A Rákosi-korszaknak görbe tükröt tartó A tanú című klasszikus után a Mozgóképizmus aktuális adásában már a Kádár-éra világát vizsgáltuk meg.
Paár Ádám történész-politológus ismét egy szatíra, a Veri az ördög a feleségét című alkotás segítségével hasonlította össze a valóságtartalom és humor viszonyát a korabeli filmművészetben.
A tanú című szatíra elemzésével folytattuk a Mozgóképizmus aktuális, a történelmi filmek valóságtartalmának és humorának viszonyát vizsgáló sorozatát.
Paár Ádám történész-politológus felvetette azt az egyre gyakrabban előkerülő dilemmát, hogy a film esetleg "csak" vicces, és ezzel bagatellizálja a korszak mindennapos tragikumát.
A Fel a fejjel! című keserédes dráma elemzését folytattuk a Mozgóképizmus aktuális adásában. Sorozatunk, amely a történelmi filmek valóságtartalmát vizsgálja, továbbra is marad a második világháború témájánál.
Paár Ádám történész-politológus több magyar és összehasonlításként külföldi filmet vizsgált a humor relevanciájának szempontjából.
A Mozgóképizmus aktuális sorozatában szórakoztató filmeken keresztül vizsgáltuk tovább Magyarország történelmét.
Időrendben a második világháború következik, amelyhez a drámai alkotások mellett, nem egy szatirikus hangvételű vagy kifejezetten a nevettetéssel feszültséget oldó mű is kötődik.
Paár Ádám történész-politológus a keserédes Fel a fejjel! című drámát elemezte részletesen.
A XX. század első évtizedeinek eseményeit a szatíra eszközeivel kigúnyoló Indul a bakterházról, valamint annak drámai hangvételű ellenpontjaként az Árvácskáról beszélgettünk a Mozgóképizmus következő adásában.
Paár Ádám történész-politológus segítségével azt is megvizsgáltuk, hogy Bendegúz karaktere hogyan reagál a korszakra, amelyet az őt körülvevő abszurd figurák testesítenek meg.
A Mozgóképizmus következő adásában befejeztük A Tenkes kapitányának az előző adásban elkezdett elemzését, majd a XIX. századból választottunk egy példát, amelyen keresztül látható a humor és a történelmi tények felhasználásának aránya.
Paár Ádám történész-politológussal az Akli Miklós című kalandfilmről és annak kreatív valóságábrázolásáról beszélgettünk.
A Mozgóképizmus következő adásában - folytatva a humoros történelmi filmek valóságtartalmát vizsgáló sorozatunkat - a XVIII. századi Magyarországon szemléztünk néhány klasszikus példát.
Paár Ádám történész-politológussal a Szaffiról és a Tenkes kapitányáról is beszélgettünk. Mindkét alkotás esetében a gyártásuk időszakára adott alkotói reakciók is szóba kerültek.
A Mozgóképizmus következő adásában egy lépéssel közelebb kerültünk a német humor létének feltárásához.
Paár Ádám történész-politológussal a Manitu bocskora és a Good bye, Lenin! között műfaj és minőség szerint elhelyezkedő alkotásokból többet is megvizsgáltunk, hogy bebizonyítsuk, a humor egy szubjektív kategória, amelynek stílusát meghatározza a történelmi időszak, amelyből származik.
Egy örök kérdésre kerestük a választ a Mozgóképizmusban ezen a héten. Nevezetesen, hogy létezik-e német humor.
Paár Ádám történész-politológussal tovább vizsgáltuk a szórakoztató történelmi filmek igazságtartalmát. Az 1960-as évekbeli klasszikus német indiános filmek kerülnek górcső alá.
A Mozgóképizmusban ezen a héten a nagyotmondó katonákról szóló kosztümös filmek kerültek terítékre.
Továbbra is Franciaország történelmi filmjeiben vizsgáltuk meg a tények és a humor arányát.
Paár Ádám, történész, politológus többek között Az én hősöm című vígjátékról beszélt, de előkerül Svejk, vagy éppen Münchhausen báró karaktere is.
A Mozgóképizmusban ezen a héten tovább vizsgáltuk, hogy a francia kosztümös filmekben hogyan férnek meg egymással a történelmi tények és a humor.
