Változást vár Európai Bizottság a magyar kormánytól
9/02/2021 07:13
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az Európai Bizottság a közbeszerzési szabályok megváltoztatását várja Magyarországtól. A Reuters szerint a kormánynak meg kell akadályoznia a rendszerszintű csalások lehetőségét, különben nem juthat hozzá a járvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást segítő, több milliárd euró értékű uniós támogatáshoz. A helyzet annál is inkább sürgető, mert Magyarország Bulgária és Románia mellett a legkorruptabb államok közt szerepel Európa korrupciós listáján és ha nem változtat, a bizottság nem indítja meg a helyreállítási alap kifizetéseit.
Tegnap ugyan számos portál ismertette a Reutersnek a magyar közbeszerzésekkel kapcsolatos hírét, a téma kiemelt fontosságára, súlyára tekintettel most mégis visszatérek rá. A beszámoló lényege: az Unió végrehajtó intézménye, az Európai Bizottság közölte Magyarországgal, hogy meg kell reformálnia a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályait, meg kell akadályoznia a rendszerszintű csalások lehetőségét, különben nem juthat hozzá a járvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást segítő, több milliárd euró értékű uniós támogatáshoz. A Reuters betekintést nyert az erről szóló, január 26-án kelt EU-dokumentumba. A hírügynökség szerint a Bizottság, amely az összesen 750 milliárd eurós helyreállítási alapot kezeli, már több EU-tagállammal közölte, hogy tovább kell csiszolniuk a rájuk eső pénz elköltésére vonatkozó, Brüsszelnek benyújtott javaslataikat.
Magyarország esetében a közbeszerzési jogszabályok több ponton történő megváltoztatását várják el Orbán Viktor kormányától. A Bizottság szerint ugyanis a gyakorlatban elégtelennek minősül a verseny a közbeszerzések területén, és a rendszerszintű rendellenességek 2019-ben az unió strukturális támogatási alapjainak felhasználása tekintetében rekordnagyságú kényszerű pénzügyi korrekcióhoz vezettek.
A magyar kormány, amely egyébiránt jogállamisági vitákban is áll az uniós intézményekkel, úgy reagált a Reuters megkeresésére, hogy dolgoznak a Brüsszelnek adandó válaszon.
Budapest a helyreállítási csomag keretében a Reuters számításai szerint közel 6,3 milliárd euró támogatásra számíthat abban az esetben, ha az április végi határidőre benyújtja a pénzügyi tervet, hogy milyen projekteket akar finanszírozni, és Brüsszel azt elfogadja. A bizottsági dokumentum arra szólítja fel Magyarországot, hogy biztosítson jobb adatátláthatóságot és adathozzáférést a tisztességesebb és nyitottabb beszerzési eljárás megteremtése érdekében.
A Reuters visszautal arra: a 2015 és 2019 közötti uniós támogatási felhasználások tavalyi ellenőrzése során az OLAF, az EU csalás elleni hivatala a magyar költések közel négy százalékát találta szabálytalannak. Összehasonlításként: az EU-átlag 0,36 százalék volt, a Magyarország utáni második legrosszabb minősítésű Szlovákia mutatója pedig 0,53 százalék.
Orbán tavaly szeptemberben a Reutersnek nyilatkozva vitatta az OLAF számait. Mint mondta, nem fogadja el azt, hogy Magyarország korruptabb lenne, mint Ausztria, Németország vagy Dánia.
Az Európai Bizottság most ismertté vált dokumentumának egyik állítása, hogy az Unión belül Magyarországon az egyik legmagasabb az olyan közbeszerzési pályázatok aránya, ahol csak egyetlen pályázó indul – és ez szisztematikus túlárazáshoz vezet. Emellett a magyar összeférhetetlenségi szabályokban kiskapuk vannak.
„A Bizottság sok éve szorgalmazza a közbeszerzési kockázatok jobb elemzését és ellenőrzését, de a jelek szerint ez a legmagasabb szinten ütközik politikai ellenállásba” – fogalmaz a brüsszeli végrehajtó testület dokumentuma, és megjegyzi, hogy ezeket az intézkedéseket technikai értelemben egyszerűen meg lehetne hozni, hiszen illeszkednek a digitalizálás célkitűzéseihez.
Nem csupán Magyarországnak van baja az Európai Bizottsággal a helyreállítási alappal kapcsolatban – derül ki a Reuters anyagából. Németország például visszautasította Brüsszel azon javaslatát, hogy reformálja meg nyugdíjrendszerét, amit a berlini kormány az idén ősszel esedékes parlamenti választásokra tekintettel nem tart szerencsés ötletnek.
Bulgária és Románia mellett a korrupciós lista legrosszabb helyén
Az EurActiv brüsszeli uniós hírportál a Reuters exkluzív értesülését ismertető cikk kiegészítéseként – a Transparency International elnevezésű szervezet korrupcióérzékelési indexére hivatkozva – emlékeztet arra, hogy Magyarország immár a harmadik egymást követő esztendőben osztozik Bulgáriával és Romániával az Unió korrupció szempontjából legrosszabb helyezésein. Világviszonylatban Magyarország a 2020-as indexben a 6. helyet foglalta el, és a 100 fokos skálán 44 pontot ért el, ami 11 ponttal rosszabb, mint a 2012-es minősítése.
Az EU közvélemény-kutató intézete, az Eurobarometer tavaly jíniusban közzétett felmérése azt mutatta ki, hogy a magyarok 87 százaléka tartja az országban széles körben elterjedtnek a korrupciót, ami jóval fölötte van az Unió 71 százalékos átlagának. Ugyanebből a felmérésből az is kitűnik, hogy azok aránya, akik határozottan azt állítják, hogy a mindennapi életükben személyesen érinti őket a korrupció, a 2017-es 26 százalékról 32 százalékra növekedett Magyarországon.
Orbán Viktor foglyul ejti a magyar médiát
Végül egészen röviden arról, hogy a londoni székhelyű, OpenDemocracy, vagyis Nyílt Demokrácia elnevezésű portál tegnap terjedelmes cikkben tekintette át, miként ejti foglyul Orbán Viktor a magyarországi médiát. Nem szívesen idézem a Klubrádióról szóló bevezetőt, mert az felér egy sírfelirattal. Így szól: „Az egykor virágzó független műsorszolgáltató bukása újabb útjelző Magyarország romló demokráciájában, és egy szélesebb körű támadás része. Európa maradéka, jegyezd fel.”
Szívem szerint most inkább Mark Twain örökbecsű mondatát parafrazeálnám: a halálunkról szóló hírek erősen túlzóak.
Kárpáti Jánost hallották, köszönöm a figyelmüket.