Archívum

"A kutatói munka az egyik legérdekesebb és a legtöbb szabadságot adó életpálya" - vallja Oláh Julianna biomérnök. Az adás két kutató vendége különböző területeken, de talán mondhatom, hogy hasonló lendülettel és a fiatalok számára igazi példát adó inspirációval dolgozik. Közös bennük, hogy a Nők a Tudományban Egyesület idei Kiválósági Díjának nyertesei. Solymosi Katalin biológus, az ELTE Természettudományi Kar, Növényszervezettani Tanszék egyetemi adjunktusa, az agrártudományok és földtudományok pályázati kategória nyertese. Elsőként vele beszélgettünk. Őt Oláh Julianna biomérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense követte, aki a kémiai tudományok és gyógyszerészettudomány kategória nyertese. Mindketten bizonyítják, hogy a kutatás szól a szabadságról, a lehetőségekről, a különböző kulturákkal való megismerkedésről, és nem utolsó sorban a munka és a magánélet egészséges egyensúlyáról.

A mai adásban egy olyan, a koronavírus járvány kezdetén alakult kezdeményezés mutatkozott be, amely ma már ugyan más hangsúlyokkal, de továbbra is aktívan működik. Ficzere Andrea és csapata egy olyan platformot hozott létre, amelyen az egészségügyben dolgozókat támogatják a különböző felajánlások koordinálásával. Jelenleg elsősorban a dolgozók mentális támogatása a céljuk, hiszen a covid óta sokat romlott a egészségügyben dolgozók pszichés állapota. Kulturális és szabadidős programokat, valamint szakmai rendezvényeket szerveznek, az alapítvány weboldalán pedig blogot is vezetnek. A szervezet alapítója, szakmai vezetője, Ficzere Andrea volt a műsor első felének a vendége. Őt Szegedi Istvánné Krisztina követte, aki korábban a covid osztály főnővéreként, ma pedig a 4-es számú belgyógyászat és a tüdőosztály főnővéreként dolgozik.

Ötödik alkalommal hirdették meg a Richter Anna pályázatot, amelynek célja, hogy hozzájáruljon az oktatás, az egészségügy és a gyógyszerészet területeinek fejlesztéséhez olyan innovatív ötletek felkarolásával, amelyek minőségi változást hoznak nemcsak az ezekben a szektorokban dolgozók, hanem mindannyiunk életébe. Idén már az újonnan létrehozott junior kategóriában középiskolások és felsőoktatásban tanulók is küldhettek be ötleteket. A döntős pályázatokról Kucsinka Gabi projektvezetővel beszélgettünk.

Idén 30 éves a korai intervencióban tevékenykedő, az eltérő fejlődésű gyerekek képességfejlesztését támogató BHRG Alapítvány. A modell, a Budapesti Hidropterápiás Rehabilitációs Gimnasztika létrehozója a 2016-ban elhunyt Lakatos Katalin, aki élete során rengeteg példaértékű kezdeményezést valósított meg, ezzel is segítve a családokat és a szakembereket. Az alapítvány kiemelt céljai közt szerepel, hogy az ő világnézetét mind a módszereken keresztül, mind pedig a mindennapok cselekedeteiben közvetíteni tudja, és ezzel megőrizze emlékét. Épp ezért 2023-ban az alapítvány a Lakatos Katalin emlékév címet viseli. Vendégünk Fenyősi Fanni, a szervezet elnöke, Katalin lánya.

Az orvostudomány legújabb eredményeit és a résztvevőket érintő leggyakoribb betegségeket mutatta be a Szenior Akadémia, amelynek nyolcadik szemesztere indult az idén. A Semmelweis Egyetem szabadelőadás-sorozatán 12 héten keresztül várják elsősorban az idősebb korosztály tagjait, ezúttal is online. Arról, hogy milyen témákkal készülnek, dr. Nagy Zoltán professor emeritust, a Szenior Akadémia szakmai vezetőjét kérdeztük.

Ne csak a biológia vagy a földrajzóra, hanem bármely tantárgy része lehessen a környezeti nevelés. Többek közt ez a célja a kültéri oktatás téri és pedagógiai feltételeinek megteremtéséért létrehozott Bazalt Iskolának. A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa által támogatott program alkotóinak alapvetése, hogy a 21. században a frontális oktatás korszerű tanulási helyzetekkel egészült ki. A csapat- és projekt alapú munka egyre elterjedtebb a tanulás során; ennek egy újabb rétegét adja a természeti környezet. Nemcsak, hogy kimozdít, de másként is tanulunk ott. Cseh András, a CAN Architects építésziroda építésze, oktatója, a Bazalt Iskola egyik alapítója avatott be a részletekbe.

