Az Eljátszott jövő e heti adásában folytatjuk a beszélgetést Paár Ádám, történésszel, és egyben befejezzük aktuális sorozatunkat, melyben a hazai országgyűlési választások és a képviseleti rendszer történetét követtük végig, témába vágó filmeken keresztül.
Az előző adásban bemutattuk a történelmi korszakot, amelyben az elemzésre szánt, sorozatzáró filmünk játszódik.
A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa az 1950-es és az 1980-as évek közötti időszakot, a fokozatosan puhuló Kádár-rendszert elemezte, hogy most Az ügynökök a paradicsomba mennek című alkotás átélhetőbb és könnyebben értelmezhető legyen.
Az Eljátszott jövőben zenetörténeti kitérőnk után folytatjuk a beszélgetést Paár Ádám, történésszel, és szokásunkhoz híven bemutatjuk azt a korszakot, amelyben az aktuálisan kiválasztott filmünk játszódik.
A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa az előző adásban az ötvenes évek jellegzetességeire mutatott rá a Tegnapelőtt című alkotáson keresztül. A következő példának szánt mű, Az ügynökök a paradicsomba mennek már egy későbbi világra fókuszál, ezért most az ötvenestől a nyolcvanas évekig tartó időszakot foglalja össze Paár Ádám.
Az Eljátszott jövő következő adásában az előző héten indított harmadik szegmens területén, a zenetörténetben vizsgálódunk tovább. Az Egyesült Államok zenei gyökereinek feltárása, valamint a különböző műfajok számbavétele a célunk. Ehhez nagyjából száz évet utaztunk vissza eddig az időben, és mivel szerencsére a Dalok időugráshoz címet kapta ez az egység a műsorfolyamon belül, ma közel kétszáz évvel napjaink előtt indulhat a történet.
Balogh Károly, zenei szakíróval korábban már elkezdtük megvizsgálni a hangrögzítés evolúcióját, annak mentén pedig az adathordozók fejlődését is sorra vettük a kézzelfoghatótól a digitális változatokig.
Az aktuális epizódban azokat a kapcsolatokat keressük, amelyek közvetlenül a technika és a zene között jelentek meg, ezzel alakítva a hangszerek és a zenei műfajok kialakulását. Balogh Károly ma arról is beszél, hogy a technikai fejlesztések bizonyos esetekben a társadalmi csoportok közötti differenciákban is változásokat hoztak.
Az Eljátszott jövő következő adásában ismét műfajt váltunk. Az előző héten már eljutottunk a második világháború utáni évek Magyarországára Paár Ádám idegenvezetésével. Most visszakanyarodunk a műsor harmadik szegmenséhez, és zenetörténeti utazásunkat folytatjuk, vagyis alapvetően nemzetközi szinten, de hangsúlyozottan az Egyesült Államokban keressük napjaink zenéjének gyökereit.
Balogh Károly, zenei szakíróval korábban már elkezdtük megvizsgálni a hangrögzítés technikájának evolúcióját. Ezt folytatjuk most, hogy majd rákanyarodjunk az átlagos befogadót is érintő változásokra. Nevezetesen azokra a jól ismer adathordozókra, amelyek gyerek- és kamaszkorunk ritmusát adták. Audio kazetták, CD-k, békebeli walkmanek és használhatatlan discmanek után Balogh Károly a zenék digitális kezeléséről is mesél. Ezzel előre vetítve azt, hogy miként hat a technika fejlődése a hangszerhasználatra vagy éppen az előadói attitűdre.
Az Eljátszott jövő következő adásában folytatjuk a beszélgetést Paár Ádám, történésszel.
Szokásunkhoz híven az előző adásban bemutattuk a történelmi korszakot, amelyben az elemzésre kiválasztott filmünk játszódik. Paár Ádám a második világháborút közvetlenül követő éveket, a lerombolt ország helyreállításának eszközeit és általában a Rákosi-rendszer első szakaszát foglalta össze.
A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa most a Tegnapelőtt című Bacsó Péter rendezte alkotásról beszél, amelynek háttere a korábban ismertetett történelmi időszak.
Az Eljátszott jövő következő adásában maradunk még a történelemnél.
A Mozgóképizmusban a Só Mihály kalandjai című alkotás, és az annak hátteréül szolgáló két világháború közötti Magyarország ismertetése után, most az 1945-ös és az 1947-es országgyűlési választásokról lesz szó.
Fontos szerep jut természetesen a kettő közötti várakozásteli időszaknak is Paár Ádám, történész, politológus összefoglalójában.
A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa a nevezett történelmi korszak bemutatásával a következő vizsgálandó film, a Tegnapelőtt megértését kívánja segíteni.
