégünk, akit a projekt karrierváltásról szóló rendezvényén ismert meg a műsorvezető. Attila 42 évesen kezdett pszichológiát tanulni, majd közel 50 évesen nyitotta meg saját rendelőjét. Miért vágott bele, milyen nehézségekkel találkozott és van-e hasonlóság az újságírás és a pszichológia között?
A 2025. november 8-ai adás ismétlése:
A társadalmi igazságosságért való küzdelem – már egyetemistaként is ez motiválta leginkább Boros Ilonát. A jogász és szociális munkás, aki több mint tíz éve a TASZ munkatársa, nemrég elnyerte a Fekete-Nagy Miklós díjat. Az Utcajogász által alapított elismerést két kategóriában adták át; egy olyan jogásznak és egy olyan szociális szakembernek, akik az elmúlt években sokat tettek a szegénységben élő emberek helyzetének javításáért. A másik díjazott Laukó Orsolya, a Kiút Szociális és Mentálhigiénés Egyesület munkatársa, a szervezet Szociális Információs és Tanácsadó Irodájának vezetője. A díjjal azoknak a szakembereknek a munkájára hívják fel a figyelmet, akik rengeteget tesznek a nehéz helyzetbe került emberek életkörülményeinek javításáért, ám akikre a legtöbb esetben kevés reflektorfény irányul. A műsorban őket mutattuk be.
A 2025. október 18-ai adás ismétlése:
Milyen élethelyzetek és motiváció szükséges ahhoz, hogy valaki hosszabb időre elköteleződjön egy önkéntes munka mellett? Ebben a műsorban sok olyan nagyszerű embert mutattunk be, akik időt és energiát nem kímélve dolgoznak fontos ügyekért, önzetlenül segítve ezzel másoknak. Ma ismét ők kerültek reflektorfénybe. Elsőként Vancsura Vera a vendégünk, aki a ferencvárosi Anyahajó Egyesület elnöke. Programjaikkal azt szeretnék elérni, hogy a szülők kiléphessenek a magányos teherviselésből és megtapasztalhassák a közösségi együttlét örömét, mely során információkkal, tudással gazdagodnak és új képességeket szerezhetnek. Őt követően a Felelős Társadalomért Program mutatkozott be, amely szakmai tudással és pénzadománnyal segít civileknek. A szervezetek egy szolgáltatási listából választhatnak, a szakértők pedig pro bono alapon adnak tanácsot, illetve képzéseket. Két beszélgetőtárs is volt a témában: a projektet elindító KPMG szenior menedzsere és önkéntese, Kálmán Anna, valamint a programban részt vevő Hintalovon Alapítvány ügyvezető igazgatója, Rohrböck Kinga.
Főszerepben a társadalom. Bíró Bori műsora a társadalmi felelősségvállalásról. Az adás hétről-hétre példákat hoz arra, hogy egy-egy cég vagy intézmény, netán magánszemély, milyen formában, milyen eszközökkel járul hozzá anyagi gondok, társadalmi problémák orvoslásához, az életminőség javításához, a fenntartható fejlődéshez. Ily módon is kifejezve, hogy felelősséget érez azért a környezetért, amelyben él és dolgozik. A Klubrádió 'Média a társadalomért' különdíjjal kitüntetett műsora.
A Szerepvállalás már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Mi köze van egy szépségkuckónak a nehéz sorsú családokhoz? Rózsa Magdolna, a Test-és Lélekszépítő Alapítvány kurátora, többek közt szociális munkás, mentálhigiénés- és szépségápolási szakember évek óta nyújt ingyenes fodrász és manikűr szolgáltatást rászorulók részére. Az ünnepek előtt pedig idén 9. éve szervez személyre szabott karácsonyi ajándékozást a családok kívánságai alapján. Ő volt a műsor első vendége.
Őt Sütő Ramóna, a pécsi Élmény Tár szakmai vezetője követte. Arról a gyermekvédelmi konferenciáról mesélt, amelyet idén szerveztek meg először, és amellyel az volt a céljuk, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberekkel és civilekkel együtt keressenek gyakorlati, megvalósítható megoldásokat a rendszer kihívásaira.