Ahogy megtanítjuk a gyerekeknek, hogy az utcán vigyázniuk kell magukra, ugyanúgy ismerni kell az online világ jelentette veszélyeket is. Ebben pedig kulcsfontosságú a szülők és a tanárok szerepe. Idén huszadik alkalommal rendezte meg február elején a Biztonságos Internet Napot a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat. Kotroczó Dóri, a Safer Internet Program munkatársa volt a vendégünk.

Kutatások szerint minél több időt töltenek a tizenévesek a közösségi oldalakon, annál inkább összehasonlítják magukat a társaikkal és annál elégedetlenebbek a külsejükkel. Arról, hogy milyen hatása van a gyerekek, fiatalok önértékelésére, testképére a közösségi médiának, Bereczki Enikő mentálhigiénés szakembert, ifjúsági és generációs szakértőt kérdeztük.

Tudták, hogy a jégmadár képes bármiből fészket építeni a kicsinyeinek? A Kék Erdő alapítvány szimbóluma ez a madár, amely azt üzeni, hogy legyen bárki, akár csak egy egyszerű édesanya, mégis hatalmában áll tenni a változásért. Hornyák Mariann második gyermekénél találkozott a szenzoros feldolgozási zavarral. Mivel eleinte nem talált segítséget, elkezdte magát képezni, és idővel létrehozta alapítványát, amelynek célja, hogy olyan társadalmat formáljon, amely elfogadással fordul a neurodiverzitás felé. Az évek alatt csatlakoztak hozzá hasonló cipőben járók és önkéntesek, többek közt Sándor-Molnár Helga, aki szenzorosságban érintett szülőként jelenleg a szervezet kuratóriumi tagja. Nyolc és fél éves kislánya második osztályos, és mára már megtanulták kezelni a szerzoros működést. Vendégünk a két édesanya, akikkel többek közt kiegyensúlyozott családi életről, elfogadásról és a beilleszkedés kihívásairól beszélgettünk.

A jelenlegi recesszióba hajló gazdasági környezetben egyre fontosabb a szervezeteknek előre látni a likviditási helyzetüket, de meglepően sok civil szervezetnél hiányzik az ennek megtervezéséhez szükséges tudás. Vállalati önkéntesek bevonásával indul program, amely a pénzügyi helyzet, a likviditás jobb előrejelzésében kívánja segíteni a nonprofit szervezeteket és társadalmi vállalkozásokat. Ezáltal hamarabb felismerhető a közelgő pénzügyi probléma, nagyobb a mozgástér és könnyebb megoldásokat keresni. Bakó Csaba, a Simpact Közhasznú Nonprofit Kft. alapító-ügyvezetője, a program vezetője a vendégünk.

Elsősorban hajléktalanságban élő, nélkülöző embereknek és segítséget kérő családoknak segít a Csak Egyet Szolgálat. A 6.kerületi karitatív szervezet szociális segítő központot, nappali melegedőt üzemeltet. Tavaly ők is részt vettek egy pénzügyi tervező programban - ennek tanulságairól kérdeztük Müller Márk kommunikációs és forrásfejlesztési vezetőt.

Az Európai Unió új vállalati jelentési kötelezettségeket fogadott el, amelyeket lépcsőzetesen vezetnek be 2024-től. A vállalatoknak mérettől függően 1-3 év áll rendelkezésre a felkészülésre. Több mint ötven, többségében hazai és nemzetközi cég vett részt abban a felmérésben, amely többek közt arra kereste a választ, hogy hol tartanak a vállalatok a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási, vagyis az ESG keretrendszer szerinti működés bevezetésében. Az Effekteam és a Comlab– ESG Core cégcsoport közös kutatásáról Schillinger Attilával, a terület szakértőjével beszélgettünk.

A jövőkép megerősítése, a stratégia folyamatos újragondolása, a vezetői réteg fejlesztése, innováció, valamint a bizalmon alapuló felhatalmazó kultúra. Csak néhány azon elemek közül, amelyek segíthetnek abban, hogy sikerüljön stratégiát alkotni a jövőre nézve akár egyéni, akár vállalati szinten egy olyan nehéz és gyorsan változó időszakban, mint a mostani. Katona Melinda, a Borealis ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalait.

"Ez egy őszinte dolog, nincs benne tettetés vagy kétszínűség." Így vélekedik az autizmusról V.Szabó Tamás klinikai szakpszichológus, aki autizmusban érintett hozzátartozóknak, valamint autizmusban érintett fiataloknak tart hiánypótló csoportfoglalkozásokat. Tamás vallja, ha igyekszünk a másikat megérteni, az segít elindulni a változás útján. Ő az egyike azoknak, akik megkapták a Senpai díjat. Az Autisták Országos Szövetségének 2018 óta célja, hogy elismerje azokat, akik emberi hozzáállásukkal és önzetlen, őszinte támogatásukkal olyan segítséget nyújtanak, mely az autisták életét hosszú távon pozitívan befolyásolja, hitet és képességet ad számukra a társadalmi részvételhez és beilleszkedéshez.

