Többet tett és tesz a magyar irodalomért, mint számos magyar kollégája, szakmai társa. Több, mint három évtizede él Magyarországon, s bár a német akcentusa nem sokat változott, a magyar irodalomról, a magyar nyelvről és főleg a budapesti értelmiségről többet tud sok hozzáértőnél. Nemcsak a németre fordított műveivel, vagy saját irodalmi folyóiratával, de a kávéházi kultúra újrateremtésével is elévülhetetlen érdemeket szerzett és szerez napjainkban is. Ő alapította a mára rendkívül népszerűvé vált Három Holló Kávéházat. Szóval nagyon megérdemelte a Pro Cultura Urbis díjat, amelyet a napokban vehetett át. Wilhelm Droste a Dobszerda vendége.
"A szakmaiság nem ismer oldalakat. Nincs két magyarországi kultúra, nincs két színházi szakma.”- fogalmazott Bodor Johanna, a Magyar Színházi Társaság nemrég megválasztott elnöke, aki azt ígérte, vissza fogja szerezni ennek a nagy
múltú szakmai társaságnak a presztízsét. Megválasztása óta újabb 6 színházi szervezet csatlakozott az MSZT-hez, amely gyakorlatilag semmiféle költségvetési támogatásban nem részesül, ellentétben a Magyar Teátrumi Társasággal, amelynek elnöke Vidnyánszky Attila, s akivel Bodor Johanna nemrég egyezkedni is próbált.
A Mindenki című élőszereplős rövidfilmjével szinte ismeretlen rendezőként 2017-ben Oscar díjat nyert, s az ezt követő filmjeivel is jelentős sikereket aratott. Idén a második játékfilmjét, az Egykutyát a Cinefest közönségdíjjal jutalmazta. Egy színházi előadás különös adaptálása, amely egyszerre nevetni és sírnivaló, ugyanis a mai fiatal felnőttek generációjának kilátástalanságáról, a magyar közélet velejéig romlott állapotáról, a nihilizmusról, és a legsötétebb jövőképről humorral és persze fájdalommal fest szélesvásznú panorámaképet. Deák Kristóf volt a Dobszerda vendége.
Neki köszönhető, hogy az Orbán Viktor által Magyarországról elkergetett Közép-európai Egyetem fontos utódintézményei még funkcionálnak, nem is akárhogyan, neki köszönhető, hogy a Blinken OSA Archívumában összegyűjtött rendkívül értékes anyagból a rendszerváltást megelőző és az azt követő idők lényegi eseményeiből rendszeresen izgalmas kiállításokat rendeznek. Neki köszönhető, hogy a magyar liberális értelmiség története nem vész homályba, hogy a Soros Györggyel meglévő magyar kapcsolatok még mindig működnek , s akkor csak egy töredékét soroltam fel Rév István, történsz, kutató érdemeinek Ő volt a Dobszerda vendége.
A filmvágás nem csupán technikai feladat, hanem önálló művészi alkotómunka, amely kulcsszerepet játszik a filmek végső formájának megszületésében vallja méltán A most életműdíjjal kitüntetett neves vágó, Sellő Hajnal. Fontosabb filmjei a Csínom Palkó, az Abigél, A törvénytelen, a Sorstalanság a Néma dosszié, a Pogány madonna, és az Angyalbőrben című TV sorozat. A sok jelentős filmes munka után a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendkívül népszerű oktatója lett, s emellett szabadúszó vágóként is dolgozott. Sellő Hajnal volt a Dobszerda vendége.
"Az emlékezetpolitika nem más, mint a történelem, a múlt hatalmi eszközként való használata"- állítja Standeiszky Éva, aki saját bevallása szerint véletlenül lett történész, azonban ez a véletlen oda vezette, hogy az 1956-os forradalmat rendkívüli alapossággal, új szempontok szerint és a korábbiakhoz képest váratlan megvilágításban sikerült feldolgoznia akkor, amikor még csak kevesen voltak, akik mertek ehhez a témához őszintén mertek hozzányúlni. A közelmúltban pedig a legújabb kori művészettörténetünk egyik különleges alakjáról, Kassák Lajosról jelentetett meg újabb korszakalkotó elemző kötetet. Standeiszky Éva a Dobszerda vendége.
