Archívum

A 2024. június 15-ei adás ismétlése:

10 kategóriában osztotta ki a NIOK Alapítvány a Civil Díjakat, hogy elismerje azokat a szervezeteket, amelyek az elmúlt évben pótolhatatlan munkát végeztek, jobbá téve az élet számos területét. Idén 170 pályázat érkezett be, közülük hirdettek nyertest. Ma elsőként a 'Legígéretesebb új szervezet' kategória díjazottja, a Bona Fide Jótékonysági Alapítvány mutatkozott be. Ők Ukrajnából érkező magyarországi migránsok és menekültek hivatali ügyeiben, egészségügyi gondjaik során tolmácsolásban és okmányfordításban nyújtanak segítséget. Kurtyák Szlobogyán Csilla, a szervezet alapítója és kurátora volt a vendég.

Őt Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke követte. A civil szervezet egy összefogás eredményeképp 110 településen, 130 ezer adagban váltott heti húsmentes étkezésre, ezzel elnyerve a 'Legsikeresebb érdekérvényesítési projekt' kategóriát. 

Családjában ő az első, aki érettségizett és diplomát szerzett. A szociális munkás végzettségű, több civil szervezetnek is dolgozó Bogdánné Tímeát a Nógrád megyében végzett, hátrányos helyzetű családokat segítő munkájáért ismerték el nemrég a Nők Lapja Példakép Díj Közösségszervezés kategóriájában. Ma már saját alapítású szervezete, az Érdekem az Érdeked egyesület vezetőjeként dolgozik és mutat példát mindazoknak, akik hozzá hasonlóan nehéz körülmények közül érkeznek.

Egymást érő válságok és gazdasági nehézségek jellemezték a végéhez közelítő ötéves önkormányzati ciklust. Ebben a helyzetben óriási kihívást jelentett helyi lakhatási támogatásokat bevezetni, fenntartani vagy fejlesztéseket, beruházásokat indítani – míg az igény minden eddiginél nagyobbnak bizonyult. A Habitat for Humanity Magyarország februárban meghirdetett országos pályázata épp azoknak az önkormányzatoknak szólt, amelyek a lakhatás területén hiánypótló és példamutató intézkedéseket valósítottak meg; azaz a válságok ellenére sem hagyták cserben lakosaikat. Illyés Tímea, a szervezet programigazgatója a nyertes pályázatokba adott betekintést.

A gyereknevelésben ugyan nincsenek mindig jól működő varázsreceptek, van viszont olyan hozzáállás, ami minden helyzetet könnyebbé tehet. Ezzel a szándékkal készül egy új podcast, hogy az egyébként kevés érzelmi támogatáshoz jutó, valamilyen szempontból „nehéz gyerekeket” nevelő szülők életét a megfelelő hozzáállás megosztásával megkönnyítsék, legyen szó autizmusról, ADHD-ról, szenzorosságról vagy más idegrendszeri eltéréssel való együttélésről. Az ötletgazda és egyik alapító, Kapin Viktória anya, újságíró a vendégünk.

Izgalmas oktatási újításokat és kreatív újítókat keres az OTP Fáy Oktatási Innovációs Díj. Várják a pályázatokat a legkülönbözőbb tantárgyak, tanulói korcsoportok és oktatási módszertanok területéről. Jelentkezhetnek általános- és középiskolai oktatásban vagy ehhez kapcsolódóan tevékenykedő pedagógusok, iskolák, oktatási intézmények és cégek egyaránt. Csejtei Ildikó, az alapítvány ügyvezetője mondta el a részleteket.

„Az alkotás értéket teremt.” - ez a mottója a Menhely Alapítvány kiadásában működő Fedél Nélkül utcalap művészeti pályázatának, melyet 2004 óta hirdetnek meg otthontalan emberek számára. A vers, próza és kép kategória nyerteseiről minden évben neves szakmai zsűri dönt. A pályázattal szeretnék ráirányítani a figyelmet az otthontalan művészek tehetségére, valamint elismerést szerezni számukra a kortárs művészeti szférában és a többségi társadalomban egyaránt. Kepe Róbertet, a Menhely Alapítvány koordinátorát, a Fedél Nélkül felelős szerkesztőjét kérdeztük.

