Főszerepben a társadalom. Bíró Bori műsora a társadalmi felelősségvállalásról. Az adás hétről-hétre példákat hoz arra, hogy egy-egy cég vagy intézmény, netán magánszemély, milyen formában, milyen eszközökkel járul hozzá anyagi gondok, társadalmi problémák orvoslásához, az életminőség javításához, a fenntartható fejlődéshez. Ily módon is kifejezve, hogy felelősséget érez azért a környezetért, amelyben él és dolgozik. A Klubrádió 'Média a társadalomért' különdíjjal kitüntetett műsora.
A Szerepvállalás már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
A Mozgóképizmus eredeti formájában visszatér, és a vicc igazságtartalmát dobja mérlegre.
Paár Ádám, történész-politológussal olyan filmeket és sorozatokat válogattunk össze, amelyek jelentős történelmi korszakoknak és eseményeknek állítanak emléket humoros formában.
Az V. századi Nagy-Britannia és az Artúr mondakör vizsgálatunk első tárgya.
Kiderítettük, mennyiben követi a történelmi tényeket a Gyalog galopp.
Itthon a mérnöki és természettudományos területeken még mindig nagyon alacsony, mindössze 18-24% a nők aránya. A 2013-ban alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj célja, hogy láthatóvá tegye és megerősítse azokat a fiatal kutatónőket, akik friss, eredeti ötleteikkel gazdagítják Magyarország tudományos és gazdasági életét.
A díjat átadó Nők a Tudományban Egyesület a matematika, informatika tudományterületen Dr. Gelencsér-Horváth Annát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar adjunktusát ismerte el, aki a mesterséges intelligencia és a gépi látás területén olyan algoritmusokat tervez és fejleszt, amelyek a vakok és gyengénlátók mindennapi életét segítő technológiai megoldások alapjául szolgálnak. Ő volt az adás első vendége.
Idén 14. alkalommal szervezte meg az egyesület a Lányok Napját, amely az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja, és az elmúlt években több mint 300 iskolából fogadta a résztvevőket. A támogató pedagógusok munkája elengedhetetlen az esemény megvalósításához. Ezért idén először kiosztották a Lányok Napja Tanári Díjat öt olyan szakember részére, akik a legtöbbet tették azért, hogy minél több fiatal lány jusson el a programra, ezzel is segítve őket szabad és bátor döntéseket hozni pályaválasztásuk során. Az egyik díjazott Krenák Kitti, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium német nyelv és digitális kultúra szakos tanára.
21. alkalommal adták át a SozialMarie díjakat. 15 közép-kelet-európai projektet tüntettek ki, amelyek friss ötletekkel sürgető társadalmi kihívásokra kínálnak megoldásokat. A díjazott társadalmi innovatív kezdeményezések közt 3 hazai nyertes is szerepel.
A Hintalovon Akadémia hiánypótló szerepet vállal azzal, hogy a gyermekjogokat és a gyermekvédelmet a szakmai képzések középpontjába helyezi, miközben innovatív online és hibrid kurzusokkal fejleszti a szakemberek és családok jogtudatosságát. A képzések olyan témákat ölelnek fel, mint az online biztonság, a bántalmazás és a válás, és kiemelt hangsúlyt fektetnek a megelőzésre. Működéséről Merényi Dórát, az alapítvány gyerekjogi munkatársát, az Akadémia projektvezetőjét kérdeztük.
