„Budapest formáját az adja meg, hogy milyen hangulatban van, aki nézi. Gyere, gyere, bárki vagy is, csinálj egy Budapestet." Ez az Esterházy Pétertől származó idézet lett a Budapest Nagyregény mottója, egyben kulcs a város megértéséhez, játékszabály a könyv megírásához és útmutató az olvasásához.
A város története ugyanis elbeszélhetetlen. Folyamatosan alakul, formálódik, miként a város szövete Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése óta, és vég nélkül hömpölyög, ahogy az eredeti részeket hol elválasztó, hol összekötő nagy folyó. Ahány korszak, ahány kerület, ahány család, annyi nézőpont, annyi kapcsolódás és annyi élmény.
A regény fejezeteit ugyan 23 szerző írta, a Budapest Nagyregény mégis igazi közösségi alkotás. A kötet megszületését hónapokon át tartó kutatómunka és civil legendárium-gyűjtés előzte meg. Az így előkerült történetek fontos támpontot és inspirációt is jelentettek a könyv megírásához, megidézésük tisztelgés mindazok előtt, akik valaha budapestinek tartották magukat.
A városegyesítés 150. évfordulója alkalmából készült alkotás egyszerre pillanatkép és szellemi emlékmű. Ebben a városregényben a szövegek térképek: az olvasó Budapest különböző kerületeit, korszakait, utcáit, épületeit járhatja be, és közben mindenhol emberekkel, sorsokkal találkozik. S bár bőven merít az elmúlt másfél század élményeiből, a jelen hangulatáról, világképéről, kihívásairól és álmairól is mesél.
Miri akar, de nem engedik. Miri hiába tudja, ha nem értik. Miri szeret, Miri fél, Miri sóvárog.Ha anya megérti végre, hogy az nem mogyoró, hanem igenis varázsmododó, akkor egy csodás nap veszi kezdetét. A sötétségben pedig az őrzők vigyáznak ránk.
Fenyvesi Orsolya meséi egy bűbájos kislányról szólnak, akinek határtalan fantáziája és az őt körülölelő szeretet segít megbirkózni a hétköznapi nehézségekkel. Miklya Emese illusztrációi varázslatos világba reppentenek.
Ó, csillámló, titokzatos éjszakák!
Miri elhatározza, hogy karácsonykor meglesi az angyalokat! Amikor nem jár sikerrel az akció, kikövetkezteti, hogy láthatatlanok. Mint a szabad szemmel nem látható baktériumok! Ajjaj, talán le is nyelt párat véletlenül, és megfertőzték jósággal!
A kötet másik meséjében Miri arra ébred álmából, hogy a telihold próbál betüremkedni az ablakon, és anya minden erejével igyekszik visszatartani. No és ha beengednék? Kiderül, hogy nem kell félni egy kis szomorúságtól!
A Miri-történetekben Fenyvesi Orsolya hétköznapi helyzetekről mesél, meghintve varázsporral. A meséket ezúttal is Miklya Emese csoda szép rajzokkal illusztrálta.
A HATALOM SOHASEM MEZTELEN
A hatalom sokarcú jelensége áthatja életünket és történelmünket. Ám fogalmának pontos jelentését illetően mindmáig elméleti zűrzavar uralkodik. Han Hegellel, Nietzschével, Heideggerrel és Foucault-val párbeszédet folytatva tör utat működésének új megértése felé, és a hatalom és a szabadság közt feszülő ellentétet is új megvilágításba helyezi. A hatalom nem egyszerű oksági tényező, amelynek révén a másik viselkedése annak akarata ellenére is irányítható. Sokkal inkább olyan közvetítés az én és a másik között, amely kölcsönös függőségek sokaságát hozza létre. A hatalom legkésőbb Nietzsche óta a szellemtörténet egyik legvitatottabb, de egyben legizgalmasabb fogalma. Hogyan működik a hatalom a kényszer és a rajongás köztes terében? Milyen metafizikai eszmék állnak mögötte? Létezik-e külön etikája? Byung-Chul Han e többrétegű kérdést 2005-ös könyvében különböző filozófiatörténeti összefüggésekben vizsgálja.