Ha van élet, amely joggal és tárgyszerűen regényesnek nevezhető, az az emlékiratíró, ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyv író, filmrendező, néprajzkutató Tüdős Kláráé, minden bizonnyal az. És ha van élet, amely sokoldalúnak, színesnek, küzdelmesnek, bátornak és sikeresnek mondható, az a Tüdős Kláráról írt háromkötetes életrajzi regény szerzőjéé, Bódis Krisztáé; író, pszichológus, dokumentumfilmes, tehetséggondozó, a hátrányos helyzetű közösségek elkötelezett támogatója, s mostanában egyre inkább politikus.
Váradi Júlia beszélget. Művészportréiban igyekszik megismerni az alkotót, az alkotásait, az életét és azt is, hogy érzi magát a művész a mostani „bőrében”.
A Dobszerda adásainak videófelvétele elérhető a YouTube csatornánkon is.
A Dobszerda már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Gyakran hallani mostanában olyasmit, hogy Románia is megelőz bennünket. Nem csak gazdasági és szocilis tekintetben, hanem a politikai jólneveltség, az Európához való értelmes viszony is közelebb áll a normálishoz. Minderről egy kiváló Erdélyben született és a 80-as években Budapestre költözött kollégámmal beszélgetek a Dobszerdában, aki nem csak újságíró, riporter, lapszerkesztő, irodalmi szervező, s nem csak az út szélén hagyott emberek gyámolítója, hanem keresett író is, aki így nyilatkozott romániai származásáról: "Szeretem magam Kárpát-medenceinek mondani, és ez jól is van így, komfortos, bár biztos nem elég precíz. De identitásképzőnek megteszi, elegánsnak érzem, mert integratív". A Dobszerda vendége Józsa Márta.
A 2025. szeptember 3-ai adás ismétlése:
"Táncsics Mihály, a munkásság és parasztság közös harcának első nagy képviselője a dolgozó nép szemével látta a magyar történelem nagy eseményeit, fontos korszakait. jobbágyként a maga bőrén ismerte meg az elnyomott parasztság életét, iparos legényként a munkásét, s mint tanító, az értelmiségét..." egy 1949-ben megjelent és még sok éven át használt tankönyvből nagyjából ennyit tudhattunk a 19-ik század egyik legizgalmasabb történelmi személyiségéről, a legradikálisabb forradalmárról. Nyár eleje óta egészen új ablak nyílt a magyar forradalom, a szabadságharc, a megtorlás, a kiegyezés, a polgárosodó Magyarország különös történetére, amelyet Spiró György Padmaly című regényének köszönhetünk. Ő volt a Dobszerda vendége.
Emlékeznek még Vida Ildikóra? Ő volt a NAV elnöke a 2014-ben, amikor néhány korrupt magyar politikust kitiltottak az Egyesült Államokból. Amikor váratlanul rárontott az amerikai nagykövetség akkori ügyvivőjére, aki angolul próbálta megtudni, mit szeretne tőle az utcán, a NAV vezető tisztségviselője tolmácsot kért. Na jó nagy botrányt kavart, amit persze nem az angol tudás hiánya okozott. A nagykövetet André Goodfriend másoddiplomata képviselte. Sok fontos intézkedés volt köszönhető neki. Ma Bécsben él, s nemrég közös könyve jelent meg Kocsis András Sándorral a politikai vita szerepéről. André Goodfriend volt a Dobszerda vendége.
Szeptember elején sok sok new-yorki magyar és nem magyar néző, színház és művészetrajongó vastapsát élvezhette az a magas színvonaló művész csoport, akik az idei - a harmadik - Hungary Live című művészeti program vendégeiként léptek fel Manhattanben. Színház, képzőművészet, díszlet-és jelmez tervezés, zenei előadások és sok egyéb zajlott. Pelsőczy Réka is tagja volt a sikeres magyar csapatnak. Ő volt a Dobszerda vendége, de persze nem csak erről kérdeztük, hanem a sok-sok izgalmas produkcióról, s amelyeknek folyamatosan részese, sőt a tanításról is szó volt.
