Reggeli gyors

Új európai rend alakul - Nemzetközi lapszemle

8/02/2019 10:43

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Világos figyelmeztetést kapott Magyarország és Lengyelország a német kancellártól. Alapkérdéssel szembesülnek a kelet-európai országok. Szlovákiát leválasztanák a visegrádi csoportról. Témák a külföldi sajtóból.

2019. február 08. Reggeli gyors - részlet 19.02.08. Lapszemle
05:41
00:00

Tegnap Pozsonyban Angela Merkel német kancellár találkozott a visegrádi négyek – Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország – miniszterelnökével. A Die Welt című, széles körben olvasott, konzervatív szemléletű hamburgi lap tudósítójának, Boris Kálnokynak feltűnt, és ezt a beszámoló elején ki is emelte, hogy Magyarországon az állami és a kormányközeli média sokkal nagyobb teret szentelt az eseménynek, mint a független sajtó. Vélekedése szerint ez azzal függhet össze, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, bármennyi ellentéte is van a kancellárral, az utóbbi időben rendre azt hangsúlyozta, hogy a térség jövője a németekkel való gyümölcsöző együttműködéstől függ. Orbán és lengyel partnere, Mateusz Morawiecki ugyan élesen bírálja Merkel menekültpolitikáját, gazdasági értelemben mindketten rászorulnak a németekre – írja a Die Welt tudósítója

 

Világos figyelmeztetés Magyarországnak és Lengyelországnak

A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament álláspontja szerint a következő uniós költségvetési időszakban a támogatási pénzek elosztásakor figyelembe kellene venni a jogállami normák tiszteletben tartását és a korrupció elleni fellépés hatékonyságát. Ez – írja Kálnoky – világos figyelmeztetés Magyarországnak és Lengyelországnak, amelyekkel szemben a jogállamiság rendszerszintű fenyegetettsége miatt eljárás indult az EU-alapszerződés 7. cikke alapján. Valójában új európai rend kialakulásáról van szó: miközben növekszik az EU-n belül a visegrádiak befolyása, a britek pedig távozóban vannak az unióból, a kontinens új egyensúlyának a megteremtése érdekében folyik a birkózás, és ennek a középpontjában Németország áll. A Die Welt fejtegetése szerint a németeknek el kell dönteniük, hogy több európai integrációt akarnak-e vagy több nemzetállamiságot, német-francia együttműködést vagy Kelet-Európa felé fordulást. Alapkérdéssel szembesülnek azonban a kelet-európai országok is, amelyek a bevándorláspolitikában a németekétől radikálisan eltérő politikát követnek, de amelyek függnek a németektől és az EU-tól. Rossz nyelvek – jegyzi meg Kálnoky – a visegrádi csoportot „Németország gyárcsarnokaként” emlegetik, és azon országok közösségének mondják, ahol a német autókat előállítják.

Merkel leválasztaná Szlovákiát a visegrádi csoportról

Mindezek alapján a Die Welt szerzője úgy látja: Merkel pozsonyi látogatása felfogható úgy, hogy a kancellár a kelet-európaiakat a francia kapcsolat egyfajta ellensúlyának tekintheti, és az ő irányukba tett szimbolikus gesztust, miután éppen a minap új barátsági szerződést írt alá Franciaországgal. Az ugyanakkor, hogy Angela Merkelnek a vendéglátó szlovák miniszterelnökkel, Peter Pellegrinivel folytatott különtalálkozója során mennyire hangsúlyozták a stratégiai együttműködés fontosságát, részben olyan német próbálkozásként is felfogható – írja a Die Welt –, hogy leválasszák Szlovákiát a visegrádi csoportról, amelyen belül jelenleg Szlovákia az egyetlen, ahol már bevezették az eurót. Úgy néz ki, hogy az ilyen stratégiai partnerség Varsó és Budapest számára egyelőre csupán vágyálom marad – vélekedik Boris Kálnoky.

Szükség van a legális migrációra

Ha már a Die Welt cikkét ismertetve röviden kitértem Franciaországra, akkor itt célszerű megjegyezni, hogy az AFP francia hírügynökség beszámolója mit emel ki a pozsonyi találkozó párizsi szemszögből nézve legfontosabb elemeként. Ez pedig az, hogy Angela Merkel igyekezett elsimítani a migrációval kapcsolatos vitákat a visegrádi országokkal. Az AFP felhívja a figyelmet arra: a sajtótájékoztatón a kancellár hangsúlyozta, mennyire fontos az EU közös határainak a védelme a szabad mozgást biztosító schengeni övezet megőrzése érdekében – igaz, ehhez hozzátette, hogy szükség van a legális migrációra, arra, hogy az államok eldönthessék, ki az, aki jöhet. Orbán Viktor – írja a francia hírügynökség – nem csinált titkot abból, hogy a nézeteltérések továbbra is fennállnak. Ezt a felfogásbeli különbséget ugyan „inkább jó, mint rossz” dolognak nevezte, mégis megismételte azt az álláspontját, hogy a májusi európai parlamenti választások után irányváltásra van szükség az EU-ban. Orbán szerint ha nem vesszük figyelembe az európai népek akaratát, akkor európai birodalmat építünk, nem uniót.

Orbán a legelkeseredettebb ellenfele a német külpolitikának

A liberális irányzatú müncheni Süddeutsche Zeitung szerint a pozsonyi csúcs legkézzelfoghatóbb eredménye az a projekt volt, amely azt célozza, hogy magának a migrációnak az okaival vegyék fel a küzdelmet Marokkóban. Az ezzel kapcsolatos nézeteltérések azonban mélyebbek annál, semmint hogy egyetlen csúcstalálkozó során megoldást lehessen találni. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a legelkeseredettebb ellenfele Merkel menekültpolitikájának – fogalmaz a lap, amelynek megállapítása szerint mindenki a maga sajátos nézőpontjából szemléli a migráció kérdését.

A pozsonyi találkozóval kapcsolatban figyelemre méltó még a Frankfurter Rundschau beszámolójának az a megállapítása, hogy a szoros szlovák-német kapcsolatok miatt Pozsony – Orbán Viktor nemtetszése mellett is – újra és újra kicsusszan a visegrádi csoport európai alapkérdésekkel kapcsolatos elutasító egységfrontjából. Bírálja ugyan Merkel menekültpolitikáját, de messzemenő kompromisszumkészségről tesz tanúságot, és így Szlovákia az egyetlen olyan visegrádi ország, amelyet nem vádoltak meg az olaszországi és görögországi menekültek átvételének elutasítása miatt.

Kárpáti János lapszemléjét a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. FOTÓ: MTI, Miniszterelnöki Sajtóiroda, Szecsődi Balázs, Pexels.