A ma már klasszikusnak számító maffiaregény, A Keresztapa megírása után Mario Puzo csaknem három évtizeddel később, 1996-ban ismét visszatért a bűnszövetkezetként működő maffiacsalád témájához. A most felújított kiadásban megjelenő, Az utolsó Keresztapa című könyvében ugyan nem a Corleonék történetét meséli tovább, hanem a tőle megszokott lebilincselően izgalmas és filmszerű stílusban feltárja az idő múlásával változó maffia, a filmipar és a kaszinók egyformán korrupt világát. Azt a világot, ahol gyönyörű színésznők, kapzsi producerek, gátlástalan filmrendezők, elszánt szerencsejátékosok, bérgyilkosok és megvesztegethető zsaruk játsszák árulásokkal teli játszmáikat. És ahol Don Domenico Clericuzio, az utolsó Keresztapa irányít mindent és mindenkit. A ravasz, kíméletlenül okos öregember már csak azt szeretné, ha utódai törvényes kertek között élvezhetnék a megszerzett hatalmat és vagyont. Azzal azonban nem számol, hogy a család múltjában lappangó titkok előbb-utóbb felszínre kerülnek, és kegyetlen háborút robbantanak ki saját vérei között.
A Budapest Nagyregény közösségi alkotás eredményeként egy 23 fejezetből álló könyvként jelent meg 2023 novemberében. Ugyanakkor a másfél éves program túlnő a kötet keretein. Célja, hogy a főváros elmúlt 150 évét történeteken, kerületi legendákon keresztül, a város lakóinak bevonásával gyűjtse össze, mesélje el és jelenítse meg, ehhez pedig az irodalmat közvetítő eszközként használja. A könyv 23 fejezetét, kerületenként, 23 különböző kortárs szerző írta meg.
Miért vágynak több édességre a fiúmagzattal várandós kismamák, és miért van több sóra szükségünk időskorunkban? Miért van a modern életformánkból fakadó alváshiány különösen rossz hatással a serdülőkre? Miért lehet a depresszió gyulladásos bélbetegség tünete? Miért olyan magas az Okinaván élők várható életkora? Miért kell a dohányzó nőknek korai klimaxra számítaniuk?
Az elmúlt évtizedekben rengeteg új ismeretre tettünk szert a szervezetünk élettani folyamatait szabályozó hormonokról, illetve arról, hogy ezek működési zavarai hogyan hatnak testi és mentális jóllétünkre, sőt olykor viselkedésünkre és személyiségünkre is. A szélesebb nyilvánosságban azonban továbbra is sok féligazság és téveszme kering, miközben számos meglepő és lényeges felismerés mindmáig nem épült be a köztudatba. Max Nieuwdorp a téma élenjáró kutatójaként számos tudományos felfedezést és esetleírást felvonultatva, színes és érthető stílusban kalauzolja el az olvasót hormonrendszerünk láthatatlan mechanizmusai között.
Jelenkorunk jellemző válságtünete, hogy egyre gyarapodó tömegek fordulnak el a tudomány útmutatásaitól, kérdőjelezik meg hitelességét, sőt tekintenek ellenséges gyanakvással mindarra, ami a számukra véleménydiktatúrának vagy egyenesen a megtévesztésükre szőtt összeesküvésnek tűnik. Talán még soha nem volt ilyen színes és átfogó az alternatív világértelmezések, áltudományos elméletek és tudománytagadó tanok palettája, soha nem volt ekkora a gyakran bizonyíthatóan ártalmas eszmék támogatottsága. A kötet szerzői – Babai Dániel, Bárdos Dániel, Bóna Enikő, Egres Dorottya, Falyuna Nóra, Krekó Péter, Kutrovátz Gábor, Láng Benedek, Pócs Éva, Simon Evelin, Szolnoky Levente, Tanács János, Tuboly Ádám Tamás, Zeiss Anna és Zemplén Gábor, maguk is a tudomány különféle területein működő szakemberek – különböző perspektívákból, számos aktuális példa és kapcsolódó témakör tárgyalásán keresztül vizsgálják ezt az összetett kérdést. Tanulmányaikat az a meggyőződés fogja össze, hogy a tudomány elválaszthatatlan kísérőjelenségeként felfogott áltudomány elemzése kulcsot adhat a tudomány valódi működésmódjának és emberi tényezőinek felmutatásához.
