Az Eljátszott jövő előző heti adásában elérkezünk a Horthy-korszakhoz. Műfajt váltunk, de maradunk ennél az időpontnál; női színészek sorsát bemutató sorozatunkkal jelentkezünk.
A Thália Punknőiben most Kiss Manyi egészen egyedülálló karaterének megszületését, annak fejlődését Rácz Ráchel, színháztörténész tolmácsolásában hallgathatjuk meg.
Annie kalap szalonjától Mici néniig minden fontosabb szerepét megvizsgáljuk, és arra is kitérünk, Kiss Manyi számára mit jelentett a vészkorszak, valamint közszereplői mivoltában okozott-e változást, hogy a két világháború között, vagy már az új rendszerben vagyunk.
Elérkezünk a Horthy-korszakhoz ezen a héten az Eljátszott jövő adásában. A millenniumi időket megidéző Katonazene után a Só Mihály kalandjai című alkotással ugrunk 20-30 évet, hogy a két világháború közötti Magyarországot mutassa be Paár Ádám.
A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa az eredeti regény, valamint az abból készült 1969-es film aktuális vizsgálatunkkal, a képviseleti rendszer történetével kapcsolatos vetületeit ismerteti, majd szokásához híven körülírja azt a világot, amelyet a mű ábrázol, és azt, amelyikben készült.
Az Eljátszott jövő következő adásában folytatjuk a beszélgetést Paár Ádámmal. A Katonazene című filmet elemezzük, az alapjául szolgáló Bródy Sándor novellát, az ábrázolt millennium korabeli Magyarországi viszonyokat, valamint az alkotás bemutatásának időpontját figyelembe véve. A történész a legutóbbi epizódban bevezette a hallgatókat az említett részletekbe, ezzel megkönnyítve a mű értelmezését.
A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa ismerteti a Katonazenében bemutatott korabeli választójogot is, amely szorosan kapcsolódik a Mozgóképizmus aktuális sorozatához.
Az adásban visszatértünk a filmekkel illusztrált történelem leckéhez. Paár Ádámmal legutóbb a 20. századi eleji Magyarországon vizsgáltuk meg a képviseleti rendszer kialakulását A Noszty fiú esete Tóth Marival című alkotáson keresztül, amelyben a belterjes, szívességeken és rokonságokon alapuló ispánválasztás kerül elő a témánk kapcsán, most a Katonazene című filmet választottuk.
A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa először a korabeli környezetet, a társadalmi osztályok közötti különbségeket mutatta be, hogy hamarosan a filmről is részletesen beszélhessünk.
A gramofonnal és a bakelittel már foglalkoztunk az előző héten, így az Eljátszott jövőben most az orsós magnó és a magnókazetta is előkerül.
Műsorunk zenetörténeti sorozatában Balogh Károly, zenei szakíróval eddig a hangrögzítési technika fejlődését vizsgáltuk, amely szakaszt ebben az adásban le is zárjuk, hogy hamarosan kiderítsük, milyen hatása volt ennek a folyamatnak az előadói attitűdre és a közönség elvárásaira.
Az következő adásában műfajt váltunk. Az előző héten már eljutottunk a múlt század fordulójáig Magyarországon. Most innen folytatjuk, csak éppen az Egyesült Államokban, és azzal a különbséggel, hogy a filmes példák helyett az amerikai könnyűzene történetén keresztül nézzük meg a helyi kultúra fejlődését.
Balogh Károly, zenei szakíróval az első rögzítésre került dallamoktól indulva vizsgáljuk a technika nyújtotta lehetőségek bővülését, amely tényező komoly hatással volt összességében a zenei kultúra alakulására.
Az Eljátszott jövő következő adásában folytattuk a beszélgetést Paár Ádámmal. A történész a legutóbbi epizódban bemutatta a múlt század fordulójának Magyarországán a képviseleti rendszert, valamint a korabeli néprétegek jogait és kötelezettségeit.
Mindezzel megalapozva aktuális filmes példánk elemzését. A Noszty fiú esete Tóth Marival című alkotásban egy főispán választást láthatunk. Paár Ádám segítségével pedig betekintést kapunk a politikai esemény részleteibe.
