Vajon mit keresett Várhelyi Olivér EU-biztos a magyar kormányülésen?
24/01/2025 06:26
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– ahol semmi keresnivalója nem lett volna. A Politico a lehetséges válaszokat találgatja. Nemzetközi lapszemle.
A Politico hírlevele szóvá teszi, hogy Várhelyi Olivér részt vett a szerdai magyar kormányülésen, holott az EU-biztosoknak teljes mértékben függetlennek kell lenniük az őket jelölő kormánytól. Ez – írja a portál – a valóságban persze soha nem ilyen egyértelmű, de azért az ritkaság, hogy a biztos zárt ajtók mögötti kormányülésen legyen jelen.
Várhelyi ottlétéről Magyarország EU-nagykövete tett közzé fotót az X közösségi felületen, majd a kép a Facebookon is feltűnt. Az Európai Bizottság szóvivői szolgálata nevében azonban Arianna Podestà, helyettes vezető szóvivő a Politico érdeklődésére azt közölte: nem szokatlan, hogy az EU-biztosok részt vesznek tagállami kormányüléseken, és ott az EU napirendi pontjait képviselik. A brüsszeli portál hümmögéssel kommentálta – pontosabban nem kommentálta – ezt az állítást.
Felvázolt ugyanakkor két politikai összefüggést Várhelyi kormányülésen való részvételének a lehetséges magyarázatára. Az egyik, hogy Orbán Viktor meghirdette Brüsszel elfoglalásának a nagy offenzíváját. A Politico szerint helyénvaló feltenni a kérdést, vajon kap-e szerepet a tervekben Várhelyi.
A másik kontextus, hogy a tagállamok EU-nagykövetei ma, pénteken vitatják meg az Oroszország elleni szankciók hatályának technikai jellegű meghosszabbítását, és felmerül a kérdés, akar-e vétózni a magyar miniszterelnök. Ez utóbbival kapcsolatban a portál megjegyzi: néhányan úgy vélik, hogy valószínűtlen a magyar vétó, hiszen Trump is szankciókkal fenyegeti Moszkvát. Egy EU-diplomata szerint az amerikai elnök álláspontja egyre tarthatatlanabbá teszi a magyar érvelést – írja a Politico, és megemlíti azt is, hogy az EUObserver portál szerint felmerült rendkívüli EU-csúcstalálkozó összehívásának az eshetősége is, ha – idézem – „Orbán úgy dönt, hogy kemény focit játszik”.
A finn külügyminiszter ellenzi, hogy Ukrajna ügyében úgymond kényelmes békét kössenek: „valóban meg kell adnunk egy autokratának azt, amit csak akar?” – teszi fel a költői kérdést Elina Valtonen a Neue Zürcher Zeitungnak adott nyilatkozatában. Arra figyelmeztet, hogy az orosz agresszió az összes európai ország ellen irányul, és elveti azt a megoldást, amely Ukrajna egyfajta „finlandizálásához” – vagyis a gazdasági értelemben vett nyugati beilleszkedés mellett a külpolitikai szuverenitás csorbításához - vezetne. Ez ugyanis – mondja – visszahozná az 1940-es állapotokat, amikor még nem léteztek azok a nemzetközi jogi előírások, amelyek kizárják a befolyási övezetek érvényesítését.
A svájci lap riporterei a beszélgetés során felvetik, hogy az EU-ban Magyarország körül kialakult egy tömb, amely hajlik az Oroszországgal való hintapolitikára. Ezzel összefüggésben rákérdeznek, támogatja-e azt, hogy enyhítsék az uniós döntéshozatalban az egyhangúság követelményét. A miniszterasszony válasza szerint a kül- és biztonságpolitikában megmutatkozott, hogy nagyon nehéz gyorsan reagálni a világban történtekre akkor, ha mindenkinek azonos álláspontra kell jutnia. Finnország amellett van, hogy a cselekvőképesség javítása érdekében már nem kellene minden kérdésben megkövetelni az összes tagállam egyetértését.
Frieidrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU kancellárjelöltje azt akarja, hogy a menekülteket a német határon mindenfajta vizsgálat nélkül egyszerűen utasítsák el, fordítsák vissza. Jogszerűen azonban ez aligha tehető meg – írja a Münchenben megjelenő, liberális szemléletű Süddeutsche Zeitung. A lap beszámolója szerint Merz kijelentette, hogy a még csak remélt, de kétségkívül alapos okkal remélt - februári Bundestag-választási győzelem után, első kancellári hivatali napján ki fogja adni az utasítást, hogy minden határszakaszt tartósan ellenőrizzenek, és minden illegális bejutási kísérletet hárítsanak el, azokét is, akik menedékkérelmet kívánnak beadni. Hogy miként látná ezt megvalósíthatónak? Úgy, hogy elrendelné a nemzeti jog elsőbbségét az európai és emberi jogi kötelezettségvállalásokkal szemben.
A bajor lap felidézi, hogy a kereszténydemokrata politikus „csodaszerének” az alkalmazását jelenleg a Dublin III. elnevezésű uniós rendelet akadályozza. Ez a rendelet – miként arra nem csak Merz panaszkodik – rosszul működik ugyan, de attól még jogilag érvényes. Harmadik cikke világosan kimondja, hogy az EU-tagállamok minden olyan nemzetközi menedékkérelmet kivizsgálnak, amit harmadik államok polgára vagy hontalan személy benyújt valamelyik tagállam felségterületén, beleértve annak határát, illetve a tranzitzónát is. Az lehetséges lenne – teszi hozzá a Süddeutsche -, hogy a határon gyors eljárással megállapítsák, nem regisztrálták-e már az illetőt egy másik uniós tagállamban. De hogy ennek alapján el lehessen járni, ahhoz szükség lenne az érintett tagországok együttműködési készségére, márpedig Olaszország például elzárkózik a menedékkérők visszafogadásától. Az osztrák belügyminiszter is azt mondta, hogy nem vesznek át olyanokat, akiket Németország visszafordított. Ha tehát a német hatóságok nemet mondanak, akkor az olyan láncreakciót válthat ki, aminek nyomán a menekült visszakerül oda, ahonnan igyekezett kiszabadulni.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2025. 02. 24., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János