Minden olyan projekt, ami hat az emberekre, a közösségekre, a társadalmakra, változást tud hozni és új módon közelíti a kihívásokat, alkalmas lehet a Sozial Marie pályázatára. Érkezhet a civil, az állami vagy az üzleti szektorból. Kelet-Közép Európa legrégebbi társadalmi-innovációs pályázata ismét megnyílt és várja a jelentkezőket. A részletekről Tornóczi Zsófia, a díj hazai koordinátora mesélt.
Magyarországon körülbelül minden harmadik hajléktalan állami gondozásban nőtt fel. Ez a drámai jövőkép fenyegeti azt a ma közel 23 ezer, családi háttér nélkül nevelkedő fiatalt is, akiket jelentős oktatási és munkaerőpiaci hátrányok sújtanak. A Világszép Alapítvány küldetése, hogy minden gyereknek legyen esélye a sikeres életkezdésre. Marton Krisztával, a szervezet vezetőjével beszélgettünk legújabb kampányukról, amely erre a kritikus élethelyzetre hívja fel a figyelmet: arra az ijesztő érzésre fókuszál, ami a 18. életévüket betöltő fiatalokra vár, amikor kikerülnek a rendszerből és magukra maradnak.
Mikor egy gyerek kórházba kerül, elveszti kapcsolatát iskolai közegével, ottani barátaival, egy új és ismeretlen helyzettel kell szembenéznie egész családjának. Az Amigos a gyerekekért Alapítvány célja, hogy ebben a nehéz időben a nyelvtanulás nyújtotta sikerélménnyel, a játék eszközén keresztül a gyerekek barátai lehessenek, és enyhítsék nehézségeiket. Az amigók hiszik, hogy a barátságnak gyógyító ereje van. A 10. születésnapját tavaly ünneplő szervezet nemrég új kampányt indított. Raposa Renáta boldogság projektmenedzser a vendégünk.
Egyetemi Klíma Roadshowt indított nemrég az UNICEF, amely során a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a klímaszorongás témaköreiben tartanak előadásokat és workshopokat elsősorban vidéki, egyetemi helyszíneken, ahol a klímapárbeszéd valóban megvalósulhat a fiatalok és a szakma között. Makara Eszter, a Klímahősök programvezetője mesélt a részletekről.
Szerethető és őszinte lenyomatai annak, hogy miért jó és miért kihívásos dolog ma fiatalnak lenni Magyarországon. A Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság ’Valódi Arcok’ című kisfilmpályázatának 5 alkotását többnyire olyan fiatalok készítették, akiknek nincs különösebb filmes tapasztalata. Annál inkább aktívak és érzékenyek korosztályuk élethelyzetére, kihívásaira. Elsőként a győri Egy hajóban evezünk című filmről kérdeztük Fekete Jankát, aki baráti közösségük nézőpontjából mutatja be a vidékről városba költözés és a társadalmi mobilitás egyéni megéléseit, kihívásait és lehetőségeit. Janka szerint ami mindannyiuk közös megélése, az elveszettség érzése. A szombathelyi Sur/realism című kisfilm a fiatalok mindennapi félelmeiről szól, amolyan igazi "életérzés-film". Bakonyi Emma és a Kozma Szofi Vanda meséltek az alkotás folyamatáról.
A társadalmi igazságosságért való küzdelem – már egyetemistaként is ez motiválta leginkább Boros Ilonát. A jogász és szociális munkás, aki több mint tíz éve a TASZ munkatársa, nemrég elnyerte a Fekete-Nagy Miklós díjat. Az Utcajogász által alapított elismerést két kategóriában adták át; egy olyan jogásznak és egy olyan szociális szakembernek, akik az elmúlt években sokat tettek a szegénységben élő emberek helyzetének javításáért. A másik díjazott Laukó Orsolya, a Kiút Szociális és Mentálhigiénés Egyesület munkatársa, a szervezet Szociális Információs és Tanácsadó Irodájának vezetője. A díjjal azoknak a szakembereknek a munkájára hívják fel a figyelmet, akik rengeteget tesznek a nehéz helyzetbe került emberek életkörülményeinek javításáért, ám akikre a legtöbb esetben kevés reflektorfény irányul. A műsorban őket mutattuk be.
