Véreznie kell – nem csak a magyar közmédiának
27/03/2019 08:05
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Néhányan nem megreformálni, hanem szétverni akarják az osztrák közszolgálati médiát, amelynek felügyelő testületét megszállta a politika, nyomulnak a populisták – erről ír az osztrák rádió és televízió szerkesztői tanácsának elnöke. Nem rúgják ki a Huaweit Európából, a kínai kormányzat világformáló terveinek európai fogadtatása pedig durva ébresztő – külföldi lapszemle.
Ez a jogilag nem kötelező erejű állásfoglalás abban a dokumentumban található, amely az adóelkerüléssel szembeni küzdelem feladatairól szól, és amely adóparadicsomnak bélyegez hét EU-tagországot: Belgiumot, Ciprust, Hollandiát, Írországot, Luxemburgot, Máltát, valamint Magyarországot.
A tehetős külföldiek számára tartózkodási engedély, illetve állampolgárság megszerzését lehetővé tevő jogi formák ennél szélesebb körben, a 28 uniós tagállam közül 20-ban léteznek jelenleg.
Nem rúgják ki a Huaweit
Szintén olvasható a New York Times internetes oldalán az a Reuters-hír, amely szerint az Európai Bizottság nem volt hajlandó eleget tenni az Egyesült Államok felszólításának, hogy digitális hírszerzési kockázatok miatt zárják ki a kínai Huawei vállalatot az úgynevezett ötödik generációs mobiltechnológia bevezetéséből.
Az uniós végrehajtó testület csupán arra szólította fel a tagállamokat, hogy ez év végéig osszák meg egymással az 5G-vel kapcsolatos kibernetikai biztonsági vonatkozású adataikat, és hozzanak intézkedéseket a kockázatok kivédésére. A Reuters áttekintése szerint Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Litvánia, Németország és Portugália mellett Magyarország is már az idén ki akarja adni az engedélyt az 5G technológia megteremtésére.
Durva ébresztő
Ha már Kína: a Russia Today angol nyelvű orosz állami hírportál terjedelmes cikket közöl a Selyemútnak nevezett kínai infrastruktúrafejlesztési tervről, és arról, hogy Olaszország támogatja a pekingi elképzeléseket, amelyek a szerző szerint felfordulást okoztak nem csupán a transzatlanti kapcsolatokban, hanem az Európai Unión belül is, mégpedig az észak-déli megosztottság mentén.
Az a tény, hogy Itália, a G7 csoport tagja, az eurozóna harmadik legnagyobb gazdasága kimondott partnerségre lép Kínával, „durva ébresztő azoknak a transzatlantistáknak, akik még mindig amerikai-európai dominanciáról álmodnak a nemzetközi kapcsolatokban” – írja az orosz portál.
A cikk kitér arra, hogy nem csupán Olaszország, hanem a 28 EU-ország közül 13 – köztük Magyarország – csatlakozott Peking eurázsiai integrációról szóló „globális víziójához”.
A helyes út bizonyítéka?
A Russia Today írása erőteljesen hangsúlyozza az unión belüli eltéréseket, és azt állítja, hogy a gazdasági növekedés csökkenése és az infrastruktúra leromlása különösen akut probléma a szegényebb déli tagállamokban, miközben az északi országok, mint például Németország, prosperálnak, és a pénzügyi nadrágszíjmeghúzás vasszigorát alkalmazzák.
Európán belül Itáliában a legnyilvánvalóbb a hanyatlás – írja a portál. A cikk szerzője szerint az, hogy az olaszok sok bírálatot kapnak Washingtontól és az európai transzatlantistáktól a kínai törekvések támogatása miatt, azt bizonyítja, hogy ők járnak a helyes úton.
A pártokat nem érdekli …
„Az ORF-nek véreznie kell!”– ezzel a címmel közli a bécsi Die Presse Dieter Bornemann-nak, az osztrák közszolgálati média szerkesztői tanácsa elnökének a véleménycikkét az új közmédiatörvény megalkotására irányuló törekvésekről.
Bornemann szerint néhányan nem megreformálni, hanem szétverni akarják a közszolgálati médiát. A szerző elismeri, hogy valóban nincs minden rendben az ORF-nél, de ezt elsősorban annak tulajdonítja, hogy az alapítványi tanácsot megszállta a politika, megkérdőjelezhető döntések születnek a programokkal kapcsolatban ahhoz igazodva, hogy politikailag mi a kívánatos.
Az ORF-re minden irányból gyakorolnak politikai befolyást, de ez mindig így volt. Dieter Bornemann felidézi az egykori legendás főintendáns, Gerd Bacher szavait, miszerint „a pártokat nem érdekli, hogy megy az ORF-nek, csak az, hogy nekik hogy megy az ORF-nél”.
Kizárják egymást
Az osztrák közmédia újságírói – írja a Die Presse vendégkommentátora – évek óta igyekeznek elhárítani a politikai nyomásgyakorlás minden formáját, minden nap arra törekednek, hogy tisztességesen számoljanak be az eseményekről, minőségi újságírást műveljenek.
A most zajló vitában azonban vannak, akik a közszolgálati műsorszórás felszámolására törekednek, hiszen a minőségi újságírás a populista politika legnagyobb ellensége, az összetett kérdések és az egyszerű válaszok többnyire kizárják egymást, és a jó újságírás a dolgok megvilágítására törekszik – olvasható a cikkben.
Bornemann nem titkolja, hogy kiknek tulajdonítja az ORF kivéreztetési szándékát: a kormánykoalíció kisebb pártját jelentő, szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt politikusainak, akik már korábban ellenséggé nyilvánították a közmédiát. Az ORF azonban „az osztrákoké, nem a politikáé”– szögezi le a szerző.
Miközben ezek a kérdések az elmúlt években Magyarországon is felvetődtek, és az ismert módon eldőltek, van egy nem jelentéktelen szervezeti eltérés: Ausztriában a közmédiaként emlegetett ORF csak a közszolgálati tévé- és rádiócsatornákat foglalja magában, a hírügynökséget nem.
2019. március 27., szerda 08.00h
riporter: Kárpáti János