Olvashatunk az oltásellenes mozgalmakról, a valódi és az ál-kódfejtések elkülönítéséről, az ősmagyar világfával kapcsolatos kutatói tévképzetekről, vagy éppen a dezinformációs hadviselésről – hogy csak néhányat emeljünk ki az izgalmas témák közül.
A kötethez a világhírű brit tudományszociológus, Harry Collins írt előszót.
Lehet-e még hely a végtelen szállodában, ha minden szoba foglalt? Hogyan viselkednek a skizofrén nullák? Mi történt Steve Jobs garázsában? Miféle egyenletek működtetik a világot? Mi a különbség a Notre Dame és egy nanoűrhajó között? Van-e közös vonás Newton fluxióelméletében és a Mona Lisában? Nem kell matematikusnak lennünk ahhoz, hogy mindezeket megértsük.
A matematika olyan absztrakt fogalmakkal kapcsolatban mond ki örök érvényű igazságokat, amelyek nélkül sosem tudtunk volna választ találni számos gyakorlati kérdésre. Hogyan mérhetnénk precízen az időt, miképpen építhetnénk biztonságos függőhidat, hogyan juthatnánk el a Holdra? Amikor már nem kellett más, csak papír, ceruza és persze sok számítás, hogy kiderüljön, valóban működnek-e az elképzeléseink, hirtelen képessé váltunk megjósolni a jövőt. A könnyed, világos stílusban megírt könyv érdekes paradoxonokon, fontos tudományos felfedezéseken és izgalmas problémákon keresztül világítja meg: az emberiség története szétválaszthatatlanul összefonódik a matematikával.
1943-ban egy hegyi ösvényen sajtcsempészés közben elkapnak egy húszéves fiút, Turi Giulianót, aki az ínséges időkben így kénytelen segíteni családján. Az őt megsebesítő csendőrt a fiú lelövi, és ezzel a saját sorsát is megpecsételi: egész életére törvények kívülivé válik. A köré szerveződő bandájával a hegyekbe kényszerül, onnan vívja harcát szeretett Szicíliája felszabadításáért. Számos rablás után és jó néhány csendőr meg áruló holttestén átlépve azonba ráébred, hogy fő ellensége nem a mindenkori korrupt és nemtörődöm római kormány, hanem a sziget minden zugát pókhálóként átszövő maffia. Amikor pár év múlva a már-már önmaga legendájává lett bandita, a gazdagok kifosztója, szegények gyámola Isten és Szicília nevében kivégez hat kisebb maffiavezért, akik nem engedik földet bérelni a nincstelen parasztokat, a „tiszteletre méltó” Don Croce Malo „ a főnökök főnöke” belátja, hogy ők ketten nem férnek meg többé egymás mellett a szigeten: vagy neki, vagy Turi Giulianónak meg kell halnia.
Mario Puzo korábbi világhírű bestsellere, A Keresztapa egyik epizódját bővítette lebilincselő kalandregénnyé.
Az ősember két kővel egyszerre szikrát pattint és ritmust kelt. Mozart rizsparókát húz, és zongorajátékával 5 évesen uralkodókat bűvöl el. A rocksztár csak felmegy a színpadra, és a közönség máris megőrül. Lépj be a zene láthatatlan, de mindent körülölelő világába!