Az elmúlt 23 évben 63 magyar kutatónő részesült a „L’Oréal - UNESCO A Nőkért és a Tudományért” ösztöndíjban. Az elismeréssel a kivételes tehetségű hazai kutatónőket szeretnék támogatni, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat. Az idei díjazottak közül ketten mutatkoztak be az adásban. Elsőként Dr. Pipek Orsolya, aki egy olyan programot fejlesztett, amely lehetővé teszi több milliárd soros adatfájlok elemzését, és képes a rákos és egészséges szövetek közötti különbségek felfedésére. Az adás második vendége Dr. Oláh Julianna. Ő számításos kémiai modellezést alkalmaz, hogy felgyorsítsa és hatékonyabbá tegye a gyógyszerfejlesztést és az ipari folyamatokat.
A nők történeteinek élő tanúja – véli Fazakas Pálma, az Emma Segélyvonal szakmai vezetője. Az önkéntes alapon, képzett segítőkkel működő ingyenesen hívható, anonim lelkisegély vonal támogató, elfogadó közegben nyújt lehetőséget anyukáknak a beszélgetésre, megértésre és információra. Az Emma Egyesület által működtetett vonal idén ünnepli 10. születésnapját.
A digitális világ nem kiváltható, de tudatosabbá, biztonságosabbá és emberközpontúbbá tehető. Ehhez azonban szükség van oktatásra, párbeszédre, szabályozásra – és mindenekelőtt közös felelősségvállalásra. Ezek voltak a 15. Média- és internetkonferencia legfőbb tanulságai, ahol volt „gyerekasztal“, kizárólag gyerek résztvevőkkel, beszélgettek a digitális szülőségről, hogy a téma kevésbé legyen félelmetes és ismeretlen a szülők számára, és persze szó esett a a mesterséges intelligencia társadalmi hatásairól is. Katona Fanni, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Centerének munkatársa avatott be a részletekbe.
Az 2025. augusztus 16-ai adás ismétlése:
A teljes élet lehetőségét nyújtja a Búzavirág Alapítvány olyan látássérült felnőtteknek, akik családi háttér nélkül nem tudnak önálló életvitelt folytatni. Az ellátást igénylő fiatalok számára ma Magyarországon ez az első olyan intézmény, ahol látássérültek valós élethelyzetben, mégis védett körülmények között tanulhatják meg az önálló felnőtt élet elemeit, vakvezető kutyát tarthatnak és gyermeket vállalhatnak. Az 1997-ben alakult szervezet vezetője, Németh Márta a vendégünk. A műsor második felében Nagygyörgy Andrással, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatóval beszélgettünk társadalmi célú vállalkozásukról, a JótéKonyháról, amely a 'Legjobb civil vállalkozás, termék, szolgáltatás' kategóriában nyert Civil Díjat.
A 2025. július 26-ai adás ismétlése:
"A pénzt és a szépséget értékelik túl leginkább a felnőttek. Az egyikkel csillogó élet vásárolható, a másikkal elismerés. Egyik se érdekel különösebben." A 16 éves Lilian szavai ezek, aki a június közepén kihirdetett élet.történet pályázat első helyezettje, és írásában patchwork-családja pillanataiba enged betekintést. Vele beszélgettünk ma elsőként. Őt a 20 éves, harmadik helyezett, Bálint követi, aki soha sem ismerhette az édesanyját, és ez egész eddigi életére rányomta bélyegét. A 16-22 év közötti fiatalok számára meghirdetett pályázatra közel 200 írás érkezett, közülük összesen 13-at díjaztak. Valamennyi szöveg éles lenyomata a mai Magyarországnak, a világnak, amelyben élünk, és egyfajta látlelet arról, miként látják a társadalmi skála legkülönbözőbb rétegeiben élő fiatalok a jelenüket, jövőjüket.
A 2025. július 5-ei adás ismétlése:
Tervezhetőség, megnyugvás, kapcsolatépítés. Többek közt ezt köszönhetik immár több százan annak a szakmai önkéntes modellnek, amely a vállalati önkéntesek szaktudását és a friss tudásra vágyó civil szervezeteket köti össze. A SIMPACT által kidolgozott egyedi módszertant mindkét oldalról megvizsgáljuk; vendég a műsor első felében Tasnádi Zsófia, az Élménylelő Ifjúsági Egyesület elnöke, majd Moravcsik Zsolt, egy vállalati informatikával foglalkozó svájci cég vezetője.