"Éjjeli nyárfa, Álmaim jeltolmácsa, szeleknek fordít"- így szól az egyik gyönyörű Haiku Tóth Krisztina legújabb verseskötetben. Merre jár a szél, honnan jön, hová tart, kit merre fordít és fordított a múltban? Ezer kérdés, megannyi válasz. Már megint egy mélyre hatoló múltkereső kötet, ahogy azt a rendkívül termékeny költőtől, írótól, gyerekkönyv szerzőtől megszokhattuk. A Dobszerda vendége Tóth Krisztina, akitől azt is megtudtuk, mit érdemes megtartani és mit jobb elengedni a múltból. A Dobszerda vendége Tóth Krisztina, költő, író, műfordító.
"Táncsics Mihály, a munkásság és parasztság közös harcának első nagy képviselője a dolgozó nép szemével látta a magyar történelem nagy eseményeit, fontos korszakait. jobbágyként a maga bőrén ismerte meg az elnyomott parasztság életét, iparos legényként a munkásét, s mint tanító, az értelmiségét..." egy 1949-ben megjelent és még sok éven át használt tankönyvből nagyjából ennyit tudhattunk a 19-ik század egyik legizgalmasabb történelmi személyiségéről, a legradikálisabb forradalmárról. Nyár eleje óta egészen új ablak nyílt a magyar forradalom, a szabadságharc, a megtorlás, a kiegyezés, a polgárosodó Magyarország különös történetére, amelyet Spiró György Padmaly című regényének köszönhetünk. Ő volt a Dobszerda vendége.
A 2025. június 4-ei adás ismétlése:
Esti Iskola, Próbacsomagolás, Turul és dínó, Méreg, Lehet lélegezni, Amikor még csak az állatok éltek, Vagánybagoly és a harmadik Á, avagy mindenki lehet más, Alétheia él.
A 2025. május 14-ei adás ismétlése:
A Balázs Béla-díjas rendező, érdemes és kiváló művész 2021 óta él Amerikában. Azután döntött így, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, ahol 20 éve tanított, modellváltás címen a hatalom elfoglalta. Ugyanebben az időben egy dokumentumfilm forgatására hivatkozva házkutatást tartottak náluk felfegyverzett rendőrök, megfélemlítve az ártatlan családot. Úgy érezte, nem maradhatnak tovább Magyarországon. Szász János azóta sikeres karriert futott be az Egyesült Államokban is, mint színházi rendező, mind drámapedagógus és mint tanár. Az Angels in America (Angyalok Amerikában) című színpadi rendezését a washingtoni Arena Stage színpadán való bemutatása idején az év legjobb színházi előadásai közé választotta a The Washington Post.
A 2025. április 23-ai adás ismétlése:
Milyen lehet egy színésznő számára, ha a saját nagymamájának auschwitzi és más halál-és munkatáborokban átélt elviselhetetlen traumáit eleveníti fel egy saját kézzel írt napló alapján a színpadon. Galló Olga Fullajtár Andrea nagymamája fiatal nőként olyasmit élt át és rögzített milliméteres ceruzavéggel tépett papírdarabokra, amiről csak nagyon kevesek voltak képesek naplószerűen beszámolni. Miután túlélte a poklot, több mint húsz évig kezébe se tudta venni a leírtakat. De a Kádár-korszak kellős közepén mégis elhatározta: ki kell adatnia ezt a mementónak számító naplót. Ezzel elkezdődött élete második nagy küzdelme a holokauszt és a háború áldozatainak emlékéért. A Dobszerda vendége Fullajtár Andrea. A Gólem Színházban előadott monodrámáról, a nagymamájáról, édesanyjáról és persze a saját életéről is sok fontos gondolatot megoszt a hallgatókkal és a szerkesztő-műsorvezetővel, Váradi Júliával.