„A demokrácia nem főnév, hanem ige, és csak akkor létezik, ha csináljuk” – ez a hitvallása a Közélet Iskolájának, amely egy új szakmai közösséget, a Stratégiai tervezés kollektívát hozott létre. Felismerték ugyanis, hogy a legtöbb civil szervezetnek nincs elegendő erőforrása és tudása a stratégiai működéshez, ami akadályozza hosszú távú hatásukat egy elnyomó környezetben. Tapasztalt aktivisták vezetésével személyre szabott tervezést kínálnak, miközben módszertanukba mélyen beágyazzák a demokratikus értékeket. Fernengel Ágnest, az alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Mire is elég a segélyből, családi pótlékból, GYES-ből, alkalmi munkából szerezhető jövedelem? Van egy társasjáték, amelyben egy rövid ideig ezt bárki kipróbálhatja. A játék során a résztvevők egy átlagos hónap napjain haladnak végig, a játékosoknak a tartósan munka nélkül lévők jövedelmi viszonyai között kell túlélniük a hónapot. Magyarországon nagyságrendileg 3 millióan élnek az ún. létminimum alatt, kb. 1,3 millióan pedig a szegénységi küszöb alatt. Hogyan lehet csökkenti a szegénységgel kapcsolatos előítéleteket egy játék segítségével? Vendégünk Bass László, az ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociális Munka Tanszékének oktatója, a Szociopoly egyik megálmodója.
A tudományos információk, a tudományos kutatások eredményeinek értelmezésével kapcsolatos készségek, illetve ezek hiánya az elmúlt években egyre inkább előtérbe került. Az információk értő feldolgozása, a kritikus gondolkodás és a probléma-megoldási készségek javítása az oktatás minden szintjén, így a felsőoktatási intézményekben is kiemelt téma. A Tudomány Mindenkinek Hackathon esetében a résztvevők egy támogatott, mentorált folyamat során dolgoznak fel és interpretálnak tudományos eredményeket, közérthető módon. Dr. Sulyok Judit, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának tudományos főmunkatársa mesélt róla.
A 2025. április 5-ei adás ismétlése:
A 2025. január 18-ai adás ismétlése:
Olyan újszerű, hiánypótló ötleteket támogat a Richter Anna díj, amelyek az oktatás, az egészségügy és a gyógyszerészet területén innovatív módon járulnak hozzá a fejlődéshez, és minőségi változást hoznak a dolgozók mindennapjaiban. Idén hetedik alkalommal adták át a díjat.
A mai műsorban elsőként az orvos kategória győztese, a ’Sosem vagy egyedül’ projekt mutatkozott be. A csapat orvos vezetője, Dr. Mangó Gabriella érintett páciensekkel készít rövid interjúfilmeket a függőségekről, daganatos betegségekről, mozgáskorlátozottságról, mentális problémákról. A videókkal a hasonló problémával, betegséggel küzdőknek szeretnének erőt adni, valamint támogatni őket abban, hogy kevésbé érezzék magukat egyedül és elszigetelten.
Az adás második felében a junior kategória győztesét, az egyetemistákból és középiskolásokból álló, ’Hallgass meg!’ projektet mutattuk be. A csapat a kör mediáció módszerével szeretné elterjeszteni az alternatív konfliktuskelezést. Tréningek formájában tanítják az iskolai közösségek számára a módszer működtetésének gyakorlatát, és diákmentor-hálózat kiépítését tűzték ki célul. Bátory Zsófia jogász-mediátorral beszélgettünk.
Innovatív ötleteket, erős elkötelezettséget és merész víziókat képviselnek az idei Sozial Marie díj jelöltjei. Ausztriából, Csehországból, Szlovéniából, Horvátországból, Szlovákiából és Magyarországról összesen 34 projekt jutott a döntőbe, közülük 9 hazai ötlet. Mindannyian bizonyítják azt az erős innovációs potenciált, amely Közép- és Kelet-Európában rejlik. A magyar jelölteket Tornóczi Zsófia, a díj hazai koordinátora mutatta be.
Ha valaki lánynak születik, az nem jelenthet semmilyen korlátot az életében. Ezt vallja az UNICEF. 1995-ben ez sajnos még kevésbé volt egyértelmű, ezért 30 évvel ezelőtt 200 országból több mint 30 ezer nő gyűlt össze Pekingben, hogy kijelentsék: a nők és lányok jogai ugyanolyan emberi jogok, mint a férfiaké. Azóta ugyan nagy előrelépések történtek, de a fejlődés még lassú és egyenetlen. Az UNICEF legfrissebb kutatási eredményeiről Rajna Ágnes kommunikációs vezetőt kérdeztük.