A környezeti, társadalmi fenntarthatóság és a fenntartható működés az utóbbi években fokozatosan került a vállalatok figyelmének előterébe. Ugyanakkor fontos, hogy mindez ne csupán a jogszabályi megfelelőség szintjén érvényesüljön, hanem beépüljön az üzleti gondolkodásba és a mindennapi működési gyakorlatba. Erre szeretné felhívni a figyelmet az Effekt 2030 díj, amelyet olyan programokkal nyerhetnek el a pályázók, melyek valódi pozitív hatást eredményeznek és hosszabb távon is értéket teremtenek az adott szervezet érintettjei, környezete és az ott élő közösségek számára. A pályázat részleteibe dr. Molnár Klára, az Effekteam igazgatója, szakmai vezetője avatott be.

Azok a szervezetek kapják minden évben a Civil Díjat, amelyek pótolhatatlan munkát végeznek, jobbá téve az élet számos területét. Idén 170 pályázat érkezett, közülük választott ki 10-et a NIOK Alapítvány. A mai adásban elsőként a 'Legjobb helyi kezdeményezés' kategória nyertese, a Repair Cafe Budapest Közösségi szereldéje mutatkozott be. A józsefvárosi közösségi tér várja mindazokat, akik szívesen javítanák meg az elromlott használati tárgyaikat segítő közreműködéssel, vagy akár megosztanák tudásukat másokkal. Gégény Noémi, a Parafitt egyesület egyik alapítója, a Repair Cafe működtetője volt a vendégünk. Utána Szabó Andreát, a Szentiváni ÖKO Szeglet Egyesület elnökét kérdeztük. A szervezet több mint 16 millió forintot gyűjtött egy átfogó légszennyezettség- és talajvíz vizsgálat elvégeztetésére, mely a Győrszentivánt határoló Ipari Park további bővítésének lehetséges hatásait vizsgálja. A Civil Díjon a 'Legnagyobb hatású projekt' kategóriát nyerték el.

10 kategóriában osztotta ki a NIOK Alapítvány a Civil Díjakat, hogy elismerje azokat a szervezeteket, akik az elmúlt évben pótolhatatlan munkát végeztek, jobbá téve az élet számos területét. Idén 170 pályázat érkezett be, közülük hirdettek nyertest. Ma elsőként a 'Legígéretesebb új szervezet' kategória díjazottja, a Bona Fide Jótékonysági Alapítvány mutatkozik be. Ők Ukrajnából érkező magyarországi migránsok és menekültek hivatali ügyeiben, egészségügyi gondjaik során tolmácsolásban és okmányfordításban nyújtanak segítséget. Kurtyák Szlobogyán Csilla, a szervezet alapítója és kurátora a vendégünk. Őt Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke követte. A civil szervezet egy összefogás eredményeképp 110 településen, 130 ezer adagban váltott heti húsmentes étkezésre, ezzel elnyerve a 'Legsikeresebb érdekérvényesítési projekt' kategóriát.

Sorsfordító szülőkről és jövőépítő fiatalokról szólt az adás.

Az állandó készenlét, a gyerek állapotának folyamatos monitorozása - ez mind óriási pszichés megterhelést jelent a szívbeteg gyereket nevelő családoknak. A sorstárs közösség összetartozásának erősítését, edukálását, és azoknak az eseményeknek a megszervezését tűzte ki célul a Szív-Kör Egyesület, ahol a családok kötetlen körülmények között találkozhatnak az őket a gyógyulás útján elindító orvosokkal, ápolókkal. Műsorunkkal egy időben zajlott rendezvényük, ahol azt mutatták meg, hogyan tehetik étkezésüket egészségesebbé és kiegyensúlyozottabbá a szívbeteg gyermeket nevelő családok. Simóka Nóra, a szervezet elnöke, a Gyermekszív Központ pszichológusa a vendégünk.

A fiatalok bevonása az őket érintő kérdések megvitatásába és aktív részvétele a megoldások megtalálásában az UNICEF kiemelt céljai közé tartozik. A "Rajtad áll a jövőd!” programon keresztül nemcsak közvetíti a diákok hangját és kézzelfogható segítséget ad, hanem sok esetben össze is hozza a legfontosabb helyi szereplőket. Idén a legtöbb versenybe került projekt az alapvető iskolai szükségletekre és hiányokra hívta fel a figyelmet. A program eredményeiről és nyerteseiről Csibi Kriszta Zsuzsanna szakmai koordinátor mesélt.

Nem kell elbújni a világ elől, lehet nyitottan, teljes és boldog életet élni olyan nehéz „csomaggal” is, mint egy sérült gyerek nevelése. Ezt szeretné erősíteni a 'Fordított világok' nevű országos kampánnyal a Mazsola Kuckó Alalpítvány. Lettner Kriszta fotográfus 8 hónapon keresztül kísérte Szolnok Juditot, aki egy 'sima' és két 'fordított' gyereket nevel, akik egy nagyon ritka szindrómával és autisztikus tünetekkel élnek. Az együtt töltött idő alatt készült képekből nemrég kiállítás nyílt.