A zene mindenütt ott van körülöttünk. Bármi lehet zene, akár a villamoscsikorgás vagy a repülőgép zúgása is, ha a komponista úgy gondolja. Az ember az őskor óta zenél, a dobtól és a furulyától a csellón, a zongorán, a szaxofonon vagy a tereminen át rengetegféle hangszer született a kezdetektől napjainkig. Mi a népzene, a pop és a komolyzene? Kik a leghíresebb jazz-zenészek? Mire jó a kotta, és mi az improvizáció? Miért volt különc Beethoven? Mona Dániel zenetörténész könyvével izgalmas kirándulást tehetnek a gyerekek a zenei korszakokban és műfajokban. Útjukon Füli, a sivatagi róka kíséri őket, akinek a nagy füle mindenre nyitott, ami zene.
A kötet bemutatja, hogy a gyermeknevelés környezete milyen hatással van a szülői döntéshozatalra. Megváltoztak a gazdasági ösztönzők, legfőképpen a gazdasági egyenlőtlenségek megnövekedése miatt. A gyermeknevelésnek tehát tétje van, de miért lett ez a tét nagyobb, mint korábban volt? Mi az oka annak, hogy a fejlett országokban a szülők manapság sokkal több időt, energiát és pénzt fordítanak a gyermekeik nevelésére – a gyermeknevelés intenzívebbé vált –, mint pár évtizeddel korábban, amikor a társadalmi egyenlőtlenségek kisebbek voltak, nem utolsósorban a „gondoskodó államnak” köszönhetően.
Elvégre nehéz nagyobb közhelyet találni, mint hogy a szülők szeretik a gyermekeiket és szeretnék, ha boldog és elégedett felnőtt válna belőlük. Ám kérdezzük meg: az, hogy szeretjük őket és a legjobb jövőt kívánjuk nekik, vajon azt jelenti-e, hogy hagyjuk gyermekünk a „saját feje után menni”, azaz hogy a saját motivációit és ösztöneit követve haladjon előre (avagy hátra). Vagy szülőként azt gondoljuk, nagyon is tudjuk, hogy a gyermekünknek mire van szüksége és mindent megteszünk, hogy az általunk kijelölt úton haladjon?
Matthias Doepke és Fabrizio Zilibotti a közgazdaságtan eszköztárát felhasználva, de a történeti-kulturális tényezők szerepét egyáltalán nem tagadva keresi a válaszokat ezekre a kérdésekre. Hossz- és keresztmetszeti képet adnak arról, milyen szerepet játszanak a jelenkor kapitalizmusát jellemző növekvő társadalmi egyenlőtlenségek a szülői attitűdök megváltozásában és megfordítva, a szülői attitűdök megváltozása miként hat vissza, erősíti fel a társadalmi egyenlőtlenségeket. Mindez jól láthatóan a társadalmi mobilitás lelassulásához vezet annak összes ismert negatív következményével.
Talán mondani sem kell, hogy a szerzők által bemutatott helyzetkép és következtetések mennyire fontosak a mai magyar társadalomra nézve is.
Száz évvel ezelőtt Biloxi nyüzsgő halászközösség volt Mississippi déli, öbölparti vidékén. Az ott élők megélhetését az óceán bőséges kínálata biztosította, és a település rövidesen a tenger gyümölcseinek világfővárosává nőtte ki magát.
Biloxi felvirágzásának azonban megvolt az árnyoldala is. A klubok éjszakai életével összefonódó szerencsejáték, drogkereskedelem és prostitúció tette hírhedtté is a várost, ahol gyakoriak lettek a bérgyilkosságok és a maffiaháborúk. A rendőrség egy része korrumpálódott, az igazságszolgáltatás pedig vagy szemet hunyt a bűnesetek fölött, vagy már nem is volt képes leszámolni az elkövetőkkel.