Paár Ádám történész-politológus A három testőr után most egy hasonlóan ismert és kedvelt alkotáson ellenőrizte az arányokat. A Királylány a feleségem, vagy másik címén a Tulipános Fanfan Franciaország egy ellentmondásos időszakát mutatja be.
A Mozgóképizmusban ezen a héten a kosztümös francia vígjátékok valóságtartalma került górcső alá.
Paár Ádám, történész, politológus aktuális sorozatunkban a viccek és a tények arányát tanulmányozta franciaországi alkotásokon. Elsőként a sokak kedvencét, Asterix-et és kalandjait megörökítő meséket használta példaként, valamint A három testőr történetét újra és újra feldolgozó filmeket.
A Mozgóképizmusban ezen a héten a humoros alkotások és a történelmi hűség kapcsolatát ellenőrző aktuális sorozatunk első egységének a végéhez értünk. Az Egyesült Királyság szolgáltatta példák közül Paár Ádám történész-politológus Benny Hill munkásságát, a Waczak Szállót és a Halló, halló! című sorozatot is méltatja.
Utóbbival jelezve, mely ország történelmi vígjátékait elemezzük majd a folytatásban.
A Mozgóképizmusban folytattuk a történelmi témájú vígjátékok igazságtartalmának vizsgálatát.
Paár Ádám, történész-politológus továbbra is a modernkori Egyesült Királyság jelentős eseményeinek filmvásznon, illetve tévéképernyőn való, legtöbbször burkolt, vagy sokszor nem is tudatos megjelenítését elemzi. Ez alkalommal a mára kultikussá vált Folytassa… filmsorozatot használva példaként.
A 2020. március 14-ei adás ismétlése:
Szappanoperák, teleregények eredete és tanulságai Paár Ádámmal.
A 2020. január 4-ei adás ismétlése:
Filmek a másságról Paár Ádámmal.
A Hangosfilm spin off-ja az eredeti műsor helyén.
Történelem a filmek tükrében politológus szemmel.
Aki korábban hallgatta a Hangosfilm – Szélesvásznú verzió című műsorunkat, az ismeri annak Mozgóképizmus rovatát is. Ez a rovat vált műsorrá. A filmeket továbbra is csak kiindulópontnak használják a beszélgetőtársak, és filmértő politológusunk annak mentén elemzi az adott korszakot, a fontosabb történelmi eseményeket és a téma híres vagy hírhedt alakjait.
A Mozgóképizmus már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
A Mozgóképizmusban folytattuk az 1920-as évek Angliájának elemzését.
Paár Ádám, történész-politológus továbbra is a Csengetett, Mylord? című vígjátéksorozaton keresztül mutatja be a társadalmat akkor átformáló eseményeket, amelyekre az említett alkotás is reagál, mint például az általános sztrájk, vagy a fiatalok körében divatossá váló baloldali eszmék zászlóra tűzése.
A Mozgóképizmusban folytattuk sorozatunkat, amelyben vígjátékokon keresztül vizsgálunk jelentős korszakokat, történelmi eseményeket.
Paár Ádám, történész-politológus legutóbb a Jane Austen regények filmes adaptációit használta a 19. századi nőjogok bemutatására. Most, tovább haladva az időben a Csengetett, Mylord? című vígjátéksorozat került terítékre, amely már egy erősen átalakuló világot láttat az 1920-as évek Angliáját megidézve.
A Mozgóképizmus legutóbbi adásában tovább elemeztük a történelmi vígjátékok igazságtartalmát. A Jane Austen regények filmes adaptációit vetettük össze aszerint, hogy az alkotó mennyire tartotta érvényes konfliktusnak a férjfogást.
Paár Ádám, történész-politológus az Emma és a Meggyőző érvek legfrissebb feldolgozásaiban a korábban drámai hangú cselekmény könnyed nevettetéssé alakított pontjait hangsúlyozta.
A Mozgóképizmus aktuális sorozatában a történelmi tárgyú vígjátékok igazságtartalmát dobtuk mérlegre.
Paár Ádám, történész-politológussal az előző héten elkezdtük összevetni az Artúr mondakör legendáit a Gyalog galopp kreatív tartalmával.
Még folytatjuk ezt a beszélgetést, illetve két további alkotást elemzünk, hogy kiderüljön, a középkorral kapcsolatos ismereteink megfelelnek-e a valóságnak.
A Hangosfilm spin off-ja az eredeti műsor helyén.
Történelem a filmek tükrében politológus szemmel.