Ügyvédek a közjóért – ez a PILnet Alapítvány hitvallása. Célja a jog szerepének újragondolása, hogy az mindenki javára tudjon működni. A csatlakozó jogászok és ügyvédek a szakértelmüket ingyenesen ajánlják fel jogi képviseletre vagy tanácsadásra. Almádi Ágnes projekt- és operációs menedzser mesélt arról, miként sikerül elterjeszteni Magyarországon az angolszász kultúrában már hosszú ideje fontos szerepet betöltő pro bono jogi segítség koncepcióját és gyakorlatát.
Támogatni a hazai iskolák matematikatanárainak munkáját, közben pedig könnyebben érthetővé tenni, sőt meg is szerettetni a diákokkal a matematikát. Erre a nem kis kihívásra vállalkozik a mateking.hu, amelynek tananyagait már 740 iskola több mint 3450 matematikatanára használja. A platform segíti az órák izgalmasabbá tételét, a differenciált oktatást és a diákok önbizalmának növelését. Nemrég oktatás és e-learning kategóriában is elnyerte az Év Honlapja díjat. Vendégünk Mosóczi András matematikatanár, a platform alapítója.
Az élmények és a közösség ereje mindenkié – vallja a Mozdulj! Közhasznú Egyesület. Nemrég új darabot, egy különleges, integrált felolvasószínházi előadást mutattak be, amelyben mozgás-, látás- és hallássérült művészek ép művésztársaikkal együtt szerepeltek. Az előadásban a klasszikus színpadi játékot kerekesszékes tánc, jelnyelvi tolmácsolás és zenére koreografált mozgásvilág tette egyedivé. Dr. Tálos Marianna, az egyesület elnöke volt az a vendége.
Ő mesélt a Hétköznapok Hősei díjról is, amelyet 12 éve alapítottak azzal a céllal, hogy elismerjék azokat, akiknek segítő munkája példaértékű az országban. A közönségdíjat ezúttal Hódy Edit, a Somogyvári Gyógypedagógiai Intézmény igazgatója, az Empátia Alapítvány kuratóriumi tagja kapta, aki hosszú évtizedek óta van a gyógypedagógiai pályán, és azt mondja, ma már nem is tudná magát más területen elképzelni.
Harmadszor szervez több napos nyári tábort pedagógusoknak a Hősök Tere Alapítvány, ahol azt a hiánypótló tudást tanulják meg, hogyan erősíthetik a diákok önbizalmát, hogyan tehetik őket bátrabbá és együttműködőbbé a bámészkodó hatás és a fejlődés fókuszú szemlélet erejével. Az így elsajátított tudást, gyakorlatokat, játékokat beépíthetik a mindennapi iskolai életbe, vagy akár a tanórákba is. Ennek eredményeképpen a tanárok és a diákjaik bátrabban állnak ki és tesznek magukért és egymásért, hogy a szolidaritás, együttérzés társadalmi norma legyen. Ezekről is beszélgettünk Fejes Martinez Krisztával, az alapítvány és a tanári tábor trénerével.
Remek példája az önkéntességen alapuló szervezésnek a Kórusok Téli Éjszakája. A program megvalósítását egy több mint 60 önkéntesből álló összetartó csapat segíti, akiknek köszönhetően 30 minikoncerten vehetnek részt és tapasztalhatják meg a közösségi éneklés élményét a látogatók. Chmara Ildikó főszervezőt kérdeztük.
A holokauszt 80. évfordulója alkalmából, az elnémítottak és áldozatok előtti tisztelgésként indították útjára az élet.történet. pályázatot, 16—22 éves fiatalok számára. A szervezők az írásokon keresztül remélnek betekintést nyerni a mai fiatal generáció életébe, gondolataiba és tapasztalataiba. Az ötletet a Berlinben és a lengyelországi Vilnóban az 1930-as évek zsidó értelmiségiek által létrehozott Jiddis Tudományos Intézet korabeli élettörténet-pályázatai adták. Vendég Horváth Patrícia színházrendező, a projekt vezetője.
