Wagenhoffer a száj-és körömfájásról: nem voltak eddig elég óvatosak az állatartók

Ránk vonatkozóan állattartókra, és azon belül is a szarvasmarhatartókra vonatkozóan a száj-és körömfájás -járvány egyik legfontosabb tanulság az, hogy meg kell erősíteni a járványvédelmet. Eddig nem volt ilyen kockázat, vagy ha volt is, de abszolút nem gondoltuk azt, hogy ilyen eset megtörténhet, és azok a járványok, azok a betegségek, amelyek az elmúlt időszakban sújtották a szarvasmarhálgazatot, azok nem ilyen jellegűek voltak. Elsősorban kereskedelmi korlátozásokat vezettek be ennek hatására, de az állatnak fájdalmat, illetve gazdasági kárt, ezek a betegségek szarvasmarhat tekintetében nem voltak jelentősek - mondta a Klubrádióban az Állatorvos-tudományi Egyetem Állattenyésztési és Laborállattudományi Intézet vezetője.

Most egyértelművé vált, hogy rendkívül kockázatos az, hogyha nagyon nyitottak a telepek, tehát le kell zárni a telepeket, körbe kell keríteni, bár az eddig is előírás volt, csak nem volt annyira jellemző, hogy ezt be kellett tartani, mert nem volt ennek következménye.

Wagenhoffer Zsombor szerint meg fog változni a helyzet. "Egyrészt mindenki maga látja azt, hogy micsoda kockázat az, hogyha nem keríti be a telepét. Vagy hogyha oda olyan illetéktelen személyek bekerülnek, amelyek esetleg hordozhatják bármilyen vírus vagy bármilyen fertőzést. És ott dolgozókkal kapcsolatban a ki és a bejárásnál egy fertőtlenítés átöltözésre igenis szükség van. Ez nem kényelmi kérdés kell legyen, hanem biztonsági kérdés kell legyen. Hogyha ezeket figyelembe veszünk, akkor mi állattartók, nagyon nagy lépést tettünk annak érdekében, hogy ne következzen be újabb ilyen járvány" - fogalmazott.

Hozzátette, azért ez egy rendkívül nagy fegyver bárki kezében, hogyha egy ilyen ragadó száj és körönfájás vírust bevisz valahova. Vagy szándékosan, vagy akaratán kívül. Ez is egy nagyon fontos tanulság, hogy megnézzük azt, hogy vajon ez hogy került be. 

"Mi nagyon várjuk azokat a vizsgátokat, amelyek erre fényderíthetnek. Annyi információnk van egyelőre, hogy vélehetően ez egy vírustenyésztés, tehát nem azt jelenti, hogy mesterségesen raktak össze egy vírust, hanem arról van szó, hogy egy természetben előforduló rendkívül veszélyes vírus bekerülhet akár úgy is, hogy azt valamilyen tenyészetben, egy laboratóriumban tartották fenn, és vagy kiszabadul onnan, vagy valaki elhozza" - mondta a szakember.  

Mától Ausztria jelentősen lazítja a Magyarországra és Szlovákiára vonatkozó állatbehozatali tilalmat. Az új szabályok értelmében csak a ragadós száj- és körömfájással érintett területekről nem lehet majd állati eredetű termékeket bevinni az országba. De ezt a lazítást ellenzéki politikusok mellett több kormánypárti sem tartja jó ötletnek, a szabályok lazítása heves kritikákat váltott ki a szomszédos országban, mely a magyar exportnak jelentős felvevőpiaca.

Az Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója úgy véli, sokszor attól függ a lezárás és a korlátozás, hogy mennyire érdeke adott országnak Magyarországról vásárolni állatot és állati terméket, mert ez egy elsősorban kereskedelmi döntés, és nem egészségügyi döntés.

Az Állatorvos-tudományi Egyetem Állattenyésztési és Laborállattudományi Intézet vezetője azt ismondta, a korlátozás alá eső területeken kívüli részeknél teljesen biztonsággal mondhatjuk azt, hogy lehetne exportálni. Ehhez képest az országok kereskedelmi korlátozásokat vezetnek be, tehát úgy gondolják, hogy ettől ők kedvező pozícióba kerülhetnek.

Wagenhoffer Zsombor a károkról azt mondta,a négy fertőzött telepen leölt tenyészállatok értéke mintegy 4,5 milliárd forintot jelent, és akkor nem beszéltünk még azokról az eszközökről, tárgyakról, takarmányról,  amit szintén meg kellett semmisíteni a ragályos fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében.