A műsor következő vendége, a Senpai díj másik díjazottja, Czakóné Gacov Katalin, a szolnoki Verseghy Ferenc könyvtár igazgatója. Vallja, a kulturális intézményeknek alkalmazkodniuk kell a látogatóikhoz. Katalin abban hisz, hogy a világ akkor lesz élhetőbb, ha mindannyian teszünk valamit a lehetőségeink szerint. Könyvtáruk 6 fiókkönyvtárral működik, ezek egyikében hozták létre egyedülálló kezdeményezésüket, a Kék Sarkot. Itt autizmussal kapcsolatos szakirodalom várja az érdeklődőket, a környezetet pedig úgy alakították ki, hogy az autizmusban érintett gyerekeket is le tudják kötni. Emellet itt működik az Autistákért Szolnokon Civil Társaság, melynek önkéntesei különböző programokat, előadásokat, sorstársi közösséget szerveznek az érintetteknek.

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának kutatói egy olyan, három alkalomból álló szemléletformáló programot dolgoztak ki, amelyet kifejezetten cégek figyelmébe ajánlanak. Célja, hogy támogassák a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci integrálását, valamint pozitív irányba változtassák a programban résztvevő munkáltatók attitűdjét. A kulcs a méltányos foglalkoztatás, szemléletük pedig a "semmit rólunk, nélkülünk". Perlusz Andrea, a projekt egyik vezetője avatott be a részletekbe.

Az ENSZ Önkéntesei (angolul United Nations Volunteers, röviden UNV) szervezet célja egy olyan világ megteremtése, amelyben az önkéntesség nagyrabecsült, elismert és széleskörben alkalmazott eszköze a béke és fejlődés előmozditásának. A szervezet 130 országban végzi munkáját, tevékenységük Magyarországon az ukrajnai háború elől menekülők megsegítése nyomán vált kulcsfontosságúvá. Olyan szakértő önkéntesek toborzásában segítik a hazánkban működő ENSZ szervezeteket, akik hatékonyan és gyorsan tudnak reagálni a háború teremtette válsághelyzetre. Hornyák Mariann, az UNV magyarországi csapatának vezetője volt az adás vendége.

"Hálás vagyok a rákomért" - bármennyire is döbbenetes ez a kijelentés, mégis ezt vallja Zsivicza Diána, a Kórházdekor megálmodója. Diánál a COVID-járvány kezdetén diagnosztizáltak daganatos betegséget. A műtétek során előfordult, hogy a helyhiány miatt gyerekosztályra került. Ekkor szembesült a lehangoló kórtermekkel, és mivel a cége nyomdatechnikával foglalkozik, megindult a fantáziája azzal kapcsolatban, miként lehetne a sivár falakat élettel, vidámsággal megtölteni. Ötletét, hogy szebbé tegye a gyerekosztályok és rendelők környezetét, a kórházak vezetői nyitottan fogadták, olyannyira, hogy mára már a Kórházdekor megrendelői között is hosszú várólista keletkezett.

Őt Tóth Mónika, a Kézenfogva alapítvány nemzetközi projektvezetője követte. A Response Erasmus+ projektről kérdeztük, amelynek célja, hogy olyan különböző területeken és szolgáltatásokban dolgozó szereplőket hozzon össze, akik fogyatékossággal élő nőkkel foglalkoznak. A projekt azt szeretné elérni, hogy a legfontosabb szereplők hatékonyan foglalkozzanak a fogyatékossággal élő nőkkel szemben megnyilvánuló nemi alapú erőszak kezelésével. A Response célja továbbá a fogyatékosügyi szolgáltatók és a többségi szolgáltatók (pl. az áldozatok jogait képviselő szervezetek vagy a rendőrség) közötti együttműködés javítása, és a közös tanulás megvalósítása.

A 2022. december 24-i adás ismétlése:

Az ünnepek idején talán még a megszokottnál is nagyobb szükségünk van lélekemelő történetekre. Az idei év utolsó adásában kivételesen nem egy jó ügyet, projektet vagy egyesületet mutatunk be, hanem két olyan embert, akik társadalmilag fontos munkát végző szervezetek mögött állnak. Hiszen minden csapat életében meghatározó a vezető szerepe, de a civilek életében ez talán hatványozottan így van. Vendégeink olyan inspiráló emberek, akik fontos ügyeikkel már többször szerepeltek a műsorban, de ők eddig még nem mutatkoztak be. Honnan érkeztek, miért szeretik a munkájukat és hogyan dolgoznak nap mint nap azért, hogy Magyarország egy élhetőbb, szerethetőbb hely legyen? Elsőként Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke, majd Tóthné Almássy Monika, a KórházSuli vezetője volt a műsorvezető beszélgetőtársa.