A 2025. március 19-ei adás ismétlése:
Húsz évvel ezelőtt ezen a napon zárult le a "7 bűn: Ljubljana-Moszkva" című kiállítás a Ljubljana-i Modern Művészeti Múzeumban. A világsikert aratott kiállítás fő kurátora az elismert szlovén művészettörténész, Igor Zabel volt. A 2004-ben rendezett kiállítás hét olyan tulajdonságot vizsgált művészeti alkotások bemutatásával, amelyek akadályai lehettek a nemzetközi szolidaritásnak. Ilyen volt a kollektivizmus, az utópizmus, a mazochizmus, a cinizmus, lustaság, a szakszerűtlenség és az elfogult nyugat imádat. Egy évvel később a fiatal kurátor váratlanul meghalt. A róla elnevezett művészettörténészi díj a régió egyik legjelentősebb kortárs művészettel kapcsolatos kitüntetése lett. 2024-ben a díjat András Edit, magyar művészetkutató nyerte el a kelet-európai művészet és művészettörténet-írás hegemónia-ellenes diskurzusaihoz való hozzájárulása, valamint progresszív és kritikus kurátori, kutatói és szerzői munkássága elismeréseként. András Edit a Kulturális átöltözés és a Határsértő képzelet című remek művészetelemző kötetek szerzője volt a Dobszerda vendége.
A 2025. február 26-ai adás ismétlése:
Fiatal felnőttkori stresszhelyzetek, ezekből következő pánikrohamok, félrevezető túlélési stratégiák, félrecsúszó gyereknevelés, félreértelmezett aggodalmak, és legfőképpen rengeteg hazugság. Ezek a fiatal film-és színházrendező Schwechtje Mihály leggyakoribb témái. Már a nemzetközi sikereket jelentő "Remélem, legközelebb sikerül meghalnod" című filmje is hasonlóan nehéz, szinte elháríthatatlan frusztrációkról szóltak, amelyek egy tinédzser életét tehetik tönkre. A Filmszemlén bemutatott, mikro költségvetésből készült új filmje fiatal felnőttek megrendítő konfliktusait tárja elénk. De a színpadokon rendezett előadásaiban is nagyon hasonló terepeken mozognak a szereplők. Schwechtje Mihály volt a Dobszerda vendége.
A 2025. február 5-ei adás ismétlése:
Ezen a héten lenne 95 éves Petrovics Emil, a háború utáni magyar komponistanemzedék egyik legismertebb tagja. Írt vokális és hangszeres darabokat, színpadi és filmzenét, legendás tanára volt a hajdani Színház és Filmművészeti Főiskolának, majd Egyetemnek, és évekig ő igazgatta az Operát. Rá is emlékeztünk lányával, Petrovics Eszterrel, Erkel Ferenc-díjas magyar televízió rendezővel és szerkesztővel, akire nem csak édesapja meghatározó személyisége, tehetsége és tudása, hanem a csodálatos színészi képességekkel és különleges emberi tulajdonságokkal rendelkező, nemrég 92 évesen elhunyt édesanyja, a kiváló művész, Galambos Erzsi is nagy hatással volt.
A 2025. január 22-ei adás ismétlése:
A hajdani köznemesi származású Beliczay családot négy generáción keresztül folyamatosan számtalan csapás érte. Mégis mindig akadt köztük legalább egy valaki, aki legyőzte a sorsot. Túljárt az ellenség eszén és véghez vitte a család eredeti nagy elhatározását, amely mellett mindvégig kitartott. Folytatta és fejlesztette a mézeskalács készítés Magyarországon egyedülálló hagyományát, ami így máig kiállta majd kétszáz év próbáját. Ebből a nagy történetből nyílt kiállítás a Kiscelli Múzeumban. A kiállítás ötletadója és részben létrehozója a mézeskalács készítés mestereinek leszármazottja, Beliczay Erzsébet, építészmérnök, környezetvédő, hagyománykutató. Ő volt a Dobszerda vendége.
