Az Eljátszott jövőben a filmművészeté marad még a terep, és folytatjuk a beszélgetést Paár Ádámmal. A történész a legutóbbi epizódban A kőszívű ember fiai című filmen keresztül vizsgálta az egyes korabeli néprétegek jogait és kötelezettségeit. Most időben tovább haladunk, és A Noszty fiú esete Tóth Marival című alkotásban ábrázolt főispánválasztás jelentőségének megértéséhez a mű cselekményének időszakát ismerteti Paár Ádám.
A választások közeledtének apropóján indított Mozgóképizmus sorozatban olyan filmeket válogatunk, amelyekben megjelenik a képviseleti rendszer, illetve a parlamentarizmus.
Az Eljátszott jövő következő adásában visszatértünk a filmművészethez, és folytattuk a beszélgetést Paár Ádámmal. A történész a legutóbbi epizódban már említette az alkotást, amely alkalmas bemutatni a 19. századi társadalmi viszonyokat Magyarországon. A kőszívű ember fiai című legendás filmen keresztül vizsgáltuk meg, hogy akkoriban az egyes néprétegeknek milyen jogok és kötelezettségek jártak.
A választások közeledtének apropóján indított Mozgóképizmus sorozat olyan filmeket válogat, amelyekben megjelenik a képviseleti rendszer, illetve a parlamentarizmus.
Az Eljátszott jövő következő adásában még maradtunk a Thália Punknői című sorozatunknál. A jeles női színészek életútját és munkásságát áttekintő széria előző adásában Bajor Gizi volt vizsgálatunk tárgya, ez alkalommal egy hollywoodi híresség a 20. század közepi aranykorból.
Az év utolsó napján Ava Gardner amerikai sikereit, majd európai, végtelen fiestaként pörgő mindennapjait, mentorait, szerelmeit, vagyis életének fontos szereplőit és eseményeit mutatta be Rácz Ráchel, színháztörténész.
Az Eljátszott jövő következő adásában a műsor színháztörténeti szegmensére kanyarodtunk. A Thália Punknői című sorozatunkban olyan jeles női színészek életútját és munkásságát tekintettük végig, akik példamutatók lehetnek az utókor számára is.
Szenteste napján, az első epizódban Bajor Gizit, a 20. század első felének meghatározó tehetségét mutatta be közelebbről Rácz Ráchel, színháztörténész.
Az Eljátszott jövő következő adásában még maradtunk a filmművészeti szegmensnél, és folytattuk a beszélgetést Paár Ádámmal a Dózsa féle keresztes felkelésről. Az 1970-ben készült Ítélet című film szolgál mintául, hogy a történész bemutassa, miként jeleníti meg az alkotó a 16. századi magyarországi viszonyokat, miközben reagál a saját korára is.
A választások közeledtének apropóján indított Mozgóképizmus sorozat olyan filmeket válogat, amelyekben megjelenik a képviseleti rendszer, illetve a parlamentarizmus.
Eljátszott jövő – Timár Ágnes szakértő vendégek segítségével három művészeti ágban keresi a múlt lenyomatait, hogy aztán összevesse azokat a jelen eseményeivel, majd mindezekből a jövőre vonatkozóan igyekszik levonni következtetéseket.
A film, a zenetörténet és a színházi kultuszok bemutatása és elemzése követi egymást.
Az első adásban Paár Ádám, politológus, aki a Mozgóképizmussal tagozódik be a műsorba. A téma aktualitása miatt olyan magyar filmeket vizsgál, amelyek a kezdeti időkben a képviseleti rendszer kialakulását mutatják be, illetve napjainkig több olyan alkotást vesz majd górcső alá, amelyekben komoly szerep jut a választásoknak és az országgyűlésnek.
Hogy eljussunk a Blokádig, a nyitó epizódban Ludas Matyi története is felbukkan, mint egyfajta előzménye a későbbi parlamentáris rendszernek. Valamint Dózsa György akciója, amelyet ma már keresztes felkelésként tanítanak.