Wilders-kudarc ide vagy oda, a szélsőjobb és a protestpártok erősödnek Európában
20/03/2024 13:44
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Ugyan Hollandiában el kellett engednie a szélsőséges Geert Wildersnek a miniszterelnökséget, a Szabadságpárt a többiekkel szemben csak tovább erősödött a koalíciós tárgyalások alatt. A mandátumbecslések alapján az EP-ben is csak a két szélsőjobbos frakció erősödik majd. Az "elkordonozás" nem mindig működő stratégia, de akkor mit kezdenek ezzel a mainstream pártok? Hunyadi Bulcsúval, a Political Capital szakmai vezetőjével beszélgettünk a Reggeli gyorsban.
Ezután többek között a brit Financial Times arról írt, Wilders kudarca nem ígér sok jót az európai szélsőjobbnak – a mainstream pártok ugyanis máshol, illetve európai szinten is összefognak, hogy megakadályozzák a hatalmi pozícióba emelkedésüket. Hunyadi Bulcsú szerint azonban ez a "kordon stratégia" nem mindig működik. A Political Capital szakmai vezetője a Reggeli gyorsban felhívta a figyelmet, hogy a holland koalíciós tárgyalások elkezdése óta Wilders pártja, amelynek messze a legnagyobb a támogatottsága a holland társadalomban, folyamatosan erősödik. Ez pedig vélhetően éppen azzal függ össze, hogy a többiek látványosan megpróbálják gátolni a hatalomátvételét. Közben más pártok támogatottsága stagnál vagy csökken. Valószínűleg a kordonnak addig van értelme, amíg kisebb támogatottsága van egy-egy szélsőséges erőnek, bizonyos méret fölött azonban már nem működik ez a stratégia, mert csak tovább növeli a népszerűségét – magyarázta a kutató.
Közben Európa-szerte megfigyelhető, hogy a protestpártok felé fordulnak az emberek, amelyek gyakran valamilyen szélsőséget képviselnek. Ez Magyarországon is így van: az utóbbi időben a Kutyapárt és a Mi Hazánk tud fokozatosan erősödni, miközben a hagyományos ellenzék nem – mondta Hunyadi.
Ha az európai pártcsaládok szintjén nézzük, a mandátumbecslésekből az látszik, hogy sem a mainstream jobboldal, sem a baloldal, sem a liberálisok nem növekednek, viszont bővül a két Néppárttól jobbra lévő képviselőcsoport, az Identitás és Demokrácia illetve az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR).
A két szélsőjobboldalinak tartott csoport közül a mérsékeltebb ECR-t jóval inkább elfogadja a többi pártcsalád. Az is megkülönbözteti az Identitás és Demokráciától, hogy keményebben elítélik Oroszországot és támogatják Ukrajnát a háborúban. Több témában közeledik az álláspontjuk a Néppártéhoz –foglalta össze a kutató.
Ez a közeledés részben a középjobb pártok védekezéséhez is tartozik: a szélsőjobb erősödésének jellemzően úgy próbálják elejét venni, hogy bizonyos témákat átvesznek tőlük. Ez is ismerős Magyarországon: korábban a Jobbikkal, ma pedig a Mi Hazánkkal is előfordul, hogy a Fidesz egy-egy témájukra rárepül.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024. március 20., szerda 7:35
Riporter: Para-Kovács Imre