Áprilistól hét társadalmi innovátor indítja saját projektjének megvalósítását. A nyertes projekteket egy több fordulós pályázat során választották ki, valamennyien egy társadalmi probléma megoldását segítő módszeren dolgoznak. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumban megvalósuló, egyedülálló programot a HÁRFA Alapítvány irányítja. Vendégünk Hollós Szabolcs, a szervezet elnöke.

Érzékenyítő oktatási segédanyagot dolgozott ki pedagógusok és gyerekcsoportokkal foglalkozó szakemberek számára az állami gondoskodásban élő gyerekeket segítő Világszép Gyermekvédelmi Alapítvány. Céljuk, hogy közelebb vigyék a 14 év feletti diákokhoz a gyermekvédelemben élő kortársaik ügyét. Az oktatási anyag a 2020-ban készült Világszépek dokumentumfilmre épül, amelyben gyermekvédelemben élő fiatalok mesélnek múltjukról, mindennapjaikról, vágyott jövőjükről. Az alapítvány két munkatársát, Szécsi Eriket és Mina Krisztinát kérdeztük.

Egy volt vietnami hadifogoly, James Stockdale után nevezték el a túlélés pszichológiáját, a Stockdale-paradoxont. Egy izgalmas és nagyon időszerű téma, amely éppúgy érvényes szervezeti, mint magánéleti vonatkozásban. A paradoxon lényege, hogy a túlélésre való kitartás és optimizmus párosítása kulcsfontosságú a nehéz helyzetekben, miközben a realitásokkal való szembenézés és az aktuális helyzet megértése is elengedhetetlen a siker érdekében. Az élet kihívásaival való sikeres megbirkózásra szolgáló tanulságos példáról Katona Melinda, a Borealis Consulting ügyvezetője mesélt.

Ha egy gyerek kórházba kerül, az az egész család számára sokkoló. Ennél már csak talán az a nehezebben feldolgozható, ha a kórházi kezelés hetekig vagy akár hónapokig is eltart. Ma már szerencsére a szülőknek lehetőségük van arra, hogy a hosszan tartó kezelések idején a gyerekük mellett maradhassanak, de a gyökerestül felfordult mindennapok testileg és lelkileg is kimerítőek. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján tizedik éve tartanak rendhagyó anyák napját, amikor is Hajas László mesterfodrász és csapata új frizurát varázsol a beteg gyerekek anyukáinak, akik sokszor még a hajmosásig is csak bajosan jutnak el. A fodrászszalonná változott Tűzoltó utcai részleg tornatermében elsőként Hajas Lászlóval, majd egy pici babájával érkező anyukával beszélgettünk. A műsor második felében a klinika igazgató-helyettesét, Dr. Constantin Tamást, valamint egy olyan édesanyát kérdeztünk, akinek kisfiáról egy hete derült ki, hogy cukorbeteg.

Van-e fejbe kólintóbb élmény, mint amikor egy szemmel láthatóan makkegészséges gyerekről kiderül, hogy autista? Az első sokk után sok szülő nem tud mit kezdeni a feltoluló kérdésekkel. Pedig mindenkinek kell, hogy legyen egy mondat, ami átsegíti az első válságon. Az Autisták Országos Szövetségének elnöke, Kővári Edit mesélt elsősegély szolgáltatásukról, amelynek keretében autizmusban képzett és gyakorlott szakemberek is várják a frissen diagnosztizált gyerekek családjainak, a velük foglalkozó szakembereknek, vagy a felnőtt korukban autizmus diagnózist kapott személyeknek a megkeresését.

A műsor második felében az idén 30 éves NIOK Alapítvány adományozással kapcsolatos fontos kérdéseket vizsgáló reprezentatív kutatását vettük górcső alá. Kiderült többek közt, hogy a megkérdezettek több mint ötöde soha nem rendelkezett még az adóbevallásában arról, hogy melyik civil szervezetnek ajánlja fel az adója 1%-át. A részletekbe Gerencsér Balázs, az alapítvány igazgatója avatott be.