Az ünnepek idején talán még a megszokottnál is nagyobb szükségünk van lélekemelő történetekre. Az idei év utolsó adásában kivételesen nem egy jó ügyet, projektet vagy egyesületet mutatunk be, hanem két olyan embert, akik társadalmilag fontos munkát végző szervezetek mögött állnak. Hiszen minden csapat életében meghatározó a vezető szerepe, de a civilek életében ez talán hatványozottan így van. Vendégeink olyan inspiráló emberek, akik fontos ügyeikkel már többször szerepeltek a műsorban, de ők eddig még nem mutatkoztak be. Honnan érkeztek, miért szeretik a munkájukat és hogyan dolgoznak nap mint nap azért, hogy Magyarország egy élhetőbb, szerethetőbb hely legyen? Elsőként Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke, majd Tóthné Almássy Monika, a KórházSuli vezetője volt a műsorvezető beszélgetőtársa.

2022-ben ünnepelte fennállásának 20. évét az Önkéntes Központ Alapítvány. A születésnapi eseménysorozat zárásaként december elején átadták az Önkéntességért Díjakat. A műsorban két díjazott volt a vendég. Elsőként az Év Önkéntese, a fotós Pál Zsombor, aki a pandémia elején jelentkezett a pécsi Mosolymanó Közhasznú Egyesület felhívására, melyben rászoruló családoknak kerestek olyan önkéntest, aki élelmiszert és egyéb adományt szállít az elzárt közösségeknek. Az egyesület a pandémia idején több mint ezer élelmiszercsomagot adott át, amelynek kétharmadát Zsombor szállította.

Az Év Közösségi Kezdeményezése díjat idén hatan kapták meg, közülük az adásban a HAHÓ Önkéntesek mutatkoztak be. A több mint 400 fős közösség olyan társadalmi célú projektekbe kapcsolódik be, ahol gyors és szervezett segítő munkára van szükság. A csoport 2022 tavaszán vált aktívvá, amikor az ukrajnai menekültválsággal kapcsolatban több nagyszabású akcióban is részt vettek tagjaik. A szervezet tevékenységéről az egyik koordinátor, Prior Becca író mesélt.

Mindenki megérdemli a méltó életet, amihez hozzá tartozik, hogy tudjon dönteni a saját életét érintő kérdésekben. A támogatott döntéshozatali folyamatokban segít a Kézenfogva Alapítvány is, amely 'A korlát másik oldala' címmel szervezett konferenciát Flandria Diplomáciai Képviseletével, amellyel 2017 óta működnek együtt a fogyatékos emberek méltó életének támogatása érdekében. Vendégünk Pető Zsuzsa, az alapítvány szakmai munkatársa, aki a Jól és aktívan! című mentálhigiénés programukról is mesélt.

A DECODE Kortárs Építészeti és Művészeti Alapítvány célja, hogy felhívja a figyelmet a gondolatok köré épülő alkotásra és ezáltal az értékteremtésre az építészet, valamint a vizuális és alkalmazott művészetek területén. A DECODE Díjat több kategóriában immár ötödik alkalommal adták át, köztük egy, a társadalmi szerepvállalásra külön hangsúlyt fektető munkát pedig a ’Spotlight’ díjjal ismertek el. Ennek célja támogatni és felhívni a figyelmet azokra a kezdeményezésekre, alkotásokra, melyek a közösség fejlődését szolgálják. Utóbbit a Práter utca 63. alatt működő Lehetőségek Tere közösségteremtő tér érdemelte ki. Először Bordás Péter építészt, a díj alapítóját, majd Hegyi Dórát, a tér vezetőjét kérdeztük.

Az ESG - vagyis az angol Environment (környezettudatosság), Social (társadalmi felelősség), és Governance (vállalatvezetés) szavakból eredő kifejezés - köré épül a KÖVET Egyesület következő konferenciája. Habár évtizedek óta ismert társadalmilag felelős befektetések vagy zöld pénzügyek néven, most mégis mint új elvárás és lehetőség jelenik meg. Sokan üzleti lehetőséget látnak benne, mások a fenntarthatóság hatékony beemelését a vállalati kultúrába, de többen szkeptikusak. Igyekeztünk alaposan körbejárni a témát vendégünkkel, Herner Katalinnal, a szervezet ügyvezető igazgatójával.