Itt nőtt fel Keith Rudy és Hugh Malco a hatvanas években; riválisokként, egyben legjobb barátokként ők voltak a baseballcsapat sztárjai. Hugh apja a helyi alvilág vezére lett, míg Keith jogász apjának eltökélt szándéka volt, hogy megtisztítja a partvidéket a bűnözéstől. Mindkét fiú az apja nyomdokaiba lépett, így elkerülhetetlenné vált, hogy a két család a tárgyalóteremben nézzen szembe egymással…
John Grisham ismét az amerikai Mély Dél ellentmondásos világába kalauzolja az olvasót. Mint gyakran, ezúttal is átlépi a jogi thriller műfaji kereteit, de a tőle megszokott izgalmas feszültséggel járja körül a bűn, büntetés és bűnhődés, a bosszú és igazságszolgáltatás kérdéseit.
Fedezd fel Pepével a reggae-t!
Pepe imádja a reggae-t! Gitárjával a vállán Kingstonba, Jamaica fővárosába utazik, hogy zenéljen, énekeljen és táncoljon a ska, a rocksteady és a dub ritmusára! Ráadásul még koncertet is ad…nagyon menő ez a Pepe!
Egy mese és 16 meghallgatható zenei részlet.
Budapest a legnagyobb és legfontosabb városunk. Az itt élőknek egyszerre otthon, munkahely, közösségi és szabadidős helyszín, a turistáknak csodákat tartogató úticél, a várostervezőknek lüktető, kihívásokkal teli, folyamatosan változó rendszer. Gyere, járjuk be együtt!
Budapesten és a környező településeken 2,5 millióan élnek, majdnem az ország lakosságának a negyede. A főváros nem csak politikai, gazdasági és kulturális központ, hanem több mint másfél millió ember otthona. Milyen házakban laknak a budapestiek? Hová járnak sportolni, sétálni, kikapcsolódni, játszóterezni? Mi teszi Budapestet olyan vonzó várossá a turisták számára? Miről mesélnek az utcák és városrészek elnevezései? Melyik a legmagasabb épület, és hol a legmélyebb a metró? Honnan jön a mentő? Kik vesznek részt a közösségi tervezésben? Mi az a közösségi komposztálás, és miért jó? Miért fontos, hogy minél több fát ültessünk a városban? Mitől fenntartható egy épület? Rozgonyi Sarolta kézen fogja a kezdő olvasókat, hogy vele és kutyájával, Mézivel együtt járják be a fővárost.
Két minden lében kanál majmocska bajba kerül: kénytelenek három nap alatt nevet lopni, vagy – hohó! – örökbe búcsút inthetnek a farkincájuknak! Emeli és Mancsi, a két kerge, talpraesett és öntörvényű makákó egy nap véletlenül épp egy varázslót próbál meglopni. Kaliptusz, a vajákos koala ezért elveszi a nevüket, és megátkozza őket: ha nem lopnak maguknak három napon belül újat, oda a nevük, de még a farkuk is!
A névlopás amolyan varázsos dolog ám! Ha pedig hőseinknek nem jó bármilyen név, kimondottan kalandos is! Amerre a majmócák járnak, zűrzavar és bonyodalom lép a nyomukba, és csakhamar a hiéna Vaskarom Zorza és a varánusz Szebesz, két büszke, makacs, és ádáz kalózkapitány acsarkodása közepette találják magukat. De hogy jön ehhez Rojtos Rölf, a vadkan bandita, és a nyomában járó párduc fejvadász, Szurok Mársony? Vagy a kényszerházasság elől menekülő ezüstróka, Alukka hercegnő és panda tanítómestere, Tappandó? Ráadásul, ki gondolta volna, hogy lehetséges távolságot lopni? Az első kötetben a kalandok még csak épp elkezdődnek, de már észvesztő a kavalkád!
Vakulya Norbert kacagtató, fordulatos kalandregénye letehetetlen olvasmány.
A trilógia második részében, a Köd kalózaiban mindenki sorsa még bizonytalanabbá válik, ha ez egyáltalán lehetséges. Vakulya Norbert kacagtató, fordulatos kalandregénye letehetetlen olvasmány.