Öt célhoz kapcsolódó, azok valamelyikét előmozdító projektekkel lehet pályázni a Fővárosi Szolidaritási Alap 2025-ös pályázatának keretei között. Az öt terület a lakhatási válsághelyzetek kezelése, az akadálymentesítés, a párkapcsolati és családon belüli erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és támogatása, a közösségi ellátások fejlesztése, valamint a fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek részére biztosított támogatott lakhatás szolgáltatás fejlesztése. A részletekbe Balog-Urbanovszky Zsuzsanna, a Fővárosi Szociális Közalapítvány projektmenedzsere avatott be.
„Képzelj el két fiatal barátot, akik hasonló versek mélységeiről, vagy nemrég látott színházi darabokról beszélgetnek egy szellős péntek este a Vigadó előtt a Dunaparton, ahogy az évek alatt oly sokszor. Most képzeld el, hogy a csupán 26 éves, 2 méter magas, szálkás barát agyában éppen egy 4 cm-es tumor kezd elhatalmasodni. Egy héten belül minden megváltozik.” Így kezdődik a táncművész Áron története, akinek az agyát egy agresszív ráktípus támadta meg. Nemrég reményteli esélyt találtak egy németországi klinikán, ahol személyre szabott vakcinát fejlesztenek Áronnak. A kivételes külföldi lehetőség azonban körülbelül 35 millió forintba kerül. Hogyan fogott össze a család és a barátok, és miként sikerült igen rövid idő alatt összegyűjteni a kezelésre szánt összeget? A kampányt segítő Török Flóra jóbarát mesélt a műsor második részében. Előtte Gerencsér Balázst, a NIOK alapítvány ügyvezetőjét kérdeztük a hasonló gyűjtési akciókról, valamint arról, mi lehet a siker titka.
Mindig csodálattal töltenek el azok a tizenéves fiatalok, akik szabadidejükben olyan önkéntes munkát vállalnak, amelynek révén saját vagy tágabb közösségük jóllétét segítik.
Hónapokig tartó felkészülés és intenzív műhelymunka után januárban lezajlott az UNICEF Rajtad áll a jövőd! innovációs versenyének elődöntője. A program hozzájárul az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény egyik fő pillérének megvalósításához: a gyermekek és fiatalok részvételének erősítéséhez azáltal, hogy az UNICEF szakmai tudást, eszközöket és erőforrást biztosít a programban résztvevő csapatok által azonosított helyi problémák megoldására.
Az előzetesen bejutott 9 csapatból a zsűri kiválasztotta azt az öt továbbjutót, akik a következő időszakban 300 ezer Ft pénzügyi támogatásban és további mentorálásban részesülnek annak érdekében, hogy megvalósíthassák elképzeléseiket. A műsor első felében az 5 továbbjutó egyike, a gyulai Project C csapat mutatkozott be, akik az iskolájukban egy adománygyűjtő szekrényt, valamint egy varróműhelyet szeretnének létrehozni. Szegvári Bence mesélt a részletekről. Őt a székesfehérvári Hucskó Csenge követte, aki a két évvel ezelőtti verseny egyik nyertes csapatának tagja, azóta pedig a Rajtad áll a jövőd! program egyik önkéntes szervezője.
Reagálva a világ és a civil szféra változásaira, az elmúlt néhány évben fókuszt váltott az Önkéntes Központ Alapítvány. Egyrészt arra biztatják a 60 év feletti korosztályt, hogy maradjon minél tovább aktív, és a felhalmozott tudását, tapasztalatát fordítsa társadalmilag fontos ügyekre. Másrészt pedig kortól függetlenül mindenkit arra buzdítanak, hogy legyenek önkéntesek az Idősek Barátai Programban és segítsenek abban, hogy minél több egyedül élő, magányos idős embernek lehessen egy barátja. Farkas Emese ügyvezető mesélt a részletekről. Őt Szabó Zsuzsi követte, aki hosszú évek óta önkénteskedik, valamint ő a koordinátora a 11. kerületi időslátogató csoportnak is.