Ritkán jár kéz a kézben a programozás és a pro bono munka, de úgy tűnik, hogy mégis egyre több az olyan kezdeményezés, amikor a pozitív társadalmi hatás érdekében kínálják programozói kapacitásukat cégek vagy magánszemélyek. A “Kódolj egy jó ügyért” versenyen kifejezetten jótékonysági szervezetek által felvetett problémára kellett megoldást találni az informatika eszközeivel. Vámos Letícia, a Codecool Programozóiskola marketing menedzsere mesélt arról, hogy csapatuk a Salva Vita alapítvány részére alkotott egy olyan online felületet, amellyel a fogyatékkal élő vagy megváltozott munkaképességű emberek álláskeresését tudják még jobban segíteni.

Idén 19. alkalommal nyílik meg a pályázati lehetőség a Sozial Marie díjra, amelyen bevált, hatékony társadalmi innovációkat keresnek Közép- és Kelet-Európa minden szektorából. A szervezők olyan innovatív társadalmi projekteket várnak, amelyek mernek változtatni. Magánszemélyek, a civil társadalom, az üzleti szektor, és a közszféra által megvalósított projektek is pályázhatnak. Tornóczi Zsófia, a díj magyarországi koordinátora mondta el a részleteket.

A társadalmi vállalkozási forma és a pályázat iránt érdeklődők számára november 29-én egy online workshopot tartanak. A program vendégelőadója Bugarszki Zsolt, a Tallinni Egyetem Társadalmi Vállalkozás Mesterképzésének Docense, a Sozial Marie idei fővédnöke. A műsor második felében beavatott a társadalmi vállalkozások rejtelmeibe és mesélt észtországi tapasztalatairól.

"Hálás vagyok a rákomért" - bármennyire is döbbenetes ez a kijelentés, mégis ezt vallja Zsivicza Diána, a Kórházdekor megálmodója. Diánál a COVID-járvány kezdetén diagnosztizáltak daganatos betegséget. A műtétek során előfordult, hogy a helyhiány miatt gyerekosztályra került. Ekkor szembesült a lehangoló kórtermekkel, és mivel a cége nyomdatechnikával foglalkozik, megindult a fantáziája azzal kapcsolatban, miként lehetne a sivár falakat élettel, vidámsággal megtölteni. Ötletét, hogy szebbé tegye a gyerekosztályok és rendelők környezetét, a kórházak vezetői nyitottan fogadták, olyannyira, hogy mára már a Kórházdekor megrendelői között is hosszú várólista keletkezett. A műsor első vendége Zsivicza Diána.

Őt Tóth Mónika, a Kézenfogva alapítvány nemzetközi projektvezetője követi. A Response Erasmus + projektről kérdezem, amelynek célja, hogy olyan különböző területeken és szolgáltatásokban dolgozó szereplőket hozzon össze, akik fogyatékossággal élő nőkkel foglalkoznak. A projekt azt szeretné elérni, hogy a legfontosabb szereplők hatékonyan foglalkozzanak a fogyatékossággal élő nőkkel szemben megnyilvánuló nemi alapú erőszak kezelésével. A Response célja továbbá a fogyatékosügyi szolgáltatók és a többségi szolgáltatók (pl. az áldozatok jogait képviselő szervezetek vagy a rendőrség) közötti együttműködés javítása, és a közös tanulás megvalósítása.

A települési szintű ifjúsági munka szereplőinek a találkozására, a tudás és tapasztalatok megosztására, valamint az ifjúsági részvétel jó gyakorlatainak bemutatására és megismerésére szervezik a 'Helyben hogyan? – Fiatalok a településeken' konferenciát, amelyen szó lesz az ifjúsági munka aktualitásairól és jövőképéről. A szervező a Gyermek-és Ifjúsági Önkormányzati Társaság, amelynek elnöke, Bálint Andrea volt az adás vendége.

Az adás második felében az idén 25 éves Magyar Lovasterápia Szövetség akkreditált képzéséről beszélgettünk Edvi Péterrel, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnökével. A szervezet fóti Lovasterápiás és Oktató Központjában október végén konferenciát tartottak hazai és külföldi szakemberek részvételével többek közt arról, hogyan segíthet feldolgozni a lovasterápia a traumákat, vagy hogy miként lehet bevonni a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a lovaglásba.

Az elmúlt négy évben 20 hiánypótló ötlet megvalósítását tette lehetővé összesen 80 millió forintból a Richter Anna Díj. Október elején mutatták be a negyedik évad győztes projektjeit, és egyúttal meghirdették az újabb pályázati időszakot. November 27-ig várják az egészségügyben, oktatásban dolgozók, valamint idén először, a Junior kategóriában a diákok, hallgatók kreatív ötleteit is.

Ezt követően két csapat mutatkozott be az adásban. Elsőként a közönségdíjas Merj segítséget kérni! projekt, amely a díjból online pszicho-onkológiai csoportfoglalkozásokat és „Erőforrás gyűjtő hétvégéket” valósított meg, ahol az érintettek erőt meríthettek a programokból, a betegségből meggyógyult társaik történeteiből és egymásból. A csapat a pszichés segítségkérésnek, a beteg optimista hozzáállásának, a támogató sorstársközösségnek a fontosságára hívja fel a figyelmet. Virághné Puskás Katalinnal beszélgettünk.