A 2025. január 8-ai adás ismétlése:
Felsorolhatatlanul sok ádáz támadás érte Magyarországon a demokráciát az elmúlt években, de ezek közül is talán az egyik legdurvább az volt, amit négy évvel ezelőtt a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel tett a hatalom "modellváltás" címmel. A Vas utcában működő egyetem akkori hallgatói és tanárai a legváltozatosabb eszközökkel tiltakoztak a kormány felsőoktatási modellváltása ellen. Volt tánc az esőben, díszőrség a féltetőn, egyetemi blokád és egyetem foglalás, vörös-fehér szalagkorlát, és egyetem mentés. Upor László, az akkori megbízott rektor és oktató, majd az egyetemet elhagyókból szerveződő Freeszfe Egyesület vezetője nemrég megírta a tiltakozások történetét Majdnem lehetetlen címmel. A történet arra is bizonyíték, hogy nem teljesen lehetetlen ellenállni az agresszív hatalmi törekvéseknek. Upor László volt a Dobszerda vendége.
Valóban átadja-e a Wagner Napok művészeti vezetését? Miért lett tagja a Helsinki Bizottság vezető testületének? Miért olyan fontos számára az emberi jogok nyilvános védelme? Mi köti Magyarországhoz, hisz rég óta nem itt él? Mi köti Dániához, amely júliusban veszi át az Eu Tanácsának elnökségét? Milyen Magyarországot tartana ideálisnak? Milyen világot szeretne? Milyen a kapcsolata ugyancsak világhírű karmester testvérével? Az adás vendége Fischer Ádám volt.
A legújabbkori magyar történelemben volt egy legendává lett kézmozdulat. Egy állítólagos nyakkendő igazítás. A legendák általában mélyebben megülnek az emlékekben, mint a valóság. Olyannyira, hogy mára a magyar közvélemény igen jelentős része szerint ez a mozdulat változtatta meg a rendszerváltás után jó irányba induló magyar politikát, konkrétan azt, hogy a liberális demokrata Orbán Viktorból jobb, majd szélsőjobboldali despota lett. Hogy hogy is történt mindez a legautentikusabb politikai szereplő szerint, arról beszélgettünk Haraszti Miklóssal, a rendszerváltás egyik meghatározó politikusával.
Titkosszolgák és besúgók történetei, ügyei, játszmái, s az általuk "megfigyeltek" , vagyis az áldozatok szerteágazó és életreszóló traumája és tragédiája, a XX-ik századi diktatúrák brutalitása, paranoiás szorongása a saját maguk által teremtett ellenségek miatt. Konkrét történetek konkrét helyzetekről szépirodalmi eszközökkel megrajzolva. Gervai András író, újságíró, akitől már a sokadik feltáró beszámolót vehetjük a kezünkbe. Ő volt a Dobszerda vendége.
Esti Iskola, Próbacsomagolás, Turul és dínó, Méreg, Lehet lélegezni, Amikor még csak az állatok éltek, Vagánybagoly és a harmadik Á, avagy mindenki lehet más, Alétheia él.
A múlt század ötvenes éveiben a neves orvos-író, dr. Magyar Imre az 1945 és 48 közötti ún. koalíciós átmeneti időszakról írt regényt, amelyet magyarázható módon nem jelentetett meg egyetlen magyar könyvkiadó sem. A Vita Nuova című regény ugyanis a zsidó túlélők szemszögéből vizsgálja, hogyan lehetett, ha egyáltalán lehetett elviselni az ittlétet a szülőföldön és társadalomban, amelyből oly kegyetlenül kiboronáltattak. Magyar Imre nemrég felbukkant regénye döbbenetesen újszerű átvilágítást nyújt nem csak a drámaian meg-változott politikai helyzetről, hanem arról a fordulatról, amelynek hatásai a mai napig meghatározóak. Kőbányai János, a Múlt és Jövő kiadó vezetőjének köszönhetően most napvilágra került e réges-régi írásmű. A Dobszerda vendége Kőbányai János, író, szerkesztő, filmkészítő, esszéista.
"ELVÉGRE" - ez a címe Szilágyi Ákos költő, esztéta, szerkesztő, Pulitzer-emlékdíjas közíró, Oroszország-kutató, habilitált egyetemi docens legújabb verseskötetének, amelyért ő kapta az idei Artisjus nagydíjat, amelyet persze teljes életművéért is bőven megérdemelt. Az új kötetről így ír: "Ez a nyolc éven át hétről-hétre, napról-napra vezetett verses sivatagi napló végső összegzésben egy Én lerombolásának naplója. Ahány vers, annyi lerombolt Én, annyi szabadulás, annyi kigyógyulás. De nem önmagunk – az Én −, hanem a világ kedvéért."