Az Eljátszott jövő következő adásában, a Thália Punknői című két epizódos intermezzo után visszatérünk a történelemhez.
A Mozgóképizmusban a korábban már ismertetett, két világháború közötti időszak a háttere az aktuális mű elemzésének.
A Só Mihály kalandjai című regényt, valamint az abból készült filmet vizsgálja Paár Ádám, történész, politológus.
A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa Szabó Pál írásának nem csupán hősét mutatja be, hanem a közeget is, az 1930-as évek Magyarországát, továbbá azt, hogy ekkor a hatalmi és társadalmi viszonyok miként formálhatták egy átlagember jövőjét.
Az Eljátszott jövő következő adásában folytattuk a beszélgetést Rácz Ráchellel.
A színháztörténész Kiss Manyi után egy amerikai pályatárs munkásságát elemzi a Thália Punknőiben. Habár Európában a legtöbben filmsztárként gondolnak Lauren Bacallra, az Egyesült Államokban színházi karrierje sokkal jelentősebb volt.
Hogy a színművész mely alakításaival nőtte ki a „Humphrey Bogart özvegye” skatulyát, erről is beszélgettünk az interjúban Rácz Ráchellel.
Az Eljátszott jövő előző heti adásában elérkezünk a Horthy-korszakhoz. Műfajt váltunk, de maradunk ennél az időpontnál; női színészek sorsát bemutató sorozatunkkal jelentkezünk.
A Thália Punknőiben most Kiss Manyi egészen egyedülálló karaterének megszületését, annak fejlődését Rácz Ráchel, színháztörténész tolmácsolásában hallgathatjuk meg.
Annie kalap szalonjától Mici néniig minden fontosabb szerepét megvizsgáljuk, és arra is kitérünk, Kiss Manyi számára mit jelentett a vészkorszak, valamint közszereplői mivoltában okozott-e változást, hogy a két világháború között, vagy már az új rendszerben vagyunk.
Elérkezünk a Horthy-korszakhoz ezen a héten az Eljátszott jövő adásában. A millenniumi időket megidéző Katonazene után a Só Mihály kalandjai című alkotással ugrunk 20-30 évet, hogy a két világháború közötti Magyarországot mutassa be Paár Ádám.
A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa az eredeti regény, valamint az abból készült 1969-es film aktuális vizsgálatunkkal, a képviseleti rendszer történetével kapcsolatos vetületeit ismerteti, majd szokásához híven körülírja azt a világot, amelyet a mű ábrázol, és azt, amelyikben készült.
Az Eljátszott jövő következő adásában folytatjuk a beszélgetést Paár Ádámmal. A Katonazene című filmet elemezzük, az alapjául szolgáló Bródy Sándor novellát, az ábrázolt millennium korabeli Magyarországi viszonyokat, valamint az alkotás bemutatásának időpontját figyelembe véve. A történész a legutóbbi epizódban bevezette a hallgatókat az említett részletekbe, ezzel megkönnyítve a mű értelmezését.
A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa ismerteti a Katonazenében bemutatott korabeli választójogot is, amely szorosan kapcsolódik a Mozgóképizmus aktuális sorozatához.
Az adásban visszatértünk a filmekkel illusztrált történelem leckéhez. Paár Ádámmal legutóbb a 20. századi eleji Magyarországon vizsgáltuk meg a képviseleti rendszer kialakulását A Noszty fiú esete Tóth Marival című alkotáson keresztül, amelyben a belterjes, szívességeken és rokonságokon alapuló ispánválasztás kerül elő a témánk kapcsán, most a Katonazene című filmet választottuk.
A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa először a korabeli környezetet, a társadalmi osztályok közötti különbségeket mutatta be, hogy hamarosan a filmről is részletesen beszélhessünk.
A gramofonnal és a bakelittel már foglalkoztunk az előző héten, így az Eljátszott jövőben most az orsós magnó és a magnókazetta is előkerül.
Műsorunk zenetörténeti sorozatában Balogh Károly, zenei szakíróval eddig a hangrögzítési technika fejlődését vizsgáltuk, amely szakaszt ebben az adásban le is zárjuk, hogy hamarosan kiderítsük, milyen hatása volt ennek a folyamatnak az előadói attitűdre és a közönség elvárásaira.
Az következő adásában műfajt váltunk. Az előző héten már eljutottunk a múlt század fordulójáig Magyarországon. Most innen folytatjuk, csak éppen az Egyesült Államokban, és azzal a különbséggel, hogy a filmes példák helyett az amerikai könnyűzene történetén keresztül nézzük meg a helyi kultúra fejlődését.