Az adás második felében Gulyás Bianka gyógypedagógus, kutyás terapeuta volt a vendégünk, aki csapatával és segítő kedvenceivel a 'Kutyajó móka' projekt keretében nyári táborokat szervezett speciális ellátást igénylő gyerekeknek. A pedagógus kategória győztesei nehéz terheket vettek át egy időre a családok válláról, és életre szóló élményekkel gazdagították a gyerekeket.

Egy kora nyári délután Ilona elindul otthonról, hogy virágot vigyen férje sírjára negyvenhetedik házassági évfordulójuk alkalmából. Azonban a korával fellépő demenciája miatt, egyre inkább elveszik a nyüzsgő nagyvárosban. A demencia felismerésének, megértésének és elfogadásának segítése a legfőbb célja Chilton Flóra új kisfilmjének, a Nefelejcsnek. Elsőként vele, a filmet előállító Északi Támpont  Egyesület művészeti vezetőjével, a film rendezőjével, vágójával beszélgettünk. Őt Dr. Nagy Szilvia  pszichiater szakorvos, pszichoterapeuta követte, aki szakmailag segítette a film alkotóit, hogy minél hitelesebb képet tudjanak adni a demenciáról. 

Az adás második felében  pedig arról beszélgettünk, hogy miért igényel különös gondoskodást, szakmai ápolást egy demens ember. Dr. Molnár Nikolett háziorvos, szakorvos, a Holdfény Otthon orvos-szakmai vezetője, intézményvezetője segített eligazodni.

A mobiltelefonok előállításához szükséges nyersanyagok bányászata Afrikában veszélyeztetett fajok élőhelyét, fennmaradását és a helyi közösségek érdekeit fenyegetik. Ezt a folyamatot szeretné megfékezni több civil szervezet, ha ugyanis a használt mobilokban található fémek újrahasznosítása nagyobb mennyiségben valósul meg, akkor az előállításukhoz szükséges ércek bányászata várhatóan csökkenni fog. Ezért indult a Gorillák Nemzetközi Világnapján, szeptember 24-én a „Passzold vissza, Tesó!” című használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány őszi szakasza. A 2018 óta futó akciót a Jane Goodall Intézet, a KÖVET Egyesület, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet közösen hirdette meg. A szervezők november 22-ig arra buzdítják a gyűjtésben résztvevőket, hogy kezdjék el, vagy folytassák a gyűjtést. Gáspár Zita, a Követ projektasszisztense avatott be a részletekbe.

A közös főzés élményén keresztül fejleszti a gyerekeket az Etesd Nonprofit Szervezet. Az élmény alapú, a fenntartható jövőt, az egészséges életmódot és a tudatos táplálkozást népszerűsítő edukációs foglalkozásokon úgy tanulhatnak a 7-14 év közöttiek, hogy közben a motorikus és szellemi készségeiket is fejlesztik. Pancsovay Zita, a szervezet alapítója volt az adás vendége.

"Minden gyermeknek családban a helye." – vallja a Gólyahír Alapítvány az örökbefogadó családokért. Balogh Zsuzsa, a szervezet ügyvezetője és kuratóriumi elnöke volt a vendégünk, aki többek közt arról mesélt, milyen folyamaton megy ma keresztül egy olyan pár, amelynek tagjai az örökbefogadás mellett döntenek. Az októberben elindított Óbudai Örökklub mellett pedig olyan témákat is érintettünk, hogy mikor számít sikeresnek egy örökbefogadás, vagy hogy vannak-e speciális feladatai egy örökbefogadó szülőnek. Az adás második felében is maradtunk a családoknál.

Simán köthet barátságot a fordított és a sima gyerek – ebben hisz az Egyesület az Inklúzióért. Azért dolgoznak, hogy a világ elfogadóbb és nyitottabb legyen, ha fogyatékossággal élő emberekről van szó. Érzékenyítő foglalkozásokat, csapatépítőket és számtalan egyéb programot tartanak az egyesület munkatársai. Az alapítóval, Török Flórával beszélgettünk.