Az Eljátszott jövőben a filmművészeté marad még a terep, és folytatjuk a beszélgetést Paár Ádámmal. A történész a legutóbbi epizódban A kőszívű ember fiai című filmen keresztül vizsgálta az egyes korabeli néprétegek jogait és kötelezettségeit. Most időben tovább haladunk, és A Noszty fiú esete Tóth Marival című alkotásban ábrázolt főispánválasztás jelentőségének megértéséhez a mű cselekményének időszakát ismerteti Paár Ádám.
A választások közeledtének apropóján indított Mozgóképizmus sorozatban olyan filmeket válogatunk, amelyekben megjelenik a képviseleti rendszer, illetve a parlamentarizmus.
Az Eljátszott jövő következő adásában visszatértünk a filmművészethez, és folytattuk a beszélgetést Paár Ádámmal. A történész a legutóbbi epizódban már említette az alkotást, amely alkalmas bemutatni a 19. századi társadalmi viszonyokat Magyarországon. A kőszívű ember fiai című legendás filmen keresztül vizsgáltuk meg, hogy akkoriban az egyes néprétegeknek milyen jogok és kötelezettségek jártak.
A választások közeledtének apropóján indított Mozgóképizmus sorozat olyan filmeket válogat, amelyekben megjelenik a képviseleti rendszer, illetve a parlamentarizmus.
Az Eljátszott jövő következő adásában még maradtunk a Thália Punknői című sorozatunknál. A jeles női színészek életútját és munkásságát áttekintő széria előző adásában Bajor Gizi volt vizsgálatunk tárgya, ez alkalommal egy hollywoodi híresség a 20. század közepi aranykorból.
Az év utolsó napján Ava Gardner amerikai sikereit, majd európai, végtelen fiestaként pörgő mindennapjait, mentorait, szerelmeit, vagyis életének fontos szereplőit és eseményeit mutatta be Rácz Ráchel, színháztörténész.
Az Eljátszott jövő következő adásában a műsor színháztörténeti szegmensére kanyarodtunk. A Thália Punknői című sorozatunkban olyan jeles női színészek életútját és munkásságát tekintettük végig, akik példamutatók lehetnek az utókor számára is.
Szenteste napján, az első epizódban Bajor Gizit, a 20. század első felének meghatározó tehetségét mutatta be közelebbről Rácz Ráchel, színháztörténész.
Az Eljátszott jövő következő adásában még maradtunk a filmművészeti szegmensnél, és folytattuk a beszélgetést Paár Ádámmal a Dózsa féle keresztes felkelésről. Az 1970-ben készült Ítélet című film szolgál mintául, hogy a történész bemutassa, miként jeleníti meg az alkotó a 16. századi magyarországi viszonyokat, miközben reagál a saját korára is.
A választások közeledtének apropóján indított Mozgóképizmus sorozat olyan filmeket válogat, amelyekben megjelenik a képviseleti rendszer, illetve a parlamentarizmus.
Eljátszott jövő – Timár Ágnes szakértő vendégek segítségével három művészeti ágban keresi a múlt lenyomatait, hogy aztán összevesse azokat a jelen eseményeivel, majd mindezekből a jövőre vonatkozóan igyekszik levonni következtetéseket.
A film, a zenetörténet és a színházi kultuszok bemutatása és elemzése követi egymást.
Az első adásban Paár Ádám, politológus, aki a Mozgóképizmussal tagozódik be a műsorba. A téma aktualitása miatt olyan magyar filmeket vizsgál, amelyek a kezdeti időkben a képviseleti rendszer kialakulását mutatják be, illetve napjainkig több olyan alkotást vesz majd górcső alá, amelyekben komoly szerep jut a választásoknak és az országgyűlésnek.
Hogy eljussunk a Blokádig, a nyitó epizódban Ludas Matyi története is felbukkan, mint egyfajta előzménye a későbbi parlamentáris rendszernek. Valamint Dózsa György akciója, amelyet ma már keresztes felkelésként tanítanak.