A Balázs Béla-díjas rendező, érdemes és kiváló művész 2021 óta él Amerikában. Azután döntött így, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, ahol 20 éve tanított, modellváltás címen a hatalom elfoglalta. Ugyanebben az időben egy dokumentumfilm forgatására hivatkozva házkutatást tartottak náluk felfegyverzett rendőrök, megfélemlítve az ártatlan családot. Úgy érezte, nem maradhatnak tovább Magyarországon. Szász János azóta sikeres karriert futott be az Egyesült Államokban is, mint színházi rendező, mind drámapedagógus és mint tanár. Az Angels in America (Angyalok Amerikában) című színpadi rendezését a washingtoni Arena Stage színpadán való bemutatása idején az év legjobb színházi előadásai közé választotta a The Washington Post.
Hogyan jutottunk el a Fidesz-kétharmadok, a sorosozás, a migránsozás , a brüsszelezés, a határkerítés, a nem múló rendeleti kormányzás és az „illiberális demokrácia” kiteljesedésének időszakáig? Milyen pszichológiai magyarázatai lehetnek annak, ahogyan a rendszerváltáshoz vezető úton oly ígéretesnek tűnő, szabadságvágyó magyarországi politikusokat kizárólag a hatalmat, az anyagi javakat és az illiberalizmust előnyben részesítő politikai elit váltotta fel és vált meghatározó erővé. Ezekre a kérdésekre keresi a szakmai választ pszichoanalitikai megközelítésből Göncz Kinga egy nemrég megjelent tanulmánykötetben. Ő volt a Dobszerda vendége. A közéleti témák mellett persze szóba került a gyerekkora, a tanulmányia, a szakmája és természetesen az édesapja, az oly sokak által hiányolt Göncz Árpád, volt államelnök is.
Már egészen fiatalon a magyar képzőművészet elismertetését tűzte ki céljául, ezen belül is elsősorban a magyar festészetét. 2003-ban ő volt az egyik alapítója a rendkívül népszerűvé vált művészeti és kulturális periodikának, az Art Magazinnak. Ma ő az egyik legjelentősebb belvárosi galéria tulajdonosa, ahol a legelismertebb művészek mellett eddig ismeretlen, de sokat ígérő fiatal alkotóknak is lehetőséget ad arra, hogy megmutatkozzanak. A kiállítások megnyitói unikális eseményekként vonzzák az egyre nagyobb közönséget. Einspach Gábor hihetetlen erővel és akarattal küzdött meg nemrég egy leküzdhetetlennek vélt súlyos betegséggel. A küzdelem és a gyógyulása történetét megosztotta a nyilvánossággal, mert sokan és sokat tanulhatnak belőle. Einspach Gábor volt a Dobszerda vendége.
Milyen lehet egy színésznő számára, ha a saját nagymamájának auschwitzi és más halál-és munkatáborokban átélt elviselhetetlen traumáit eleveníti fel egy saját kézzel írt napló alapján a színpadon. Galló Olga Fullajtár Andrea nagymamája fiatal nőként olyasmit élt át és rögzített milliméteres ceruzavéggel tépett papírdarabokra, amiről csak nagyon kevesek voltak képesek naplószerűen beszámolni. Miután túlélte a poklot, több mint húsz évig kezébe se tudta venni a leírtakat. De a Kádár-korszak kellős közepén mégis elhatározta: ki kell adatnia ezt a mementónak számító naplót. Ezzel elkezdődött élete második nagy küzdelme a holokauszt és a háború áldozatainak emlékéért. A Dobszerda vendége Fullajtár Andrea. A Gólem Színházban előadott monodrámáról, a nagymamájáról, édesanyjáról és persze a saját életéről is sok fontos gondolatot megoszt a hallgatókkal és a szerkesztő-műsorvezetővel, Váradi Júliával.
