Vitézy: A helyzet nem ideális, de túlélhető - új CAF-villamosok jönnek, de pálya nincs

Miközben 51 új, alacsony padlós, korszerű CAF villamos érkezik Budapestre uniós támogatással, a járművek egy részének nincs hová mennie. Nem férnek el a rakparton, és egyes hidakon sem tudnak áthaladni, mert szélesebbek a régi járműveknél – miközben a szükséges infrastruktúra-fejlesztésekre nem jutott pénz.

Vitézy Dávid, elmondta, bár a projekt összesen 51 darab új villamost irányoz elő, egyelőre még csak tíz érkezett meg Budapestre. A többit még gyártja a spanyol cég. Ugyanaz, amely korábban már több mint 75 hasonló járművet szállított a fővárosnak.

„Azt a szerződést még 2014-ben én írtam alá a BKK vezérigazgatójaként, immár 11 évvel ezelőtt. Ezekből a spanyol villamosokból már szép számmal érkezett Budapestre, és mindig is tudtuk, hogy ahhoz, hogy ezek teljes értékűen tudjanak közlekedni, átalakításokat kell végezni” – mondta.

A gondot nem a járművek szabványa okozza – épp ellenkezőleg. Az új CAF villamosok megfelelnek annak a 2,4 méteres szélességi szabványnak, amit a főváros még a Combino villamosok beszerzése előtt vezetett be. A probléma az, hogy a pályák és a megállók sok helyen még mindig a keskenyebb, elavult villamosokhoz igazodnak. Ezeket ráadásul már régen ki kellett volna vonni a forgalomból, mivel 50–60 évesek, magas padlósak, és nem biztosítanak akadálymentes felszállást.

 

Az újabb 51 darab jármű megrendelésekor a főváros azt is beillesztette az uniós programba, hogy több mint 30 milliárd forint értékben fejlesztené a villamosinfrastruktúrát – beleértve a legnehezebben átalakítható 2-es villamos vonalát is. A spanyol gyártmányú villamosokat eredetileg ide szánták. Ehhez azonban az EU-s pénzek felszabadítására lenne szükség.

„Ha valaki elképzeli a Vigadó előtti megállót, hogy ott egy kerekesszékes fel tudjon szállni, ahhoz komoly átépítés kellene” – mutatott rá a politikus.

A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint az 51 villamosra ugyan megérkezett a támogatás egy olyan uniós forrásból, amely nincs befagyasztva, ám az infrastruktúrára szánt forrásokat már nem kapta meg Budapest. Ezért most csak ott tudják beállítani az új járműveket, ahol már jelenleg is járnak hasonlók.

„A budai fonódó villamoshálózaton gyakorlatilag minden villamos új lesz, a 3-as villamoson is nő az új járművek aránya, vagy például az 50-esen lehet belőlük még többet forgalomba állítani. Tehát aki ott jár, az örül neki. Aki viszont kerekesszékkel akart volna utazni azokon a vonalakon, amiket érintett volna a fejlesztés, az továbbra sem tud” – mondta.

A legnagyobb problémát azonban most a kocsiszínek jelentik. Az új járművek technológiája miatt másfajta karbantartó létesítményekre van szükség, mint a régiekhez, ám ezek átépítésére sincs elegendő forrás. Vannak átalakított kocsiszínei a BKV-nak, hiszen már jöttek új villamosok, de nem elég a kapacitásuk.

„Erre 6 milliárd forint kellett volna, de ezt sem kapta meg a főváros. Ezért most egy átmeneti válságtervet léptettünk életbe, 340 millió forintból” – mondta Vitézy. Hozzátette: ez a megoldás 2–3 évre biztosít elég kapacitást, de a járművek egy része így nem ott fog állomásozni, ahol valóban közlekedik, ezért az üres (ún. rezsimeneti) utak megnőnek.

„Ez nem ideális, de túlélhető. Nyilván akkor érvényesülne teljes körűen a legnagyobb közhaszon, ha azokat a beruházásokat el tudná végezni a főváros, amiket most nem tud” – hangsúlyozta.

Szerződések csőre töltve

A BKK közlése szerint ha nem történik változás, az idő múlásával nőhet az üzemeltetési probléma, és a régi villamosokkal kapcsolatos gondok is súlyosbodhatnak. A főváros ezért az összes, korábban betervezett pályafelújításra vonatkozó közbeszerzést kiírja – feltételesen. Így ha egyszer ismét elérhetővé válnak a felfüggesztett uniós források, Budapest azonnal hozzákezdhet a kivitelezéshez.

A városvezetés közben már annak is örül, ha a meglévő villamosokat működtetni tudja. A főváros anyagi helyzete olyan súlyos, hogy sokszor a működés, a bérek és rezsiszámlák kifizetése is kérdéses. Mint Vitézy fogalmazott:

"A mostani elmúlt évek gazdasági problémái a fővárosban már nem egy helyről szólnak (...), hanem arról, hogy ki tudja-e fizetni végig a működési számlákat."

Szerinte "amikor a szolidaritási adóról szóló vita megy, az már rég nem arról szól, hogy Budapest saját erőből tud egy szerelvényt felújítani, hanem arról szól, hogy ki tudja-e fizetni végig a működési számlákat. Ezért valójában -  bár mindig ez az 50 milliárd hangzik el a szolidaritási adó miatt, hogy ennyi hiányzik -, ha őszinték akarunk lenni, és mondjuk a vízi közlőhálózat, a hidak, az utak legalább szinten tartását  szeretnénk elvégezni, akkor valójában Budapestnek jóval több pénzre, még legalább 100 milliárd forintra szüksége lenne".

A budapesti közösségi közlekedés tehát most túlélésre rendezkedett be – miközben az új villamosok már sorban állnak.