Tavaly októbertől újabb 7 kísérleti fejlesztő, társadalmi innnovátor kezdhette meg munkáját, saját projektjének megvalósítását a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium, a TinLab támogatásával. Közülük kettő mutatkozott be.
Egy beszűkült szociokulturális környezetet a zene és a sport színesebbé tehet és új dimenziókat nyithat meg. Berkeszi Dávidék projektje az óvoda és iskola közti átmenet megkönnyítését célozza egy olyan komplex fejlesztési modellel, amely két pilléren, a birkózáson és a zenén alapul. A periférián élő gyerekek hátránykompenzációján túl azt szeretnék elérni, hogy a diákok szeressenek iskolába járni, hiszen ott olyan programokkal is találkoznak, amikben örömüket lelik és tehetségesek.
Az adás második felében a Bérbaltavár településen dolgozó Beke Márton társadalmi innovátor és közösségfejlesztő mesélt közösségi önkormányzási projektjéről. A fejlesztés célja az önkormányzatok által is alkalmazható, a helyi polgárokat bevonó, aktivizáló, véleményük, javaslataik megismerését, megvitatását és fejlesztési folyamatokba való belépését szolgáló módszerek kidolgozása és validálása.
A 2024. október 26-ai adás ismétlése:
A ’Toldi lányok’ című animációs dokumentumfilm egy izolált közösség üzenetét juttatja el a társadalomhoz a mélyszegénységben élő nők álmairól, traumáiról, céljairól, a női sors változásáról.
Elsőként az Északi Támpont Egyesület rendező-forgatókönyvírója, Chilton Flóra mesélt az Igazgyöngy Alapítvány Művészeti Iskolával együttműködésben készülő projektről. A Toldon élő lányok és nők történetei sok ember, többek közt Veress Tamás segítségével jutnak el a nagyvilágba.
Az adás második felében az alapítvány szociális területért felelős vezetőjével beszélgettünk, akinek a film előkészítő szakaszában volt kulcsszerepe.
A 2024. november 16-ai adás ismétlése:
A magyar gyerekek saját elmondásuk szerint még mindig túl keveset tudnak az éghajlatváltozásról, miközben az UNICEF 2022-es reprezentatív felméréséből kiderült, hogy több mint 90%-uk szorong miatta. Október végén a COP29 nemzetközi klímacsúcs előtt fiatalok gyűltek össze a Parlamentben, hogy megvitassák a UNICEF fiatal nagykövetei által kidolgozott klímapolitikai javaslatcsomagot. A javaslatok célja, hogy a soros elnökség keretében hazánk képviselői a nemzetközi tárgyalásokon is hangsúlyozzák a gyerekek és fiatalok igényeit és szerepét a klímaválság hatásainak mérsékléséről szóló küzdelemben. Az adás vendége Makara Eszter, a KlímaHősök program vezetője, valamint egy fiatal nagykövet, Szász Anna Dorottya, aki maga is részt vett a javaslatcsomag kidolgozásában.
Friss felmérések szerint a munkavállalók egyre inkább igénylik a minőségi munkakörnyezetet és a wellbeingre fordított figyelmet, sokszor még a fizetésemelés elé is helyezve ezt. Azok a cégek, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a dolgozók jóllétére, nemcsak a munkatársak elégedettségében látnak javulást, hanem a fluktuáció és a betegszabadságok csökkenésében is. Arról, hogy a a munkavállalói jóllétbe fektetett erőforrások nem csupán költségek, de hosszú távon megtérülő befektetések is, Nagy Márta, a a Fitt Magyarország Alapítvány elnöke mesélt.
Az adás második felében az üzleti, a nonprofit és a kulturális szféra között alkotott hídépítő szerepéről ismert Liptay Gabriellával beszélgettünk. A KPMG magyarországi cégének marketing és kommunikációs igazgatója ugyanis néhány évvel ezelőtt olyan egyedi munkarendet alakított ki, ami ma még hazánkban talán sokak számára tűnik különlegesnek.