Az 1%-os felajánlás továbbra is a civil szervezetek egyik legfontosabb bevételi forrása Magyarországon, sok szervezet léte múlik azon, hogy a magánszemélyek rendelkeznek-e az adójuk 1%-ról. A NIOK Alapítvány minden évben elemzést készít az 1+1% felajánlások kapcsán elérhető adatokból. Az összesített statisztika alapján látszik, hogy 2022-ben 23,3 milliárd forint feletti összeget tettek ki ezek a felajánlások. Ebből közel 11 milliárd forint jutott civil szervezetekhez, ami 400 millióval haladja meg a tavalyit. Az egyházak esetében az összeg 2.29 milliárd forinttal nőtt. Az elemzésből az is látszik, hogy míg a civil szervezeteknek felajánlók száma csökkent 2022-ben, az egyházaknak felajánlók száma 130 ezerrel nőtt. Sczígel Andrea, a NIOK szenior programvezetője segített eligazodni a részletekben.

Három eltérő hátterű önkormányzattal, Óbuda-Békásmegyerrel, Szentendrével és Terézvárossal működött együtt a Transparency International Magyarország tavaly november és 2022. szeptembere között a helyi részvételi költségvetési folyamatok átláthatóságának és nyilvánosságának javítása céljából. A projekt kapcsán egy tanulmányt is megjelentettek. A mások számára is fontos tanulságokról és tapasztalatokról Zeisler Judit, a Transparency projektmenedzsere mesélt.

Beteg, fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű gyermekeket segítő alapítványoknak és egyesületeknek nyújt működési és szakmai támogatást, valamint biztosít irodai infrastruktúrát az Appy. Mindezt azzal a céllal teszi, hogy ezek a szervezetek még eredményesebben és hatékonyabban megállják a helyüket, és ezáltal még több rászoruló életén változtathassanak. Schranc Tünde, a nonprofit szervezet társalapítója és vezetője volt a műsor első felének a vendége.

Az adás második részében a szervezethez az elsők között csatlakozó KIKAPCS. mutatkozott be. Egyetemi projekt keretében dolgozta ki a koncepciót két diák, akik a kurzust vezető tanáruk bíztatására úgy döntöttek, meg is valósítják azt. Szakdolgozatuk írása közben már be is jegyezték az alapítványt, és 2018 óta működik a KIKAPCS közössége, amelyhez eddig 150 család csatlakozott. Környei Viki, az egyik alapító mesélte el, hogyan biztosítanak sajátos nevelési igényű gyerekkel rendelkező családoknak igazi közösséget, szállodai nyaralást, valamint szakmai programokat. A nyaralások alatt lehetőséget nyújtanak, hogy ezek a családok is megtapasztalják a közösségbe való tartozás élményét, az együtt töltött minőségi időt, és lehetőséget teremtenek arra, hogy az SNI-s gyerekek is barátokat szerezzenek.

Legutóbb tavasszal beszélgettünk Katona Melindával, a Borealis tanácsadójával. Kellőképp bonyolult volt abban az időben is a helyzet a világban, és ez sajnos nem változott azóta sem. Még mindig tart a háború a szomszédban, az infláció egyre csak szalad, az energiaválság és a klímaváltozás pedig mindannyiunkat érinti valamilyen formában. Mit lehet tenni ebben a helyzetben a vállalatoknak és a magánembereknek, hogy megőrizzék egyensúlyukat, lelki békéjüket? Hogyan lehet kezelni az erősödő bizonytalanságot, csökkenteni az egyre nagyobb kockázatokat? Erről beszélgettünk az adás második felében.

2019 őszén hozta létre Pásztor Sára a JAMBA Hungary Alapítványt azzal a céllal, hogy a fogyatékossággal élő emberek képességei, elvárásai és a nyílt munkaerőpiaci feltételek közötti szakadékot összébb szorítsák. Sára most egyedüli magyarként felkerült egy nemzetközi toplistára, amely olyan női vezetőket ismer el, akik a társadalmi vállalkozások és innovációk terén kiemelkedő sikereket érnek el. A műsor első vendége Pásztor Sára volt.

Őt Bakos Gábor, az ARC közérzeti kiállítás egyik alapítója követi, szeptember 9-én ugyanis 'Világ buborékjai, egyesüljetek' címmel megnyitott a 22. kiállítás. Miért baj - illetve baj-e egyáltalán -, hogy buborékokban élünk, és miért lenne jó, ha átjárhatóvá, megismerhetővé tennénk a dolgok különböző oldalait? Többek közt erről is beszélgettünk.

A Magyar Vöröskereszt az ukrán-orosz háború első napjától kezdve segíti az Ukrajnából érkezőket, hat hónap alatt több mint 280.000 esetben segített a szervezet. Egészségügyi gyorsbeavatkozó egységük munkatársai és önkéntesei 2074 esetet láttak el a határ mentén a háború kitörése óta. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetük több mint 300 tonna adományt juttatott el 270 millió forint értékben az Ukrán Vöröskereszt Kárpátaljai Megyei Szervezete részére, amivel közvetlenül a helyi lakosságot támogatta. Hosszú távú ellátásra alkalmas befogadóhelyeket országszerte 8 helyszínen üzemeltetnek. Dr. Sáfár Brigitta, a Vöröskereszt országos katasztrófavédelmi szakmai vezetője összegezte az elmúlt fél év tapasztalatait.