Bár többnyire vadnak és kegyetlennek ábrázolják a vikingeket, távolról sem csak fosztogató harcosok voltak. Akadtak köztük ügyes kézművesek és zseniális hajóácsok. Jóval Kolumbusz előtt eljutottak Észak-Amerikába, és még Elő-Ázsiával is kereskedtek. Mitológiájuk és kultúrájuk a mai napig tömegeket hoz lázba. A vikingeket mint a középkor kegyetlen hódítóit ismerjük, akik végigfosztogatták Észak-Európát. Pedig rátermett kereskedők, szorgos gazdák, ügyes kézművesek és briliáns hajóépítők is voltak. Merre portyáztak és meddig jutottak el hódításaik során? Ki volt Vörös Erik és Nagy Knut? Miből készültek a vikingek fésűi? Hol volt Hedeby? Mitől különlegesek a viking hajók? Miből állt a viking harcosok felszerelése, és milyen volt a harcmodoruk? Alapítottak-e államot a vikingek? Hogyan teltek a hétköznapjaik? Miről mesélnek a rúnák? Milyennek képzelték el a vikingek a túlvilágot? Ebből a könyvből mindent megtudhatsz a vikingekről, ami a filmekből kimaradt!
Milyen legendák szólnak gazdagon megrakott hajóroncsokról és elsüllyedt városokról? Hogyan dolgoznak a víz alatti régészek? A tenger fenekén, a sötét barlangok mélyén és a kísérteties lápokban még rengeteg kincs várja, hogy felfedezzék. Hol lehet a legendás Atlantisz? Hogyan működnek a tenger mélyét kutató műszaki csodák? Ez a Mi MICSODA-könyv legendás kincsek nyomába ered, sok már előkerült, vagy biztosan tudunk a létezésükről, sokról csak szóbeszéd járja, de évszázadok óta senki nem bukkan a nyomokra. Mi számít kincsnek a kalandorok, és mi a régészek számára? Hogyan dolgoznak a víz alatti régészek? Mire jó a dendrokronológia? Milyen leleteket rejtenek a Balti-tenger part menti vizei vagy a Nápolyi-öböl? Hol kell keresni a térképen elsüllyedt városokat és falvakat? Mi mindent rejthetnek a hajóroncsok? Mennyit ér a híres spanyol ezüst flotta rakománya? Miféle kincseket rejtenek a Karib-térség és Mallorca barlangjai? Atlantisztól a Titanicig ismerd meg a híres-hírhedt kincses sztorikat!
Különös könyv egy dobozban. A doboz elején J. J. Abrams - akit jól ismerünk a Star Trekből meg a Star Warsból - az egyik szerző, a cím rejtélyesen csak egy nagy S betű. A dobozban lévő könyv gerincén V.M. Straka, Thészeusz hajója, megjelent 1949-ben. Mi ez? Egy régi könyv új dobozban? És a talányok csak szaporodnak, ha kinyitod a könyvet. Megsárgult oldalak, a lapok margóján sűrűn, kézzel rótt sorok kékkel, feketével, pirossal meg zölddel. A könyv pedig tele van különös kiegészítőkkel: kézzel írt levelekkel, a világ távoli tájairól küldött képeslapokkal, újságokból kivágott cikkekkel, régi táviratokkal, fejléces jegyzetfüzet oldalaival, egy kávéházi szalvétára felskiccelt térképpel, kartonból készült iránytűvel, megsárgult fotókkal, cirkalmas névjeggyel. Mintha a titkok könyvtárába csöppentél volna, vagy egy szabadulószobába, ahol meg kell találnod a rejtély kulcsát. Miféle történet a történetben, könyv a könyvben? Csak kapkodod a fejed, mindent tudni akarsz róla, de hirtelen csak annyit érzel, hogy van benne kaland, titok, szerelem (bizony, végzetes és örök), és meg akarod fejteni, a végére járni, a részese akarsz lenni. És ott akarod tartani az ágyad melletti polcon. Látványnak is lenyűgöző!