Balogh Károly, zenei szakíróval az első rögzítésre került dallamoktól indulva vizsgáljuk a technika nyújtotta lehetőségek bővülését, amely tényező komoly hatással volt összességében a zenei kultúra alakulására.
Az Eljátszott jövő következő adásában folytattuk a beszélgetést Paár Ádámmal. A történész a legutóbbi epizódban bemutatta a múlt század fordulójának Magyarországán a képviseleti rendszert, valamint a korabeli néprétegek jogait és kötelezettségeit.
Mindezzel megalapozva aktuális filmes példánk elemzését. A Noszty fiú esete Tóth Marival című alkotásban egy főispán választást láthatunk. Paár Ádám segítségével pedig betekintést kapunk a politikai esemény részleteibe.
Az Eljátszott jövőben a filmművészeté marad még a terep, és folytatjuk a beszélgetést Paár Ádámmal. A történész a legutóbbi epizódban A kőszívű ember fiai című filmen keresztül vizsgálta az egyes korabeli néprétegek jogait és kötelezettségeit. Most időben tovább haladunk, és A Noszty fiú esete Tóth Marival című alkotásban ábrázolt főispánválasztás jelentőségének megértéséhez a mű cselekményének időszakát ismerteti Paár Ádám.
A választások közeledtének apropóján indított Mozgóképizmus sorozatban olyan filmeket válogatunk, amelyekben megjelenik a képviseleti rendszer, illetve a parlamentarizmus.
Az Eljátszott jövő következő adásában visszatértünk a filmművészethez, és folytattuk a beszélgetést Paár Ádámmal. A történész a legutóbbi epizódban már említette az alkotást, amely alkalmas bemutatni a 19. századi társadalmi viszonyokat Magyarországon. A kőszívű ember fiai című legendás filmen keresztül vizsgáltuk meg, hogy akkoriban az egyes néprétegeknek milyen jogok és kötelezettségek jártak.
A választások közeledtének apropóján indított Mozgóképizmus sorozat olyan filmeket válogat, amelyekben megjelenik a képviseleti rendszer, illetve a parlamentarizmus.
Az Eljátszott jövő következő adásában még maradtunk a Thália Punknői című sorozatunknál. A jeles női színészek életútját és munkásságát áttekintő széria előző adásában Bajor Gizi volt vizsgálatunk tárgya, ez alkalommal egy hollywoodi híresség a 20. század közepi aranykorból.
Az év utolsó napján Ava Gardner amerikai sikereit, majd európai, végtelen fiestaként pörgő mindennapjait, mentorait, szerelmeit, vagyis életének fontos szereplőit és eseményeit mutatta be Rácz Ráchel, színháztörténész.
Az Eljátszott jövő következő adásában a műsor színháztörténeti szegmensére kanyarodtunk. A Thália Punknői című sorozatunkban olyan jeles női színészek életútját és munkásságát tekintettük végig, akik példamutatók lehetnek az utókor számára is.
Szenteste napján, az első epizódban Bajor Gizit, a 20. század első felének meghatározó tehetségét mutatta be közelebbről Rácz Ráchel, színháztörténész.
Az Eljátszott jövő következő adásában még maradtunk a filmművészeti szegmensnél, és folytattuk a beszélgetést Paár Ádámmal a Dózsa féle keresztes felkelésről. Az 1970-ben készült Ítélet című film szolgál mintául, hogy a történész bemutassa, miként jeleníti meg az alkotó a 16. századi magyarországi viszonyokat, miközben reagál a saját korára is.
A választások közeledtének apropóján indított Mozgóképizmus sorozat olyan filmeket válogat, amelyekben megjelenik a képviseleti rendszer, illetve a parlamentarizmus.
Eljátszott jövő – Timár Ágnes szakértő vendégek segítségével három művészeti ágban keresi a múlt lenyomatait, hogy aztán összevesse azokat a jelen eseményeivel, majd mindezekből a jövőre vonatkozóan igyekszik levonni következtetéseket.
A film, a zenetörténet és a színházi kultuszok bemutatása és elemzése követi egymást.
Az első adásban Paár Ádám, politológus, aki a Mozgóképizmussal tagozódik be a műsorba. A téma aktualitása miatt olyan magyar filmeket vizsgál, amelyek a kezdeti időkben a képviseleti rendszer kialakulását mutatják be, illetve napjainkig több olyan alkotást vesz majd górcső alá, amelyekben komoly szerep jut a választásoknak és az országgyűlésnek.
Hogy eljussunk a Blokádig, a nyitó epizódban Ludas Matyi története is felbukkan, mint egyfajta előzménye a későbbi parlamentáris rendszernek. Valamint Dózsa György akciója, amelyet ma már keresztes felkelésként tanítanak.