„Összefogással egy befogadó bolygóért” – ez volt a mottója az Európa Tanács által életre hívott Globális Nevelés Hetének, amelynek hazai aktivitásait idén is a HAND Szövetség koordinálta. Balogh Réka, a szervezet szakpolitikai munkatársa mesélt róla. A témahét kiemelt eseménye a Globális Tanterem című program volt, amelyet a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület szervezett. Az esemény fókuszában a víz társadalmi és környezeti szerepe állt. Bátyi-Földesi Dóra elnökségi tagot kérdeztük.
Az érzelmi kapaszkodó hiánya – talán ez a leggyakoribb, amit azok a gyerekek említettek, akik az Óriás Gyermekjogi Plakát kapcsán osztották meg gondolataikat arról, mit üzennek a felnőtteknek. Szalai Kriszta színésznőnek, a Klubrádió műsorvezetőjének az volt a célja, hogy valódi képviseletet kapjanak a gyerekek azzal, hogy kihangosítja üzeneteiket. Kriszta azt vallja, minél több egészséges lelkű gyermek nő fel, annál több egészséges felnőtt tudja mentálisan gyógyítani országunkat. A műsor első felében vele beszélgettünk. A projekt kapcsán 13 felnőtt vállalta, hogy megosztja gyerekkori traumáját. Egyikük Román Judit színésznő. Ő volt az adás második részében a vendég.
13. alkalommal publikálta éves jelentését a hazai lakhatás helyzetéről a Habitat for Humanity Magyarország. Többek közt kiderült, hogy a lakástámogatások 90%-a a mai napig nem szociálisan célzott. Közel 90 ezer olyan háztartás van, amely nem rendelkezik házukon, lakásukon belül vízzel, fürdőszobával, WC-vel. A jelentés azt is megállapította, hogy a lakosság 30%-a érintett a lakhatási szegénység legalább egy jellemzője által, ami nagyságrendileg 1 millió háztartást jelent. Az adás vendégei a jelentés első két fejezetének szerzői, Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, valamint Lukács György, a Habitat szakpolitikai munkatársa.
Időszakos behajtási tilalom, forgalomcsillapítás, biztonságosabb gyalogátkelők, kerékpársáv és kerékpártároló, szélesebb járdák és zöldebb környezetet. Mindez annak érdekében, hogy a gyerekek biztonságban és tiszta levegőben járhassanak iskolába. Budapest és több vidéki település egyre több iskolája kapcsolódik be abba a nemzetközi kezdeményezésbe, mely során az iskolák előtt időszakosan autómentes utcaszakaszt adnak át, megkönnyítve az iskolák biztonságos megközelítését és csökkentve a levegő- és zajszennyezést. Az Iskolautcák névre hallgató szemléletformáló akcióról Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője mesélt.
Őt Gerencsér Balázs, a NIOK alapítvány ügyvezetője követte, akit arról kérdeztünk, hogyan érdemes felkészülni a karácsonyi adományozásra. Kinek adjunk és mennyit, milyen szempontokat vegyünk figyelembe és mely szervezetek számítanak megbízható, etikus adománygyűjtőnek.
A magyar gyerekek saját elmondásuk szerint még mindig túl keveset tudnak az éghajlatváltozásról, miközben az UNICEF 2022-es reprezentatív felméréséből kiderült, hogy több mint 90%-uk szorong miatta. Október végén a COP29 nemzetközi klímacsúcs előtt fiatalok gyűltek össze a Parlamentben, hogy megvitassák az UNICEF fiatal nagykövetei által kidolgozott klímapolitikai javaslatcsomagot. A javaslatok célja, hogy a soros elnökség keretében hazánk képviselői a nemzetközi tárgyalásokon is hangsúlyozzák a gyerekek és fiatalok igényeit és szerepét a klímaválság hatásainak mérsékléséről szóló küzdelemben. Vendégünk Makara Eszter, a KlímaHősök program vezetője, valamint egy fiatal nagykövet, Szász Anna Dorottya, aki maga is részt vett a javaslatcsomag kidolgozásában.