S. a filmes J.J. Abrams hőse, akinek történetét a díjnyertes Doug Dorst írta meg. A könyv lapjainak margóján kibontakozó másik történet egy lány és egy fiú regénye. Két fiatalé, akik belekeverednek a náluk hatalmasabb, ismeretlen erők végzetes küzdelmébe. És nem utolsósorban Abrams és Dorst vallomása az írott szó iránti szenvedélyes szeretetről. A többszörös Emmy-díjas J. J. Abrams filmproducer, filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a nálunk is népszerű Star Trek, a Mission: Impossible, a Lost vagy a Star Wars: Az ébredő erő. Nagyanyja magyar származású. Doug Dorst író, novellista, kreatív írást tanít a Texasi Állami Egyetemen. Művei rendre megjelennek rangos amerikai lapokban. Számos irodalmi díj első vagy második helyezettje.
Lukács Gergely Sándor kandidátus (PhD), c. egyetemi tanár kutatási területe a zöldenergia-termelés, -hasznosítás és annak életminőségre, valamint lokális fejlesztésre gyakorolt hatása, a kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképességének növelése, a hálózati gazdaság, a hátrányos helyzetű térségek és társadalmi csoportok felzárkóztatása. Lukács Gergely Sándor öt bejegyzett szabadalom szerzője. Tudományos és ismeretterjesztő publikációinak száma: 485. Tudományos könyveinek száma 43. Ebben a könyvben arról olvashatunk, hogy mit és hogyan kéne csinálni ahhoz, hogy az emberiség fennmaradhasson hosszú távon, és megőrizzük a civiláció vívmányait is...
Nagy mesterek remekművei - Kis zenélő könyveim
Marion Billet könyvéből megismerhetik a gyerekek a legnagyobb zeneszerzőket!
Bach, Chopin, Mozart, Vivaldi, Schumann, Rossini, Beethoven…
Lukács Gergely Sándor kandidátus (PhD), c. egyetemi tanár kutatási területe a zöldenergia-termelés, -hasznosítás és annak életminőségre, valamint lokális fejlesztésre gyakorolt hatása, a kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképességének növelése, a hálózati gazdaság, a hátrányos helyzetű térségek és társadalmi csoportok felzárkóztatása. Lukács Gergely Sándor öt bejegyzett szabadalom szerzője. Tudományos és ismeretterjesztő publikációinak száma: 485. Tudományos könyveinek száma 43. Ebben a könyvben arról olvashatunk, hogy mit és hogyan kéne csinálni ahhoz, hogy az emberiség fennmaradhasson hosszú távon is, és megőrizzük a civiláció vívmányait is...
Az Illinois állambeli Amgash átlagos amerikai kisváros, hétköznapi emberek élik itt hétköznapi életüket. De ha közelebbről megnézzük – ahogy Elizabeth Strout teszi Bármi megtörténhet c könyvében–, észrevesszük, hogy mindegyikük sorsa különleges. Egy asszony, aki mindig odaadóan gondoskodott a férjéről és a gyerekeiről, túl a hetvenen szerelmes lesz, és mindent hátrahagyva elköltözik Olaszországba. Egy vietnámi veterán kénytelen szakítani a szeretőjével, bár majd’ megszakad a szíve, mert a nő újra meg újra pénzt kér tőle, hogy megmentse drogos fiát. Egy nagyapát foglyul ejt egy boldogtalan színész, és váratlan számvetésre készteti… A városka neve az írónő előző könyvéből, A nevem Lucy Bartonból lehet ismerős. Miközben Lucy múltjába is jobban belelátunk, történetének mellékszereplői válnak főszereplővé ebben a bravúros novellafüzérben: a testvérei, az unokatestvérei és a város más lakói, köztük Mississippi Mary, a Csinos Nicely Lányok, Charlie Macauley. Mindannyiuk életét titkok és hazugságok szövik át, mi pedig tanúi lehetünk, amint egy különös találkozás, egy felbukkanó emlékkép vagy éppen a közelítő halál tükrében hirtelen meglátják, mi az, ami igazán fontos az életükben.