A 2024. március 16-ai adás ismétlése:

Minden gyermekotthonban élő gyerek súlyosan traumatizált és sok esetben magát hibáztatja azért, hogy kiemelték a családjából. Az életre szóló sebek nem vagy csak nagyon nehezen gyógyíthatók intézményi keretek közt. A Világszép Alapítvány arra törekszik, hogy legalább a család bizonyos funkcióit pótolja ezen gyerekek életében, illetve hogy eljuttassa a többségi társadalomba az üzenetet, amely szerint a legtöbb, amit tehetünk, ha megértéssel fordulunk ezen emberek felé. A szervezet új kampányának címe „Nem az vagy, ami megtörtént veled, hanem amivé válni szeretnél!”. Vendégünk Marton Kriszta, az alapítvány vezetője.

Az adás második felében a Habitat for Humanity önkormányzatoknak szóló országos pályázatáról beszélgettünk. Azokat az önkormányzatokat szeretnék díjazni, amelyek az elmúlt években kiemelten foglalkoztak a lakhatással kapcsolatos problémákkal és előremutató intézkedéseket vezettek be. Feldmár Nóra, a szervezet szakpolitikai munkatársa mondta el a részleteket.

Visszatekintünk 2023 év végére, és az Artemisszió Alapítvány szervezésében megvalósuló 'Formabontások: Helyi szintű együttműködések egy befogadóbb városért' című konferencia tapasztalatairól beszélgetünk. Dr. Szántó Dia a szervezet elnöke és Kisgyura Eszter programvezető.

Majd arról lesz szó, hogy megalapítása óta több mint 140, 18-35 év közötti roma származású fiatal munkaerőpiacon való elhelyezkedését támogatta a képzéseknek és mentorálásnak köszönhetően az Integrom Program, amely mintegy 60 fiatalt inspirált továbbtanulásra, az egyetemi diploma megszerzésére. A Boston Consulting Group társadalmi célú projektjeként indult, a ma már saját lábán álló, idén tízéves program vezetője Boldizsár-Iván Katalin. 

Négy évig futott a Hulladékmentes Tisza program, amely során több mint 100 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a petkalózok, amelynek több mint fele újrahasznosult, visszakerülve az anyagok körforgásába. Létrejött az első Folyómentő Központ és elkészült egy újrahasznosított konténer felújításával az Ivóvíz Cserebere Pont. A részletekbe a PET Kupa kommunikációs munkatársa, Doró Viktória avatta be a hallgatókat.

2024-ben 20 éves a nemzetközi SozialMarie társadalmi innovációs díj. A zsűri 288 magyar, osztrák, horvát, cseh, szlovák és szlovén pályázatból választott ki és jelölt 34 sikeres projektet. Közülük kerül majd ki 15, akiket május 1-jén Bécsben mutatnak be a nagyközönségnek. Az esélyesek között idén nyolc magyar projekt is szerepel, közülük kettő volt vendégünk a műsorban.

Elsőként a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Skanzen projektje, amelynek célja a a demenciával élő emberek életminőségének javítása. Bokonics-Kramlik Márta szakmai felelős avatott be a részletekbe. Őt Ribárszky Anna, az Őrláng projektgazdája követi. Céljuk a földgázfelhasználással kapcsolatos tudatos fogyasztói magatartás erősítése.

Minden gyermekotthonban élő gyerek súlyosan traumatizált és sok esetben magát hibáztatja azért, hogy kiemelték a családjából. Az életre szóló sebek nem vagy csak nagyon nehezen gyógyíthatók intézményi keretek közt. A Világszép Alapítvány arra törekszik, hogy legalább a család bizonyos funkcióit pótolja ezen gyerekek életében, illetve hogy eljuttassa a többségi társadalomba az üzenetet, amely szerint a legtöbb, amit tehetünk, ha megértéssel fordulunk ezen emberek felé. A szervezet új kampányának címe „Nem az vagy, ami megtörtént veled, hanem amivé válni szeretnél!”. Vendégünk Marton Kriszta, az alapítvány vezetője.

Az adás második felében a Habitat for Humanity önkormányzatoknak szóló országos pályázatáról beszélgettünk. Azokat az önkormányzatokat szeretnék díjazni, amelyek az elmúlt években kiemelten foglalkoztak a lakhatással kapcsolatos problémákkal és előremutató intézkedéseket vezettek be. Feldmár Nóra, a szervezet szakpolitikai munkatársa mondta el a részleteket.

Orvos, egészségügyi szakdolgozó, pedagógus, gyógyszerész, valamint junior kategóriában lehetett pályázni idén a Richter Anna Díjra. A hatodik alkalommal meghirdetett pályázat döntőseiből kettőt mutattunk be. A projektötletek közül ötöt a zsűri választ ki, egyről pedig március 10-ig a közönség szavazhat.