Aki korábban hallgatta a Hangosfilm – Szélesvásznú verzió című műsorunkat, az ismeri annak Mozgóképizmus rovatát is. Ez a rovat vált műsorrá. A filmeket továbbra is csak kiindulópontnak használják a beszélgetőtársak, és filmértő politológusunk annak mentén elemzi az adott korszakot, a fontosabb történelmi eseményeket és a téma híres vagy hírhedt alakjait.
A Mozgóképizmus már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Ruttkai Éva, Katharine Hepburn és Mezey Mária után a Thalia punknői záró epizódjában ismét egy, a látszat ellenére rebellis művész került fókuszba. A Mozgóképizmus különkiadásában Rácz Ráchel, film- és színháztörténész segítségével Grace Kelly hercegnői megjelenése és később státusza mellett, a színművészben élő bohém lelket is megismerhettük.
A Mozgóképizmus különkiadása, a Thalia punknői harmadik részével jelentkezik. A minisorozat négy olyan legendás művész életútját követi végig, akik nem álltak be a sorba, de tehetségük felülírt minden szabályt.
Rácz Ráchel, film- és színháztörténész az előzőekben Ruttkai Éva és Katharine Hepburn munkásságát méltatta. Legközelebb Mezey Mária különleges életútját mutatja be.
A Mozgóképizmus különkiadása, a Thalia punknői második részével jelentkezett. A minisorozat négy olyan egykori hazai és külföldi művész életútját követi végig, akik nem hajoltak meg a stúdió- vagy éppen a politikai rendszer előtt, azonban tehetségük és a közönség elismerése biztosította a helyüket a pályán.
Rácz Ráchel, film- és színháztörténész az előző adásban Ruttkai Éva munkásságát méltatta, ezen a héten Katharine Hepburn egyedülálló sorsát mutatta be.
Elindul a Mozgóképizmus különkiadása, Thalia Punknői címmel.
A következő izmus-elemzés előtt Rácz Ráchel színház-, és filmtörténésszel néhány héten keresztül, olyan legendás női színészekről beszélgetünk, akiket nem tört meg sem szakmai, sem politikai rendszer.
Elsőként Ruttkai Éva figurája elevenedik meg a műsorban.
Olyan filmeket és sorozatokat vizsgáltunk Paár Ádám történész segítségével, amelyek középpontjában a 20. századi úr-szolga kapcsolat áll.
A Hangosfilm spin off-ja az eredeti műsor helyén.
Történelem a filmek tükrében politológus szemmel.
Aki korábban hallgatta a Hangosfilm – Szélesvásznú verzió című műsorunkat, az ismeri annak Mozgóképizmus rovatát is. Ez a rovat vált műsorrá. A filmeket továbbra is csak kiindulópontnak használják a beszélgetőtársak, és filmértő politológusunk annak mentén elemzi az adott korszakot, a fontosabb történelmi eseményeket és a téma híres vagy hírhedt alakjait.
A Mozgóképizmus már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
A Mozgóképizmus következő adásában végére érünk a szociális alapú politika megjelenését vizsgáló sorozatunknak.
Paár Ádám, Fekete Ibolya két korábbi alkotásán keresztül mutatja be, mit jelentett az újbaloldal Magyarországon a rendszerváltás utáni években.
A Mozgóképizmus következő adásában a szociális alapú politika megjelenését vizsgáló sorozatunk utolsó fejezetébe kezdtünk bele, amellyel hamarosan visszakanyarodunk Magyarországra.
Paár Ádám, történész-politológus az újbaloldal kifejezést definiálta több amerikai filmes motívum segítségével.
A Mozgóképizmus következő adásában A király összes embere című drámával folytattuk és egyben lezártuk aktuális sorozatunkban az Amerikai kontinentális baloldal című fejezetet.
Paár Ádám, történész-politológus a Viva Zapata!, valamint az Érik a gyümölcs című klasszikusok után a kontinens északi részét vizsgálta tovább, rámutatva az Egyesült Államokban ekkor még uralkodó vadnyugati mentalitásra is.
A Mozgóképizmus következő adásában folytattuk sorozatunk Amerikai kontinentális baloldal című aktuális fejezetét. A Viva Zapata! mentén ábrázolt múlt századi Mexikó után az Érik a gyümölcs című klasszikus segítségével Paár Ádám, történész-politológus a kontinens északi részét vizsgálta a gazdasági világválság idején.