A Pulitzer-díjas Elizabeth Strout úgy tud írni szeretetről, szenvedésről, érzelmekről, hogy egy pillanatra sem csúszik át érzelgősségbe. Kíméletlenül, mégis mélységes együttérzéssel ábrázolt szereplőiben, akik vergődnek, bukdácsolnak, de mindig a jót keresik, az olvasó is magára ismerhet.
Kate Atkinson Ursula Todd különleges életét tárta fel előző, nagyszabású, Élet az élet után című regényében, melyben hőse tragikus halálai szerencsés megmenekülésekkel, újabb és újabb választási lehetőségekkel váltakoznak. A csaknem egy évszázadot felölelő családtörténet a helyét önálló műként megálló Isten romokban című könyvében folytatódik. Ezúttal Ursula kedvenc fiútestvére, Teddy, a majdani költő, bombázópilóta, férj, apa és nagyapa szemszögéből követhetjük tovább az egyéni sorsokat a XX. század második felének történelmi hátterével. Ő az, aki a háborúban megbékél a halállal, de amint a háborúnak vége, nem tud alkalmazkodni ahhoz, hogy lesz még jövője. Sorsában tanúi lehetünk, amint egy hétköznapi ember drámai fordulatok közepette keresi eseményeken, veszedelmeken át vezető útját. Rendkívüli időkben, oly korban, amikor az ember kegyvesztett lett, s ami isteni természetű volt benne, az romba dőlt.
A szerző egyéni történetmesélő technikája bravúros, stílusa megrendítő és lebilincselően izgalmas, szereplői sokszínűen árnyaltak, gazdag eszköztárából nem hiányzik az irónia, sem a feketehumor. A kritika a Costa Book Awards regényírói díjjal jutalmazta ezt a könyvét, amelyben élményszerű példát mutat arra, miként kell elképzelni azt, amit nem tudhatunk.
A gazdagon illusztrált Petőfi a sztár c. könyv célja, hogy a kétszáz éve született költőt új megvilágításba helyezze. Miklya Luzsányi Mónika pedagógus alapos kutatómunkája után oly' módon rendszerezte a szakirodalmat, hogy az 9 éves kortól egészen a 99-ig mindenki számára izgalmas olvasmány legyen.
Megtudhatjuk mit evett a legjobb étvággyal a költő, és hogy mi köze volt Petőfi öltözködési szokásainak a halálához. Illetve az is kiderül, hogy hogyan teremtette meg a lánglelkű költő imidzsét...
A Botcsinálta boszi sorozat leginkább a Harry Potter előzményének tekinthető, tele van seprűn lovaglással, varázslattal és a gyerekek egymás közötti kapcsolataival...
Az Űrlény lett a tanárnőm szintén egy sorozat első kötete, melyben egy kislány fantáziája elszabadul, és ebből különböző gubancok keletkeznek,
és a Sárkány akadémia is több kötetes történet lesz, ez inkább a fantasy világába vezeti be az olvasót.
Mindhárom sorozat izgalmas, segítik az olvasás megszeretését.
Nyolc éves kortól ajánlottak.
Az Ablak az Ontario-tóra Nagy Gerzson regénye 1994-től egy értelmiségi fiatalember budapesti egyetemi életét, diploma utáni munkába állását, majd Kanadában töltött első hónapjait beszéli el, ahol állást kapott. A történet fókuszában előbb egyetemista szerelmével, Ildikóval, később a bécsi egyetemista Veronikával, majd külföldi munkatársával, a férjezett Kimmel való kapcsolata áll.
Gyakorlatilag egy érzelmi hullámvasút állomásait járhatjuk be a szerző segítségével...