Az adás első felében a Gyermekorvosok Egyesületének csapata mutatkozott be, amely a korai elhízással szeretné felvenni a harcot. Vendég Dr. Kántor Irén alelnök. A műsor második részében a Pro Juventa Alapítvány kuratóriumi tagja, Pap Erika mesélt arról a 10 részes szülőklub podcast-sorozatról, amelyet a kihívásokkal küzdő szülők számára terveznek létrehozni.

"A szülők iskolai végzettsége alacsony, a napról napra való túlélés a fő feladatuk. Se az óvodában, se az iskolában nincs elég pedagógus, ami miatt a gyerekek első éveiben kialakuló lemaradása nem csökken, hanem nő." Írja az InDaHouse Hungary a honlapján. A 2014-ben alakult egyesület először havonta, 2015 óta pedig már hetente tart fejlesztő foglalkozásokat az encsi kistérség szegénységbe születő, többségében cigány származású gyerekeinek. Munkájuk elképzelhetetlen önkéntesek nélkül, akik tanulnak, játszanak a gyerekekkel, valamint bátorítják, szeretik őket. Benkő Fruzsina, az InDaHouse alapítója és vezetője mesélt a tanodai önkéntesség hiánypótló szerepéről.

Akár szerepel egy forgatókönyvben a fenntarthatóság, akár nem, a történet kidolgozásának mindenképp van egy ökológiai lábnyoma. Tordai Júlia és Szemerédy Zsófia filmes fenntarthatósági tanácsadóként a filmipar szereplőinek segítenek abban, hogy projektjeiket és céljaikat a lehető legfenntarthatóbban tudják megvalósítani, a forgatókönyv kidolgozásától kezdve az előkészítésen és a gyártáson át egészen az utómunkáig, vagy még azon is túl. Kifinomult eszközeikkel képesek egy-egy produkció teljes kibocsátását megmérni, illetve folyamatosan bővülő és fejlődő technológiák integrálásával csökkenteni. A részletekről beszélgettünk.

Ezúttal egy pillanatra még visszatekintettünk 2023 év végére, és az Artemisszió Alapítvány szervezésében megvalósuló 'Formabontások: Helyi szintű együttműködések egy befogadóbb városért' című konferencia tapasztalatairól beszélgettünk. Elsőként Dr. Szántó Diát, a szervezet elnökét kérdeztük arról, hogy mitől befogadó egy város, és hogy milyen a hozzánk érkező bevándorlók jelenlegi helyzete. Őt Kisgyura Eszter programvezető követte, aki a menekültek részvételével zajló, ún. részvételi akciókutatásuk eredményeiről mesélt.

A 2023. november 11-ei adás ismétlése:

Szuhaj Mihállyal beszélgettünk a műsor első részében. Az Informatika a látássérültekért alapítvány kuratóriumi elnökét azon apropóból kerestük meg, hogy éppen 20 évvel ezelőtt, 2003-ban adta át a szervezet első szoftveradományait. Azóta az alapítvány minden évben adományoz; elsősorban képernyőolvasó és nagyító szoftvereket, felújított számítógépeket, laptopokat és digitális diktafonokat, headseteket juttatott el látássérült diákokhoz, felnőttekhez valamint az őket oktató és segítő szervezetekhez. Az eltelt 20 évben az internethasználat révén a számítógépek és mobiltelefonok átírták a mindennapokat, az alapítvány pedig eközben is azon dolgozik, hogy a vak és gyengénlátó emberek a digitális társadalom egyenrangú tagjai lehessenek.

Az adás második felében Galambos Anitát, a Nők a Nőkért Egyesület, vagyis a NaNe önkéntesét kérdeztük, ugyanis a magyar piacon hiánypótló kiadványt jelentetnek meg. Az elsősorban bántalmazott anyáknak szóló önsegítő könyv kimondottan arra fókuszál, hogyan érinti a gyerekeket, ha tanúi lesznek anyjuk bántalmazásának, és hogyan lehet nekik segíteni, hogy megbirkózzanak a hosszú távú káros hatásokkal.

Folytattuk az előző adás témáját, és ezúttal is olyan önkéntesek mutatkoztak be, akik fontos társadalmi munkát végző civil szervezeteknél dolgoznak. Az ünnepek közeledtével ugyanis megérdemlik, hogy ezúttal ők kerüljenek a reflektorfénybe. Sok esetben olyan munkát végeznek, amely nélkül az adott szervezet nem vagy csak nehezen tudna működni, és nem utolsó sorban másokat is inspirálnak arra, hogy vállaljanak hasonló szerepet. Ma először Pethő Réka, a Habitat for Humanity Magyarország, majd Katus Kati, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület önkéntese voltak a vendégeink.