Ezen kívül van egy megfigyelési körzet, 10 kilométeres körzet, és a korlátozás alá eső megye, illetve azok a járások, Komárom-Esztergom megyében, Győrmoson-Sopron megye teljes mértékben, illetve Komárom-Esztergom megyében két járás, ahol nagyon jelentős korlátozásokat vezettek be az állatok értékesítésére vonatkozóan. Most itt főleg a sertésnél okoz ez gondot, hiszen hetente ebből a körből több mint 8000 hízó képződik, és kell értékesíteni. A hagyományos csatornákon ez nem mindig sikerül, hiszen a távolabb eső, vagy azok a vágóhidak, amelyek exportra szállítanak, azok nem tudják fogadni ezeket az állatokat, tehát ezt belföldi vágáson kell értékesíteni.

Gondot okoz az is, hogy az olyan országot, ahol felüti a fejét egy ilyen betegség a legtöbb piac az elzárja a saját vásárlói elől. Magyarország esetében is sorra jelentették be az uniós, aztán pedig az Európai Unión kívüli piacok, hogy Magyarországról egy jó darabig nem kívánnak vásárolni állati terméket.Annak ellenére sem, hogy az Európai Bizottság kijött és megvizsgálta a magyarországi védekezés hatékonyságát és azt elfogadta és jóváhagyta. 

 Az EU tagállamai ennek következtében nem tehetnék meg azt, hogy nem vásárolnak Magyarországról a korlátozás alá, eső területeken kívülről élőállatot, illetve állati terméket. Ehhez képest sajnos a legtöbb ország ezt a nemzeti szabályozásával felülírta, és egy darabig úgy döntött, hogy nem kívánja Magyarországról fogadni az élőállat beszállítást, illetve az állati terméket.

Itt különösen a húsvéti bárányoknál volt ez nagyon kritikus, és most is még kritikus, bár most már nagy része a húsvéti bárány export megvalósult Olaszország felé, hiszen a fő piacunk Olaszország, és pont ez az időszak a húsvétot megelőző egy hónap, amikor 130-150 ezer bárányt kell exportálni viszonylag rövid idő alatt egy meghatározott célpiacra. Itt nagyon sokat dolgoztak a kollégák állategészségügyi vonalon, illetve a minisztériumban annak érdekében, hogy az olasz felet meg tudják nyugtatni, hogy a tőlünk beszállított bárányok egészségesek, biztonságos a magyar élőállat és az állati termék.

Bíznak benne, hogy nem üti fel a fejét most már több telepen a kór és a következő feladat, hogy mindenhol megerősítsék a járványvédelmet a gazdák, hogy véletlenül se kerüljön be ilyen vírus a telepekre, illetve a piacokat megnyugtatták, és minél hamarabb helyreálljon a rend, de ez hetekig, akár hónapokig is eltarthat az Európai Unión kívüli országok esetében. 

Az Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója elmondta, már több mint két hete nem regisztráltak új esetet. Sikerült felszámolni valamennyi fertőzött állományt, a ragályfogó tárgyakat (eszközök, takarmány), illetve az érintett telepeken megkezdődött a végfertőtlenítés. Hogyha ez befejeződik, akkor a ragadós száj és körömfájás rendelet szerint a végfertőtlenítést követő 21. nappal, tehát azt követően három héttel indulhat újra az élet adott telepen.

Ez vonatkozik arra, hogy az adott telepen újra kívánják indítani, vagy nem az állományt. A kormány azt kommunikálta, hogy százszázalékban kártanítják azokat a tulajdonosokat, az állományokat tekintve, amelyeknél a felszámolást el kellett rendelni. 

Ezen kívül, kérdés, mikor engedik vissza a magyar terméket a piacok. Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Románia nagyon fontos hazánk számára. Romániában élő sertést és tejet, Horvátországba tejet, illetve élő marhát, Szlovéniában elsősorban élő marhát, és Olaszországba bárányt, illetve Ausztriában is marhát és bárányt exportál Magyarország.

Ezek az országok hetekre függesztették fel az élőállat importjukat Magyarországról. Egyelőre van, aki 30 napra, van, aki 21 napra, van, aki 10 napra. A szakember szeritn most az a kérdés, hogy mennyire tudják őket megnyugtatni, atekintetben, hogy Magyarországon mindent megtettek annak érdekében, hogy ne menjen tovább ez a betegség a korlátozás alatt nem álló területekről pedig biztonságos a beszállítás. 

Wagenhoffer Zsombor bízik benne, hogy néhány héten belül azok az országok, amelyek néhány hetes húsipari export korlátozást rendeltek el, fel fogják ezt oldani, mert nem lesz semmilyen okuk arra, hogy ezt meghosszabbítsák.

 

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)