Szeptember 11-én egy súlyosan beteg kisfiúnak, Botinak gyűjtenek egy jótékonysági futás keretében a CosHelp Egyesület tagjai. A szervezet önkéntesei jelmezben teljesítik a távot, egy tagjuk félmaratont is fut majd. Honfi Juli, a kórházban gyógyuló gyerekeket jelmezben látogató egyesület vezetője avatott be a részletekbe.

Idén szeptemberben már a 11. motoros tanévnyitót tartják meg a Pető Intézetben. A látványnak sem utolsó porgramot egy maroknyi csapat szervezi, amelynek célja, hogy egy felejthetetlen évnyitó programmal indítsa útnak az intézet tanulóit. Idén a motorok mellett már tuk-tukkal is várják a gyerekeket. Császár Claudia, a rendhagyó tanévnyitó szervezője mesélt a részletekről.

A vállalati működés szerves része az irodai háttér. Az irodák működése környezeti terheléssel jár, hiszen áramot és vizet használunk, hűtünk-fűtünk, nyomtatunk, hulladékot termelünk. Mindezt tehetjük zöldebben, azaz kisebb erőforrás felhasználással és kevesebb kibocsátással. Ehhez nyújt szakmai támogatást a KÖVET Egyesület által 20 éve kifejlesztett Zöld Iroda Program és Minősítés. Az egyesület szeptember 14-re kerekasztal beszélgetésre invitálja az érdeklődőket. Bene Barbara, a Követ projekt menedzser asszisztense avatott be a részletekbe.

A 2022. május 14-i adás ismétlése:

A SozialMarie a legrégebbi európai társadalmi innováció díj, amely 2005 óta minden évben 15 kiemelkedő projektet díjaz, és a pénzbeli elismerés mellett elsősorban a társadalmi innovációk nyilvános platformját kínálja Közép-Kelet-Európában. A pályázatok Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Horvátország és Szlovénia területéről érkeznek. A szakmai zsűri hat különböző ország 275 pályázata közül választotta ki az idei három fődíjast és további tizenkét nyertes projektet, köztük három kiváló magyar kezdeményezést. Az adásban közülük kettőt mutattunk be.

A Befogadó óvodák a roma gyerekek deszegregációjért dolgozik Budapest VIII. kerületi óvodáiban deszegregációs és inkluzív intézkedések megvalósításával és az óvodapedagógiai módszertan megújításával. A civil szervezetek és az önkormányzat összefogásával a cél egy olyan fenntartható integrációs modell és inkluzív óvodarendszer kialakítása, amely minden gyerek fejlődését támogatja és képes kompenzálni a társadalmi és az etnikai származásból eredő hátrányokat. Kende Ágnes, a Rosa Parks alapítvány szakmai vezetőjeavat be a részletekbe. 

A műsor másodikfelében az Etesd a dokit mutatjuk be, amely gyorsan reagált a COVID-19 világjárvány okozta akut és összetett kihívásra. A projektcsapat személyes és szakmai hálózatait felhasználva azonosította és adaptálta programját, hogy egyszerre több érintett közösséget - az egészségügyi és a gasztronómiai dolgozókat - támogathasson. Megoldásuk válasz egyszerre több társadalmi kihívásra: a járvány okozta egészségügy megnőtt terheire, munkahelyek elvesztésére és az élelmiszer-pazarlásra. A projekt képviselője, Pancsovay Zita lvolt az adás vendége. 

Egy évvel ezelőtt még feltételes módban írt a K-Monitor arról, milyen hasznos lenne, ha a magyar közoktatásban a diákok akár csak kísérleti jelleggel is, de beleszólást kaphatnának a környezetük alakításába egy ún. részvételi költségvetés-alkotás révén. Nemrég mindez a valóságban is megtörtént, ugyanis a debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete a K-Monitor szakmai segítségével először valósította meg egy magyar iskolában, a Medgyessy Ferenc Gimnáziumban a 2021-2022-es tanévben. A diákok leírták ötleteiket az iskola fejlesztésére, majd a beérkezett ötleteket letisztázták, és egy kampányt követően szavazást szerveztek. A folyamat eredményeként megújult a táncosok próbaterme, egy kényelmes, a lyukasórák eltöltésére alkalmas "pihiszoba" született, a lányvécékbe pedig egy higiéniai termékeket tartalmazó doboz került ki, ami a "vigyél el egyet, ha kell és pótold" elven működik. A részletekbe Merényi Miklós, a K-Monitor egyesület munkatársa, valamint Molnár Ágnes, az Alternatív Közösségek Egyesületének alelnöke avatott be.